Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a kormány szerint sem működik tökéletesen az áfacsökkentés hatása az érintett termék- és szolgáltatási körök árazásában. Erről az idei konvergencia programban ír elemzést a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Beismerik például, hogy a vendéglátásban az áfacsökkentést követően nem mérséklődtek az árak, hanem nőttek.
Vagyis az adómérséklés a vendéglátósok jövedelmét növelte, a fogyasztók nem nyertek vele semmit. Legfeljebb azt, hogy ha a ténylegesnél erőteljesebb áremelési szándéka lett volna a szektornak, akkor ezt részben vagy egészben ellensúlyozhatta az áfateher visszafogása.
Így ír erről az NGM:
Az eredmény összecseng a szektorral kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokkal is. A változás hazánkban is a piaci szereplők jövedelmezőségét javíthatta, illetve részben finanszírozási forrásul szolgálhatott a szektor béremeléséhez.
Tehát a vendéglátásban dolgozóknál is lecsapódott valamennyi a kedvező hatásból. A KSH adatai szerint a nem előfizetéses éttermi étkezés az elmúlt egy évben havi szinten átlagosan 5 százalék körüli mértékben drágult, de a korább időszakban is 3 százalékos volt az áremelkedés.
De nem csak a vendéglátásban történt áfacsökkentés az elmúlt években. Több húsféle -sertés, baromfi, hal - adója is kisebb lett, valamint az egyéb élelmiszerek közül a tojás, a szolgáltatások közül pedig az internet adója csökkent (utóbbi két lépésben).
A szaktárca szerint a húsféléknél az adóváltozás szinte teljesen átgyűrűzött a fogyasztói árakba. Hogy ebből egy idő után a fogyasztó mégsem érzékelt sokat? Erre az a magyarázat a sertés esetében, hogy a 2016 második felében tapasztalt árnövekedés a régiónk más országaiban is megfigyelhető volt, ami mögött "valószínűleg egy szélesebb körű piaci sokk" állhatott. Így ez az NGM szerint nem befolyásolja az áfacsökkentés árhatására adott becslésüket. Magyarul bár a valóság más képet mutat, a modell szerint amikor ideje volt, érvényesült az árhatás, de aztán jött a piaci sokk.
A tojás esetében az áfacsökkentés nagyságrendileg fele jelent meg. A kormányban sem látnak tisztán, hogy mi volt ennek az oka - derül ki a jelentésből. Arra gyanakodnak, hogy az adócsökkentés részben "a termelési lánc valamelyik szegmensében csapódhatott le, talán összefüggésben a piac tisztulásával".
Valamelyest sötétben tapogatóznak a friss tejnél is - azt írják, az árhatást vizsgáló modell illeszkedése nem tökéletes -, de biztosan állítható, hogy itt is csak részben jelent meg az árcsökkentő hatás. Ennek okát abban látják, hogy az áfaváltozás a tej piacának csak egy kisebb részét érintette.
Még az internetes szolgáltatásról ejtenek szót a konvergencia programban: itt teljesnek tekintik az árhatást. Mint írja az NGM, az internet egy nemzetközileg nem versenyző piac, ezért nem a szintetikus kontroll modellt alkalmazták, hanem a 2016 decemberi ár fennmaradását feltételezték. Megjegyezték, hogy a piac nagyobb részére a hosszú távú szerződések a jellemzők. A lényeg: a piac korábbi viselkedése alapján a 2017 januári árcsökkenés nem illeszkedik trendbe, inkább egyszeri sokknak - nagyobb részt az áfacsökkentésnek - tudható be.
Összességében tehát nem minden termék fogyasztói nyertek az elmúlt években végrehajtott áfacsökkentésekkel, van, ahol csak részben érvényesült a várt árhatás. Fontos kiemelni, hogy a hal áfájáról nem tett említést a jelentést, igaz, erre az adócsökkentésre csak idén januárban került sor. Azonban a fogyasztói árak egyáltalán nem lettek alacsonyabbak, az idén április ár a KSH statisztikája szerint szinte megegyezik azzal, amennyit tavaly ilyenkor kellett fizetni a halért.
