5p

Jelen állás szerint sem a bérdinamika, sem az infláció nem alakul megfelelően a következő években, így ezek alapján legfeljebb még két szochó-csökkentésre lehet számítani.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése alapján egyre inkább szűkül a mozgástér a szociális hozzájárulási adó csökkentéseket illetően. Ami a következő alkalmakat illeti, a jegybanki szakemberek nem változtattak szeptemberi álláspontjukon, miszerint a következő 2 százalékpontos vágás 2020. harmadik, majd az azt követő 2021. utolsó negyedévében lehetséges.

Bár az idei makrogazdasági folyamatok a vártnál kedvezőbben alakulnak és lenne lehetőség arra, hogy a jövő júliusi csökkentés már januártól életbe lépjen, a kormány a jelek szerint ebben nem partner. Pedig ez feltétele lenne annak is, hogy a tavalyi megállapodással ellentétben ne 8, hanem 10 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.

A szociális hozzájárulási adó csökkentésének azonban szigorú feltételei vannak. A 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében 2018 után négy alkalommal mérséklődhet 2-2 százalékponttal ez a munkaadók által fizetett teher. Alapesetben akkor, ha adott negyedévben legalább 6 százalékkal emelkedik a reálkereset a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez képest. Ha teljesült ez a feltétel, akkor adott negyedévet követő második negyedév elején csökkentheti a kormány a szochót.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Mindezek alapján a legfrissebb előrejelzések tükrében a 2022-ig tartó megállapodás utolsó szochó-csökkentése elmaradhat. A következő néhány évben mérséklődő bérdinamika és 3 százalék körüli infláció miatt.

A jegybanki szakemberek szerint a versenyszféra bruttó átlagkeresete így változik az előttünk álló időszakban:

  • 2020: 10 százalék
  • 2021: 8,9 százalék
  • 2022: 8,4 százalék

Ezzel párhuzamosan az infláció mérséklődni fog ugyan, de a jegybank inflációs céljának megfelelő közelségben marad:

  • 2020: 3,5 százalék
  • 2021: 3,3 százalék
  • 2022: 3 százalék.

Mindezek eredményeként a szochó-csökkentés feltételeként rögzített reálkeresetek növekedése is lassulni fog:

 

  • 2020-ban 6,3 százalék,
  • 2021-ben 5,4 százalék,
  • 2022-ben pedig 5,2 százalék lesz a reál szintű növekedés.

Tekintve a munkaerőpiaci körülményeket, a fogyatkozó potenciális munkaerő-tartalékot, a következő évek ilyen mértékű lassuló bérdinamikájára nincs magyarázat. A munkaerőkínálat további szűkülése ugyanis sokkal inkább nagyobb bérnyomást jelent. Igaz ugyanakkor az is, hogy a jegybanki előrejelzés a beruházások jelentős mértékű visszaesését vetíti előre részben a kimerülő uniós forrásokkal összefüggésben, ami csökkentheti bizonyos szektorok jelenleg felfokozott munkaerőigényét.

Jól látható, hogy a 2020-as adatok alapján levezetett reálbér-növekedés eredményeként a 2021-es szochó-csökkentés még megvalósul, abban az évben azonban már nem éri el a változás mértéke a kritériumként rögzített 6 százalékot. Így a hatéves bérmegállapodásba foglalt utolsó 2 százalékpontos szochó-mérséklés feltétele nem fog teljesülni.

Mivel a 2021-es prognózis alapján kalkulált reálnövekedés nincs túlságosan elmaradva a mérvadó 6 százaléktól, így az infláció vagy a bérdinamika jelen prognózistól való kisebb elmozdulása mellett még van esély az utolsó szochó-vágásra. Ha például 8,9 százalék helyett 9,5 százalékos lenne a bruttó bérnövekedés, akkor a 3,3 százalékos infláció mellett is elérhető a 6 százalékos reálnövekedés.

A terveket ugyanakkor hátrányosan érintheti, ha a kormány az előttünk álló években megvalósítja az egyszámjegyű személyi jövedelemadót. Ez a munkaadói terheket változatlanul hagyja, viszont kisebb mértékű béremelésre ösztönözheti őket. Ha a jelenlegi 15 százalék helyett 9 százalék lenne az szja, akkor a dolgozók úgy vihetnének haza 9 százalékkal több fizetést, hogy a bruttó bér változatlan marad. A munkaadók egy ilyen kormányzati döntés fényében ebből kifolyólag dönthetnek úgy, hogy megtakarítási célzattal nem, vagy csak minimálisan emelik az alkalmazottak bérét.

A jegybanki előrejelzések alapján jövőre 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó, ami 2021 utolsó negyedévében 13,5 százalékra mérséklődhet. Ha a makrogazdasági feltételek adottak lesznek, akkor az utolsó csökkentéssel 11,5 százalék lenne a vége az adócsökkentési sorozatnak. Ezzel a jelenlegi 44 százalékos adóék (a teljes munkaerőköltség adó és járuléktartalma) 42,1 százalékra csökkenne a 13,5 százalékos szochó mellett, ha pedig még egy 2 százalékpontos vágás történne, akkor mindegy egyéb adó és járulék változatlansága mellett 41,1 százalékos adóék terhelné a béreket.

Nemzetközi összehasonlításban ez továbbra is magasnak számítana, hiszen a visegrádi országok átlaga 37 százalék környékén mozog, a nálunk beruházást tervező cégek számára viszont roppant kedvezővé válna a helyzet. A bruttó béren felül régiós viszonylatban ugyanis az egyik legalacsonyabb közterhet kellene fizetni a cégeknek a foglalkoztatottak után.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!