5p

Bevalljuk, bár elsőre hitetlenkedtünk Deutsch Tamás, EP-képviselő korábbi cikkünkre érkező véleményét olvasva, mára igazat adunk neki. Nemzetközi viszonylatban tényleg kevés az, amit a kormány sportra költ. Még a TAO-val együtt is.

Nemrég átnéztük a költségvetéseket, a kormányhatározatokat és -rendeleteket, összegeztük a TAO-pénzeket és úgy becsültük, hogy az Orbán-kormány nagyjából 1500 milliárd forintot öntött a sportba a létesítményektől kezdve egészen a szakági fejlesztésekig a még csak előkészítési fázisban lévő beruházásokkal együtt, mint például a Nemzeti Korcsolyázó Központ. Facebook-oldalunkra Deutsch Tamás, a Fidesz az európai parlamenti képviselője reagált. Úgy vélte:

"Ez éves átlagban 714 millió euró. Ami kevesebb, mint amennyi az egyik legjobb európai top focicsapat éves költségvetése volt, 2016-ban. Szóval a magyar állam évente kevesebbet költött tokkal-vonóval a teljes magyar sportra, mint EGYETLEN európai top fociklub költségvetése. Ennyi. (Kevés)"
Attól most tekintsünk el, hogy az állami költekezést összehasonlítani egy javarészt piaci alapokon működő klub számaival kicsit az almát a körtével esetének tűnik, mindenesetre megpróbáltunk adatokat keresni más tagállamok költekezéseire vonatkozóan. Ennek eredményeként meg kell állapítanunk: akármennyire is sokkoló az 1500 milliárd forint, Deutsch Tamásnak igaza volt. Kevés.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Segítségül az Eurostat adatbázisát hívtuk, ahol megkerestük a költségvetési kiadások COFOG szerinti lebontását. Bár korábban írtunk arról, hogy Orbánéknál többet senki sem költ többet sportra, kultúrára és vallásra, ennél most részletesebb adatokra volt szükségünk, hiszen csakis a GDP-arányos sportkiadások érdekeltek minket. Mivel annyira részletes összesítést a többi tagállam esetében nem tudunk készíteni, mint a hazai viszonyok esetében, sőt a jövőben megvalósuló beruházások anyagi vonzatáról sem lehetnek teljes körű információink, a mostani összehasonlítás során csak és kizárólag a nemzetközi statisztikára támaszkodunk.

Az évenkénti adatokat nominálisan összegeztük, majd ezt vetítettük az országok népességére, lévén csak adófizetői pénzt osztanak szét a kormányok a sportra. Így felfoghatjuk úgy is ezt az egészet, hogy egy állampolgár 2010 és 2016 között az állam közbeiktatásával mennyit adott a sport finanszírozására.

Ebből a szempontból Magyarországnak bőven van hova "fejlődnie", a kormány költekezése ugyanis csecsemőtől az aggastyánig 389 euróba került minden magyarnak. Ez átszámítva szinte pont a most aktuális nettó garantált bérminimumnak megfelelő 120 ezer forint (310 forintos euróval számolva). A régiónkat tekintve a csehek és a szlovénok fordítanak többet sportra, 434 és 453 eurót, míg az élen Luxemburg áll, ahol 6 év alatt 2844 eurós kiadást kaptunk egy lakosra vetítve. Mivel ez a kivetítés egész jól konvergál az országokra jellemző életszínvonallal és a keresetek nagyságával, egy szűkebb vetítési alapot kerestünk.

Az uniós statisztikai hivatalnak az ágazatban dolgozók létszámára vonatkozóan is vannak adatai, amit összevetni a költségvetési kiadásokkal reálisabb képet mutathat. Egy olyan ország esetében, mely több sportágban is a világ élvonalába tartozik, és ízig-vérig sportnemzetnek tekinthető, logikus lehet a nagyobb mértékű költekezés.

Ebből a szemszögből már a rangsor első feléhez tartozunk, hiszen a 7. legmagasabb az egy dolgozóra eső állami kiadás. 6 év alatt 275 865 eurót költött a kormány, ami közel 85 millió forintot jelent. Ezzel többet fordítunk sportra, mint a régiónk bármelyik országa, és egy szinten vagyunk például a finnekkel és az olaszokkal. Az élen itt is Luxemburg áll, ahol kicsivel több mint 1 millió euró jut egy dolgozóra. Az országról mondhatjuk: egy teljesen másik ligában játszik, hiszen mögötte a második helyen szereplő Belgiumban már csak ennek közel fele jut egy főre.

A sportköltések hatékonysága az eredményekben mutatkozik meg a leginkább, éppen ezért a 2010 óta megrendezett olimpiákon szerzett érmekre is rávetítettük a kiadásokat. A legtöbb érmet a britek, németek és a franciák szerezték, akik egyébként nominálisan a legtöbb pénzt fordítják sportra az egész unióban. Lévén, a legnagyobb gazdaságokról beszélünk, nem túlságosan kirívó dolog. Magyarország a maga 33 olimpiai érmével az uniós rangsor középmezőnyében szerepel, ha pedig ezzel elosztjuk a kiadásokat, akkor ebből a szemszögből nézve eredményesnek és hatékonynak is nevezhetjük a magyar állam sportpolitikáját. Egyetlen érem ugyanis 116 ezer euróba (közel 36 millió forintjába) került az államnak, ami az éremmel rendelkező tagállamok körében az 5. legalacsonyabb költséget jelenti.

Ráadásul, ha megnézzük a hozzánk hasonló teljesítményt nyújtó (34 érmet szerző) Ausztria és (33 érmet szerző) Lengyelország költéseit, igazán alaptalan a károgás. Az osztrák állam nálunk majdnem kétszer, a lengyel pedig háromszor több pénzt tolt a sportba a vizsgált időszakban.

A legkevésbé hatékonynak egyébként a portugálok tűnnek, hiszen mindössze 2 olimpiai érmet sikerült megszerezniük a 2010 óta megrendezett 4 olimpián, ami közel 2,2 millió eurós egységkiadást jelent. Bár ők elérték azt, amiről a magyar kormány csak álmodozik: 2016-ban megnyerték a labdarúgó Európa-bajnokságot (ezt az elmúlt évtizedekből csak a spanyolok, a németek, franciák és a görögök mondhatják még el magukról.)


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!