6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Karácsony előtt egy nappal jelent meg, s december 25-én már hatályba is lépett az a kormányhatározat, ami fontos változásokat készít elő az egészségügyben. A kórházak adósságrendezését és az átfogó átalakítások nyolc pontját tartalmazó döntések Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint ha nem is adnak a rendszer minden problémájára választ, de végre tartalmaznak pozitív üzeneteket.

A Magyar Közlöny december 23-i számában jelent meg az a karácsonyi meglepetés-csomag, melyben az egészségügy régóta halogatott és várt reformjára utaló rendeleteket olvashatjuk. Sokan úgy vélik, nem véletlen, hogy a karácsonyfa alá tette be a kormány a sürgető teendőket összegző rezümét, de Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász nem lát különösebb taktikát az időzítés mögött. Hiszen minden évben az év vége a központi források biztosításának időszaka a megszokott tűzoltás keretében, és a következő évre szóló nagy változásokat is gyakran ilyenkor öntik jogszabályba.

Kovácsy Zsombor (Kép: nol.hu)
Kovácsy Zsombor (Kép: nol.hu)

Arra a kérdésre, hogy első olvasásra milyen gondolatok jártak a fejében, kiemeli a Pénzügyminisztérium már történelminek nevezhető, évtizedek óta tartott álláspontját, miszerint az évről évre kialakuló adósságokért a kórházvezetők tehetők felelőssé.

A magam részéről kevéssé értek egyet ezzel, inkább a rossz ellátóstruktúrában látom az okot. Ettől függetlenül önmagában logikus lépés a centralizált adósságkezelés, ami az állam pozíciójával élve valóban hatékonyabb lehet – véli a szakértő.

A kórházak lejárt adósságállományának ügyében a rendelet szerint a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára lesz a főtárgyaló, aki miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja, dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről. A cél az indokolatlanul magas, túlárazás gyanúját felvető beszállítói tételek kiszűrése, azaz lesznek olyan számlák, amelyeket a kórházak a rendelkezésükre bocsátott 80 milliárd forintból mégsem fognak kiegyenlíteni, s ezek sorsáról egyelőre semmit nem lehet tudni.

Épp ezért Kovácsy Zsombor szerint az adósságkezelés, így annak új eljárásrendje is tüneti megoldás, csak a rendszer átalakítása stabilizálhatja fenntarthatóan az egészségügyi költségvetést. Az biztos, hogy valamit biztosan kell majd kezdeni a rendelet szerint központilag nem támogatott adósságrendezésekkel is, és ebben az intézmények szintén segítségre szorulnak.

Az átalakítás nyolc pontja
1. Az EMMI-nek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével és az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal karöltve azonnali határidővel meg kell vizsgálnia az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, hogy valamennyi szakmában ahhoz igazodhassanak a szolgáltatások finanszírozása.
2. A minisztériumnak és egészségbiztosítónak június 30-ig javaslatot kell tenni egy valós, ellátási eseményekhez igazodó módszertanra, s a rászabott megfelelő teljesítményvolumen-keretek átalakítására.
3. Szintén június 30-ig javaslatot kell tenni a járó- és fekvőbeteg ellátásban bevezetendő minőségi indikátorokra és az ahhoz igazodó finanszírozásra.
4. A minisztériumnak június 30-ig kell javaslatot tennie a krónikus ellátás rendszer szükségletekhez igazodó átalakítására.
5. Márciusig 31-ig adósságmenedzsment programot kell megfogalmazni az állami intézmények számára, mely négy minisztert is érint: EMMI, PM, Honvédelmi Minisztérium, felsőoktatásért felelős miniszter. 
6. Szintén március 31-ig erőforrást kell találni a szolgáltatók felügyeletét és irányítását megalapozó kontrolling és monitoring rendszer kialakításához.
7. Június 30-ig korszerű egészségügyi ellátási folyamatokat és formákat támogató jogszabályi környezet kell kialakítani, a kapacitásokat és a betegutakat hozzá kell igazítani az egyes térségek lakosság számához és szükségleteihez (EMMI, honvédelmi és felsőoktatásért felelős miniszter).
8. Október 31-ig végrehajtani a traumatológiai, érsebészeti és a laboratóriumi ellátás struktúrájának és a finanszírozásának az átalakítását.

Az egészségügyi jogász utolsó, Beutaló - Iránytű a magyar egészségügy labirintusához című, 2018-ban megjelent könyve a magyar közegészségügyet veszi górcső alá, felmutatva azt, hogy az egész rendszer reformra vár. Erről két éve így írt: „vélhetően még évekig ebben a gusztustalan rendszerben kell lavíroznunk”. 

Ezzel szemben most, az egészségügy átalakítását célzó 8 ponttal kapcsolatban úgy látja, hogy a kormányhatározat az eddigi megfeneklett elképzelésekkel szemben eléggé átfogó; lehetőséget ad az egészségügyi rendszer modernizációjára, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy véghezviteléhez elkötelezettség és komoly módszertani megalapozás is szükséges.

Lapunk azon kérdésére, hogy mit tart a 8 pont pozitívumának, illetve negatívumának, kiemelte: 

Ha egészségügyi reformanyagként tekintek rá, akkor legfontosabb erősségként a meglévő struktúra helyett a szükségleteken alapuló finanszírozási elveket és a korszerű ellátási formák (ide érthető egyebek mellett a telemedicina) elterjesztésének igényét emelném ki. Hátránya a finanszírozási szemlélet kizárólagossága, pedig rendszerünk hiányosságai nemcsak ilyen természetűek. Hadd említsek csak kettőt: a gyakran megalázó bánásmódot, vagy a betegek rossz tájékoztatását. Ehhez kapcsolódik az adatnyilvánosság kérdése is: az átláthatóság szintén elengedhetetlen a modern szemléletű változásokhoz. Sokat kellene javítani továbbá a konszenzusmechanizmusokon is. 

Hogy a pontok mögött lát-e valós finanszírozási elképzeléseket, vagy inkább a pazarlás megszüntetése eredményezhet új forrásokat, azt mondja, szerinte a két szemlélet együtt jelenik meg, a költségtakarékossági célú javaslatok mellett kifejezetten újszerű és előremutató finanszírozási tervek is azonosíthatók a határozatban. A rendelet megjelenése óta sokan hiányolták az égető szakemberhiányra vonatkozó elképzeléseket, amivel tényszerűen egyet is ért, ugyanakkor szerinte a határozatból kirajzolódó elképzelések megvalósítása, a szükségletalapú struktúra és működés a humán erőforrások kedvezőbb eloszlásával és az állami egészségügyi szakemberek számára vonzóbbá tételével is járhat.

Kovácsy a pontok értelmezhetőségével kapcsolatban is bizakodó. Szerinte a vázlat szakszerű és – amennyire ebben a fázisban lehet konkrétan fogalmazni - egyértelmű. Az előírt megalapozó munka nyomán konkrét tartalommal való kitöltésük még nagy bizonytalansági tényezőt jelent, nem is beszélve arról, hogy kitart-e a lendület a pontokban megjelenő szemlélet gyakorlati keresztülviteléig. Bízik benne, hogy ezúttal komoly a szándék.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!