5p

Miközben a kormány saját bevallása szerint nemcsak megőrizte, de emelte is a nyugdíjak értékét, egy friss statisztika szerint egyre többen vannak azok, akik jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt sem. 

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára arról beszélt hétfőn, hogy a nyugdíjasoknak tett ígéretüket nemcsak betartották, hanem túl is teljesítették, hiszen a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal emelkedett 2010-hez képest, nominálisan pedig 30 százalékkal lett magasabb az összeg.

Hiába azonban a kormányzati öntömjénezés, ez a túlteljesítés kevés volt a nyugdíjasok életszínvonalának növeléséhez 2010 és 2017 között. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok körében egyre nagyobb a jövedelmi szegénység mértéke.

A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében ugyanis 10 százalékra emelkedett 2017-ben a korábbi 9,1 százalékról, míg 2010-ben még csak ezen társadalmi réteg 4,6 százalékát érintette ez a probléma. Ebből kiindulva számításaink szerint míg 2010-ben nagyjából 124 ezer nyugdíjast érintett a jövedelmi szegénység, 2017-re ez a szám 210 ezerre emelkedett.

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis minden 10. nyugdíjas tavaly ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban. Pedig a KSH adatai szerint az átlagos nyugdíj mértéke kicsivel meghaladta a 115 ezer forintot, ám mivel egyszerű matematikai átlagról van szó, itt is megmutatkozhat a nagyobb összegű nyugdíjak átlagot felhúzó hatása, akárcsak a bérek esetében.

Az alacsonyabb átlagnyugdíj és annak kisebb mértékű növekedése ugyanakkor részben annak is köszönhető, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a nyugdíjasok közé - azt ugyanis nemcsak az infláció mértéke szabja meg, de befolyásolhatja az is, hogy a nyugdíjba vonulók korábbi bérük alapján mekkora ellátásra jogosultak. Tavaly már ugyanis már elkezdhettek nyugdíjba vonulni a szürke foglalkoztatásban résztvevők; ők azok, akik a hivatalosan bejelentett minimálbérük felett zsebbe kapták meg a bérük maradék részét. Hiába kerestek tehát többet a kötelezően adandó legkisebb bérnél, nyugdíjszámításnál csak a bejelentett összeget veszik figyelembe. 

Visszatérve a friss adatokra, a nyugdíjasok közül főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek, sőt, 2010-hez képest fokozódott is az érintettség körükben. Az akkori 5 százalékos jövedelmi szegénység tavaly már 11,3 százalékra rúgott, miközben a férfiak esetében 4 százalékról "csak" 7,7 százalékra nőtt az arány. Sőt, a férfiaknál tavaly javult is némileg a helyzet, csökkent a jövedelmi szegénység aránya.

 

Egyre kevésbé csökkenti a szegénységet a nyugdíj

A KSH regisztrálja a relatív jövedelmi szegénység mértékét társadalmi juttatások előtt és után is, amiből egyebek mellett a nyugdíjak hatására is lehet következtetni. Mivel nem áll rendelkezésre mindkét kategóriából a nyugdíjas népességre vonatkozó adat, a 65 évnél felettieket érdemes vizsgálni. A két réteg közötti különbséget jelenthetik például a Nők40+ programban nyugdíjba vonuló nők, valamint azon 65 év feletti személyek, akik nyugdíj helyett inkább a munkát választották.

A relatív jövedelmi szegénység társadalmi juttatásokkal 9,8 százalékos volt a 65 évnél idősebbek körében 2017-ben a 2010-es 4,9 százalék után. Ha a társadalmi juttatásokat nem vesszük figyelembe, akkor 8,8 százalékról 12,8 százalékra emelkedett az érintettek aránya a vizsgált időszakban. Ebből következik, hogy míg 2010-ben a társadalmi juttatások 3,9 százalékponttal mérsékelték a jövedelmi szegénységet az idősek körében, 2017-ben már csak 3 százalékpontról beszélhetünk. Igaz, 2016-ban még ennél is kisebb hatása volt a szociális transzfereknek, hiszen akkor mindössze 1,9 százalékponttal volt alacsonyabb a juttatások utáni jövedelmi szegénység mértéke.

Megvan rá a magyarázat

Az, hogy a relatív jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében megduplázódott és 4,6 százalékról 10 százalékra nőtt 7 év alatt, főként a szegénységi küszöb változásának eredménye. A bérek - különösképpen - az elmúlt két évben jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint az infláció változásához kötött nyugdíjak. Ennek eredményeként a szegénységi küszöb is nagyot emelkedett, csak 2017-et nézve ez az érték 8 százalékkal lett magasabb, miközben az átlagnyugdíj mindössze 3,2 százalékkal emelkedett. Így pedig a nyugdíjak kisebb ütemű növekedése miatt egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá, vagyis így szegényednek el a nyugdíjból élők a statisztika alapján.

A helyzet azonban ennél is rosszabb lehet, hiszen rengeteg nyugdíjas él 100 ezer forintnál is kevesebb összegből. Azt ugyan a Magyar Államkincstár közléséből nem derül ki, hogy pontosan hány nyugdíjas kap 83 ezer forintnál, vagyis a szegénységi küszöbnél kevesebb ellátást, annyi viszont ismert, hogy

591 063 nyugdíjas részesül 50 001 és 100 000 forint közötti ellátásban. Rajtuk kívül pedig közel 4800-an lehetnek azok, akik juttatása még a 30 ezer forintot sem éri el. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!