3p

Orbán Viktor szerint ki lehet maradni az eurózónából.

A Kormányinfón feltettük a kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy van-e céldátum az euró bevezetésére, amely uniós vállalásunk.

A kormányfő által elmondottak alapján az sem kizárt, hogy nem fogunk euróval fizetni Magyarországon. Mint kifejtette, az unió hármas tagolása - eurózóna, schengeni zóna, illetve az unió mint teljes közösség - akár végleg fennmaradhat. Vagyis lehet egy csoportja az uniós országoknak, amelyik nem lesz tagja az eurózónának (illetve lehet egy olyan országcsoport is, amelyik a határvédelmi rendszeren kívül marad).

Orbán Viktor a Kormányinfón. MTI fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor a Kormányinfón. MTI fotó: Koszticsák Szilárd

Ezzel összefüggésben vázolta, hogy jelenleg nincs olyan állapotban az eurózóna, hogy tagjaivá váljunk. Céldátum sincs, amelyet a kormány tűzött volna ki az uniós közös pénz bevezetésére.

A kormányfő által elmondottak alapján napirendre kerülhet az unióban az euró bevezetésére tett belépéskori szerződéses vállalás felülvizsgálata. Egyébként most is van olyan ország - például Dánia - amelyik eddig kívül tudott maradni az eurózónán.

A rendszerváltás utáni magyar kormányok közül elsőként, 2001-ben az 1998-2002 között regnáló első Orbán-kabinet tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, nevezetesen, 2007. január 1-jét. Abból kiindulva, hogy az euróbevezetéshez akkor szükséges feltételek, az úgynevezett konvergenciakritériumok - infláció, maximum 60 százalékos GDP-arányos államadósság, 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány, hosszú távú kamatok, árfolyamstabilitás - teljesítése elérhető közelségbe került.

Ezt a céldátumot módosította egy évvel, 2008-ra Orbán Viktor utódja, a 2002-2006 közötti MSZP-SZDSZ koalíciós kormány miniszterelnöke, Medgyessy Péter 2003. júliusában. Majd újabb egy év elteltével, Magyarország 2004. május 1-jei EU-csatlakozásakor további egy évvel, 2009-re a romló makrogazdasági adatokra hivatkozva. A 2004-ben kormányra került első Gyurcsány-kormány folytatta a sort: 2005-ben a  száznapos program, valamint az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai okán már csak 2010-ben tartotta lehetségesnek az euró magyarországi bevezetését.

Ezt követően több éven át nem született újabb eurós céldátum, egészen 2009-ig, amikor az egy évre szerződő "válságkormány" feje, Bajnai Gordon 2014-et helyezett kilátásba. Legutoljára 2011. februárjában hangzott el kormányzati részről hivatalos bejelentés, akkor a második Orbán-kormány vezetője kijelentette, 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót. Ám 2015-ben már az hangzott el,, hogy az euróbevezetés a (harmadik Orbán-) kormány számára nem cél, és akár még évtizedekig sem lesz Magyarországon euró.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!