Orbán május 13-án találkozott az amerikai elnökkel a Fehér Házban. A tárgyalás szűkkörű részén hozakodott elő tervével: azt kérte Trumptól, hogy épp alakulóban lévő magyar-amerikai-norvég fegyverüzlet kapcsán gyakoroljon nyomást Norvégiára. Ezzel azt akarta volna elérni, hogy a magyar kormány befolyást szerezzen a Norvég Alapon keresztül a független magyar civil szervezeteknek szánt 7 milliárd forint elköltésébe, amit Norvégia egy független szervezetre bízná, írja a Direkt36 a 444.hu-n megjelent cikkében.
Orbán a közbenjárásért cserébe azt ajánlotta Trumpnak, hogy nem fog akadályt gördíteni a készülőben lévő, sokszáz millió dolláros fegyverüzlet elé. A szóban forgó üzlet az amerikai Raytheon Company és a részben norvég állami tulajdonban lévő Kongsberg Defence & Aerospace által közösen gyártott NASAMS légvédelmi rakétarendszer beszerzését jelenti, amit Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatásakor jelentettek be a felek.
A szűkkörű Orbán-Trump találkozó tartalmáról információval rendelkező források, illetve egy a Direkt36 által megtekintett dokumentum szerint az amerikai elnök először egy homályos, „majd ránézünk az ügyre" megjegyzéssel tért ki a kérés elől. Ezután pedig Norvégiát és a norvégokkal való barátságát kezdte méltatni, és többek között azt válaszolta Orbánnak, hogy „I really like Norway", azaz „én nagyon szeretem Norvégiát".
Az Orbán-kormány azután próbálta meg Washingtont bevonni a vitába, hogy a Norvégiával folytatott közvetlen tárgyalásain már kudarcot vallott. Magyar és norvég forrásokra hivatkozva a Direkt36 arról ír, Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszternek Szijjártó Péter fogalmazta meg a kérést február végén, hogy a NASAMS-beszerzés és a Norvég Alap ügyét szeretné összekapcsolni, ő azonban ezt visszautasította. Ezután az Egyesült Államok diplomatáinak is többször felhozták magyar tisztviselők az ügyet, de ők is elzárkóztak a közbenjárástól, ahogy végül Trump is.
Olav Berstad budapesti norvég nagykövet az oknyomozó központnak azt mondta, elfogadhatatlannak tartják a két ügy összekapcsolására tett kísérleteket, a Norvég Alapról szóló megállapodásnak ugyanis semmi köze a védelmi eszközök vásárlásához. "A más szereplők bevonására és az ügyek összekapcsolására tett kísérletek nem fogják megváltoztatni az álláspontunkat", tette hozzá a nagykövet, aki szerint bár tudomásuk van róla, hogy Magyarország felhozta az ügyet amerikai tisztviselőknek, nincs okuk azt hinni, hogy Washington beavatkozna.
Richard Damstra, a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja a Direkt36-nak ezt megerősítette. A sajtóattasé szerint nagyon fontosnak tartják a civil szervezetek működését, a civileknek szánt támogatás körüli vita pedig kétoldalú magyar-norvég ügy. A védelmi beszerzésekről szóló tárgyalások jelenleg is zajlanak és azokkal kapcsolatban optimisták.
Orbán Viktor szóvivője és a magyar külügyminisztérium nem reagált a megkeresésekre.
