3p

Hivatalosan körülbelül 40 ezer külföldi dolgozik a magyar építőiparban, de jövőre még 10 ezerrel többre lehet szükség az ÉVOSZ elnöke szerint. Mivel a magyar fiatalok nem tanulnak építőipari szakmunkásnak, hosszabb távon csak az enyhíthetne a gondokon, ha már a tanulókat is importálnánk.

Hiába van a pandémia nyertesei között az építőipar, a hatékonysága nem nőtt eléggé, elsősorban a munkaerőhiány, és a munkások képzetlensége miatt. Erről Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke beszélt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közös kutatásuk és javaslatcsomagjuk apropóján – írta meg a Népszava.

Az ágazatban most 2019-hez képest 25 ezerrel többen, mintegy 370 ezren dolgoznak, az építőipar teljesítménye pedig a 2019. évi kimagasló eredményt is meghaladva eléri majd az 5 ezer milliárd forintot. Koji László szerint azonban zömmel „be sem tanított” munkások érkeztek az építőiparba, ez pedig nem volt jó hatással a hatékonyság megfelelő növelésére.

„A hatékonysági kérdések háttérbe szorultak, sajnálatos módon a foglalkoztatás extenzív, azaz mennyiségi bővítési lehetőségei kerültek előtérbe.” Hozzátette azt is, hogy a probléma nem újkeletű, az elmúlt öt évben a vállalkozások rendre a szakmunkás- és mérnökhiányt jelölik meg az építőipari tevékenységet leginkább akadályozó tényezőként.

Az ÉVOSZ elnöke szerint ugyanakkor a létszám növelése csak részleges megoldást jelenthet, hiszen az élő munkaerőt egyre drágábban lehet megszerezni, és egyre inkább megvannak a korlátai. A szakember szerint rövid távon nagyobb figyelmet kell fordítani az Európai Unión kívüli, harmadik országokból érkező munkavállalók hazai foglalkoztatására. Ezekre a dolgozókra szükség van az építőiparban, ezért tovább kellene egyszerűsíteni például a tartózkodási és munkavállalási engedélyek kiadását.

A magyar építőiparban jelenleg mintegy 40 ezer, harmadik országbeli állampolgár dolgozik, többségében ukránok, szerbek és törökök. Mintegy 80 százalékuknak szakmunkás végzettsége van, és csak 20 százalékuk végez segédmunkát. A Népszava kérdésére, hogy e téren milyen mértékű bővülésre, hány vendégmunkásra lenne szükség, Koji László úgy fogalmazott: ha hatékonyabban tudna dolgozni a hazai építőipar, akkor azt mondhatnánk, hogy a 40 ezer vendégmunkással még több is van a szükségesnél. Mivel azonban a hatékonyság terén az unió utolsó harmadában áll a magyar építőipar, 2022-ben mintegy 10 ezerrel több vendégmunkásra volna szükség.

Hosszabb távon azonban komoly gondot fog jelenteni, hogy továbbra is kevesen választják az építőipari szakmunkás képzéseket: évfolyamonként csupán mintegy 6500-7000 diák tanul ilyen középiskolában. Közülük is rengetegen lemorzsolódnak, a végzés évére 4 ezerre csökken a diákok létszáma. Koji László szerint ezért a munkaerőért folytatott versengésében nagyobb figyelmet kell fordítani a pályaválasztás előtt álló családokra. Itt sem állna meg azonban az országhatároknál, hanem azon túl is toborozna már középiskolás korban leendő diákokat. A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy ha valaki az adott országban szerzi meg a végzettségét, akkor nagy eséllyel hosszabb távon is ott marad.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!