3p

Szociális ellátásra kevesebbet, államigazgatásra többet fordított az uniós átlagnál 2016-ban.

Az Eurostat a minap közzétett egy listát arról, hogy az egyes tagállamok a GDP-jük mekkora hányadát fordítják az állam működtetésére, a nagy ellátórendszerekre. Az adatok a 2016-os költéseket mutatják, vagyis nem tekinthetők frissnek, de valamit azért elárulnak az egyes kormányok költekezési szokásairól. No meg természetesen a forrásmegosztási kényszerekről is.

Orbán Viktor fontos politikusok társaságában
Orbán Viktor fontos politikusok társaságában

A 28 tagország összevetéséből az derül ki, hogy a magyar kormány a GDP kisebb hányadát költötte a szociális és egészségügyi célokra, mint az uniós átlag. Valamivel több forrást biztosított ugyanakkor az oktatásra. De az igazán nagy különbség az államigazgatásban és a gazdasági célú ráfordításokban mutatkozott meg.

A magyar GDP 14,3 százaléka ment el 2016-ban szociális feladatokra az Eurostat szerint, miközben az EU átlaga 19,1 százalék volt. Az egyes tagországok közt válogatva megállapíthatjuk, hogy erre a területre a térségbeli konkurensünk, Szlovákia is többet fordított (15,1 százalék). A legfejlettebbek közt is kiemelkedő Németország ennél is nagyvonalúbb tudott lenni, ott a GDP 19,3 százaléka jutott szociális célokra. Románia ugyanakkor a magyarnál kisebb arányban költött a szegényekre, rászorulókra: keleti szomszédunk a GDP-je 11,6 százalékát biztosította ilyen kiadásokra.

A magyar egészségügyi költések is alatta maradtak az uniós, valamint a szlovák és német átlagnak. A 4,8 százalékos kiadásunkkal szemben a szlovákok 7,4, a németek 7,2 százalékot tudtak az egészségügyre szánni. Az EU-átlag 7,1 százalék volt két évvel ezelőtt. A románok 4 százaléka viszont ezen a téren is elmaradt a magyartól.

Talán meglepőnek tűnik, de az oktatásban nem állunk rosszul. Holott a forráshiány e területen is jelen van a panaszok alapján. A magyar kiadás a nemzeti össztermék 4,9 százaléka volt 2016-ban, miközben az uniós átlag 4,7 százalék volt, a szlovákok 3,8 százalékot költöttek, a németek 4,2 százalékot. A románok pedig csak 3,7 százalékot. Persze a rendelkezésre álló összeg nem minden, a költés szerkezete is nagyban befolyásolja, hogy milyen hatékonysággal tudja felhasználni adott terület a forrásokat. Mindenesetre érdemes leszögezni, hogy pusztán az össztermék alapján e téren nincs okunk szégyenkezni.

Egyértelműen „erősek” vagyunk viszont az államigazgatási és gazdasági célú költésekben. Az állam nálunk bőkezű magával szemben, ami nyilván a kiterjedt bürokráciával magyarázható. Erre a GDP 7,9 százalékát fordította az Orbán-kormány két éve, amíg a németek 5,8 százalékot, a szlovákok 5,3 százalékot, a románok 4,4 százalékot. Az uniós átlag ebben az esetben 6 százalék volt, ami feltételezi, hogy vannak a magyarhoz hasonlóan sok pénzből működtetett államigazgatások még az unióban.

Nem sajnáltuk a pénzt a gazdaságfejlesztésekre sem. A magyar 7,1 százalék magasan felette van az uniós 4 százaléknak, de bőven veri a szlovák és a román 4,5 százalékot, a német 3,1 százalékról nem is beszélve.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!