Jelenleg Magyarországon 26 353-an várnak valamilyen orvosi beavakozásra - összesítettük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő várólista nyilvántartásában lekérhető adatokat. A szám 3297-tel kevesebb az előző havinál, a márciusi állapothoz képest pedig 10 347 fős apadás figyelhető meg. A változás szembeszökő, hiszen a korábbi időszakokban egyáltalán nem volt jellemző hasonló mértékű csökkenés, legfeljebb néhány száz fővel tudott mérséklődni a várólistákon szereplők száma egy hónap leforgása alatt.
A kedvező irányú változás a legtöbb várakozó pácienst regisztráló beavatkozásoknál megfigyelhető.
- Csípőprotézisre jelenleg 3352-en várnak a márciusi 5161 beteg után,
- térdprotézisre 4914-en a két hónappal korábbi 6027 után,
- szürkehályog műtéteknél pedig 11 210 után 8887 fősre apadt a várakozók száma.
A drasztikus csökkenésnek azonban csak első ránézésre lehet maradéktalanul örülni, minden jel arra utal ugyanis, hogy bár áprilistól új jogszabályok léptek életbe a várólistákra vonatkozóan, ez egyelőre csak a páciensek "átsorolásában" mutatkozik meg. A NEAK honlapján ugyanis nemcsak a várólistákat, hanem az előjegyzési listákat is le lehet kérdezni, az utóbbin szereplők száma pedig a többszörösére emelkedett. Míg korábban összesen 3-4000-en szerepeltek az előjegyzési listákon, jelenleg már több mint 11 ezer pácienst tart nyilván a rendszer.
Gyűjtésünk alapján drasztikusan nőtt többek között a diagnosztikus szívkatéterezésre előjegyzettek száma: míg korábban a 100-at sem érte el, jelenleg 1244 pácienst jelez a NEAK adatbázisa. Jelentős megugrás volt a térdprotézis műtéteknél is: 590-ről néhány hónap leforgása alatt 1285-ra nőtt a betegek száma.
Ki szerepel az előjegyzési és ki a várólistán?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása szerint "a „várakozó” betegek azok, akik az ellátási kapacitások rendelkezésre állása szerint ütemezett betegek, az „előjegyzett” betegek pedig azok, akik a lehetséges legkorábbi ellátási időponthoz képest saját kérésükre távolabbi időpontban tudják csak vállalni a beavatkozást".
Mint az ismert, április elsejétől a NEAK jelentős szigorításokat léptetett életbe, melynek értelmében az intézményeknek a lehető legkorábbi időpontra kell besorolniuk a betegeket, amit egy szoftver fog ellenőrizni. Az új rendszerben az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd programba venni a beteget. Ha pedig egy pácienst a számára eredetileg foglalt időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig, amíg nem tisztázódik, mi okból történt az előresorolás. A szükséges módosítások elvégzésének hiányában pedig pénzbüntetéssel sújthatják az érintett intézményt.
A várólisták és előjegyzési listák átrendeződésére a nemrég eszközölt rendszerbeli változások adnak magyarázatot - tájékoztatta lapunkat a NEAK.
"A várólista nyilvántartási rendszerben az elmúlt időszakban a várakozók száma jelentősen csökkent, miközben az előjegyzett betegek száma emelkedett. Ehhez a változáshoz jelentősen hozzájárult a közelmúltban életbe lépett új szabályozás, valamint a várólistát kezelő informatikai rendszerünkben bevezetett új figyelmeztető funkciók is. Ennek hatására a kórházak regisztrálási gyakorlatában a két kategória kezelése jelentősen javult, ezzel magyarázható az átrendeződés."
Azt ugyanakkor megjegyzik, hogy az új rendszerre történő átállás jelenleg is tart, valamint folyamatosan értékelik a kórházaktól érkező visszajelzéseket, így még a következő hónapokban is várható a listák kisebb-nagyobb módosulása. Végeredményként a betegek pontosabban tudnak majd tájékozódni az aktuális várakozási helyzetről, amelyet a kórház az elvégzett műtéti számok alapján vállalni képes.
"Több esetben életszerűséggel szemben áll az új rendszer"
Mint az a NEAK válaszából is kitűnik, egy új rendszerre történő átállás nem megy egyik napról a másikra, a tapasztalok alapján azonban az új szabályok igencsak felforgatták az intézmények és az alkalmazottak mindennapjait.
Egy egészségügyben dolgozó forrásunk szerint az új rendszer sok munkát okozott mind a NEAK-nak, mint az intézményeknek. "Az intézményekben meg kell tanítani az orvosoknak a rendszer működtetését, ami több esetben az eddigi életszerűséggel szemben áll". Az új rendszer sokkal nagyobb odafigyelést igényel az orvosoktól, jelentősen megnőttek emiatt a belső kontroll feladatai: visszaellenőrzés, módosítás, majd újra ellenőrzés. Mindez talán kiküszöbölhető lett volna, ha megfelelő bevezetési idő áll rendelkezésre az új szabályok bevezetése előtt.
"A rendszer bevezetésére nem volt felkészülési idő, a nagy, sok szakmás intézményeknek az eddigi, megszokott rendjüket meg kell változtatni, ami inkább nehezen megy, mint egyszerűen - mesélte forrásunk.
A legfőbb probléma azonban mégsem magával a rendszerrel van, hanem a páciensek hozzáállásával. Mint azt forrásunk kiemelte: Magyarországon szabad orvosválasztás van.
"Sok műtétre váró beteg nem időpontot választ, hanem orvost. Azaz megvárja, amíg a választott orvos ráér őt megműteni, eközben a rendszer jelzi, hogy egy másik orvos ráérne 2 hónappal hamarabb, és emiatt a hibát jelez az intézmény felé. Ezt pedig nehéz korrigálni".
A szakemberek ugyanakkor bíznak abban, hogy idővel a rendszer pozitív hatásai egyértelműen megmutatkoznak majd. Ha minden intézmény kitanulta a rendszert, és az is eléri az "üzemkész" állapotát, akkor lehet teljes képet alkotni. Egy-két hónap leforgása alatt a mindenki által várt eredmények még nem fognak tudni megmutatkozni figyelembe véve az infrastruktúra, betegszám és a szakember erőforrás helyzetét.
Forrásunk vélmeménye szerint az mindenképpen pozitív, hogy nagyobb odafigyelésre ösztönzi az orvosokat, sőt, néhány helyen már vannak a várakozási idők csökkenésére utaló jelek is, de a szakemberek véleménye szerint az alapos vélemény kialakításához még nem telt el elég idő.
