2018. november 8. 15:24

Ugyan állami pénzből finanszírozott produkciókat eddig is láthattak a tévénézők, de egy friss törvénymódosítás szerint ez most intézményesülhet.

Kedden jelent meg egy javaslat, amelynek Semjén Zsolt a benyújtója, és Rogán Antal az előadója, és a filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos egyes törvények módosítja. A számos pontjában módosuló jogszabályok között egy új intézményt is nevesít a beadvány. Az egyik javaslat célja ugyanis az, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) módosításával egy új elkülönített pénzalapot hoznak létre Televíziós Film Mecenatúra néven.

A közzétett anyagban nem szerepel, hogy a mecenatúra mekkora összegből fog majd gazdálkodni.

A tervezet indoklásában a jogalkotó megemlíti, hogy az elmúlt időszakban megerősödött a magyar filmgyártás támogatásának rendszere, amelynek hatékonyságát a hazai filmalkotások nemzetközi sikerei is visszaigazolják.

Milliárdok mennek magyar filmekre, de van is eredménye

Érdemes megjegyezni, a Filmalap működése kapcsán annak ellenére számos negatív hang van, hogy ennek révén az elmúlt években újra voltak óriási tömegeket megmozgató magyar filmek a mozikban, elég csak a Kincsem, a Pappa pia és A Viszkis című filmeket megemlíteni, amelyek a hollywoodi szuperprodukciók többségét maguk mögé utasították a nézettségi listákon. Ezek mellett pedig az a csoda is megtörtént, hogy két egymást követő évben nyert magyar alkotás Oscar-díjat, a holokausztot feldolgozó egészestés mozi, a Saul fia és a Mindenki című rövidfilm. Persze ezek mellett is számos olyan produkció született, amelyek több díjat is nyertek nemzetközi fesztiválokon. Ezek közül kiemelkedik a Testről és lélekről, amely amellett, hogy az egyik legnagyobb presztízsű díjat, az Arany Medvét kapta meg, közönségfilmes nézőszámot produkált. A kritikák több irányból is érik a szervezetet, a jobboldaliak azt róják fel, hogy több, a magyar történelem dicsőséges időszakát bemutató filmeposzra lenne szükség. Míg mások azért veszik időnként elő a Filmalapot, mert egyébként is rentábilis közönségfilmeket finanszíroznak. Miközben megjegyezhetjük, hogy ezek az észrevételek nem légből kapottak, érdemes azt is leszögezni, hogy ma Magyarországon a központosított támogatásokat nézve – nem csak a kultúra, hanem minden területen -, a filmes pénzek elosztás még így is messze az egyik leghatékonyabbnak tűnik.

A tervezet indoklásában az is szerepel, hogy az elmúlt időszakban elért előrelépés a mozifilmek terén volt elsősorban. Ugyanakkor a kormány szerint, amely a törvénymódosítást kezdeményezte, hasonlóan indokolt más, a magyar filmgyártásban szintén nagy hagyománnyal rendelkező filmes műfajok (például történelmi televíziós filmek és filmsorozatok) megerősítése. A pénzalap létrehozásának célja, hogy az elsődlegesen médiaszolgáltatásban való közzétételre szánt filmek és filmsorozatok gyártásának támogatását előmozdítsa, biztosítva ezzel, hogy az állampolgárok lehető legszélesebb köréhez juthassanak el értékes, többek között a magyar történelmi múltat és kultúrát bemutató filmalkotások. Természetesen a televíziós programok a mozifilmeknél szélesebb körhöz jut el, így az ilyen filmek gyártásának támogatására szakosodva kifejezetten e műfaj sajátosságaira szeretnék szabni a finanszírozási rendjét.

A magyar történelmi személyek és történések bemutatására úgy tűnik az állami alaptól függetlenül is megmozdulnak pénzek. Éppen tegnap közölte például a Takarék-csoport, hogy a mecenatúrájuk révén készül film az egyik legismertebb magyar Afrika-utazó és vadászíró, gróf Széchenyi Zsigmond életéről, ezzel állítva emléket születésének 120. évfordulójára. Az alkotók próbáltak túllépni a szokásos életrajzi kereteken, és a gróf életét új szemszögből megvilágító film bemutatja a Fekete-kontinens múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem elemi jelentőségére.

A támogatási körből ugyanakkor kizárnak bizonyos típusú produkciókat. Ilyen kategóriába kerültek például a teleregények és a szappanoperák is. A javaslat kiegészíti a kivételi kört a szereplők improvizációs képességeinek bemutatására alapozó improvizációs műsorszámmal vagy sorozattal. Magyarázatuk szerint ennek kivétele a kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás definíciójából azért indokolt, mert felhasználja és ötvözi azon televíziós műfaji elemeket, amelyeket a törvény szabályozási rendszere korábban már kizárt a támogathatósági körből.

Érdekesség, hogy a javaslat „kulturális értéket nem hoz létre” kitételt kiveszi a kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás fogalmából. Ezt azzal magyarázzák, hogy nemcsak felesleges, de a beadvány szerint értelmezhetetlen is, ami jogalkalmazási visszásságokhoz és végső soron ahhoz vezet, hogy olyan filmalkotások is állami támogatásban részesülnek, amelyeket a jogalkotó ebből egyértelműen ki akart zárni.

Mfor.hu vélemény
Ahogy fent jeleztük, a kritikák ellenére a magyar filmtámogatási rendszer relatív jól működik, és az elköltött pénzekből több értékes alkotás készült, amelyek számos kiemelkedő nézőszámot hozó közönségfilmet is finanszíroztak. Amennyiben a televíziós filmalap (Televíziós Film Mecenatúra) hasonló elvek mentén osztja majd a támogatási összegeket, akkor a kezdeményezés mindenképpen előremutatónak tekinthető. Miután az elmúlt hónapokban felerősödött kulturkampf, amely mögé a miniszterelnök is teljes mellszélességgel beállt, így a mecenatúra szándéka kérdőjeleket is felvet. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a létrehozandó alap keretében elkészülő produkciók valójában nem a kulturális értékek létrehozását, hanem a kormánynak kedves alkotók támogatását szolgálja majd. Emellett potenciális lehetőséget teremthet arra is, hogy a kormányközeli médiumok újabb csatornán keresztül kapjanak támogatást, hiszen a mecenatúra révén akár államilag finanszírozott tartalomhoz is hozzájuthatnak a tévék.