<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tóth Bertalan azt kérdezte írásban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől, hogyan hat a válság a magyar családok pénzügyeire.

A szocialista honatya elsőként arra volt kíváncsi, hogy mennyi pénzt tartottak hazai magánszemélyek 2022. január 1-jén, illetve 2023. január 1-jén bankbetétben, illetve állampapírokban.

Mivel Matolcsy tájékoztatása szerint a decemberi adatok még nem állnak rendelkezésre, az MNB elnöke csak 2022 első tizenegy hónapjáról tudott beszámolni. Eszerint a háztartások bruttó pénzügyi eszközei 2022 harmadik negyedévének végén megközelítették a GDP 130 százalékát – 2010-ben ez az arány 110 százalék volt. A növekedéshez a jegybankelnök szerint a jövedelmek bővülése mellett a kedvező kamatozású lakossági állampapírok is érdemben hozzájárultak. 

2022 első tizenegy hónapjában a háztartások látra szóló és folyószámla-betéteinek állománya enyhén, 71 milliárd forinttal emelkedett, ezzel szemben a lekötött betéteké kismértékben, 39 milliárd forinttal csökkent. A kettő eredőjeként a banki betétek 32 milliárd forinttal gyarapodtak, s november végén 12,9 ezer milliárdot tett ki az állomány. A lakossági állampapírállomány enyhén, 15 milliárd forinttal mérséklődött, 2021 vége es 2022 novembere között, aminek következtében 10,1 ezer milliárd forinton állt.

Matolcsy György szerint az MNB nem értékeli jelentős mértékűnek a hitelkockázatok eddig látott növekedését. Fotó: MTI
Matolcsy György szerint az MNB nem értékeli jelentős mértékűnek a hitelkockázatok eddig látott növekedését. Fotó: MTI

Arra a képviselői kérdésre, hogy mennyivel tartoztak a hazai magánszemélyek a bankoknak hitelkártyán, illetve szabad felhasználású kölcsönnel, Matolcsy azt válaszolta írásban, hogy a bankokkal szembeni hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozások együttesen 2021 végén 349,5 milliárd forintot tettek ki, ez 2022. november végére 12,1 milliárddal volt magasabb, 361,6 milliárd – ez 3,5 százalékos növekmény. Ugyanezen idő alatt a hitelintézetek áItal nyújtott személyikölcsön-tartozások 10 százalékkal, 116 milliárddal, 1266,7 milliárd forintra emelkedtek.

Tóth arra is kíváncsi volt, hány adós esett késedelembe a banki hitele törlesztésével. Ezzel kapcsolatban az MNB elnöke emlékeztetett arra, hogy hivatalos statisztikai adat csak a kesedelemmel érintett hitelek állományára van. Valamint arra, hogy a bankok a késedelembe esett ügyfeleiket teljesítő és nemteljesítő kategóriákba sorolják. Utóbbiba, azaz a nemteljesítőbe a legalább 90 napos és jelentős mértékű késedelemben lévő hitelek tartoznak, illetve a 90 napon belüli késedelmesek közül azok, amelyeknél a bank bizonyos információk alapján azt vélelmezi, hogy az ügyfel várhatóan nem fog tudni fizetni.

Összességében az általános fizetési moratórium 2021. októberi kivezetése nem járt együtt a nemteljesítések érdemi megugrásához Matolcsy közlése szerint, 2022-ben pedig a banki portfoIióminőseg trendszerűen nem változott. A fizetési moratórium negyedik, 2022 végéig tartó szakaszába a vállalati hitelállomány 1, a háztartási hitelportfoIió 3 százaléka lépett be. A szűkített fizetési moratórium 2023. január 1-jén megszűnt – mint a jegybankelnök fogalmazott – összhangban a folyamatosan csökkenő részvételi aránnyal.

A személyi kölcsönök esetében a teljesítőnek sorolt, de legfeljebb 90 napos késedelemben lévő hitelek állománya 17,5 milliárd forinttal nőtt 2022. január-november között, míg a nemteljesítőnek sorolt, legfeljebb 90 napos késedelemben lévő 900 millióval csökkent. A 90 napon túli késedelemben lévő személyi hitelek teljes fennálló tőketartozása 23,2 milliárd forinttal nőtt ezen időszak alatt. Összességében a személyi kölcsönökön belül a nemteljesítők aránya 2022 januárjában 8,8, novemberében pedig 8,7 százalékot tett ki, azaz érdemben nem változott, mivel – írta Matolcsy – a nemteljesítő hitelek volumene és a teljes hitelállomány közel azonos ütemben nőtt.

A folyószámla- és hitelkártyahitelek esetében a teljesítőnek sorolt, de legfeljebb 90 napos késedelemben lévő hitelek állománya 2,5 milliárd forinttal nőtt 2022. január-november között, míg a nemteljesítőnek sorolt, legfeljebb 90 napos késedelemben lévő állomány 200 millióval csökkent. A 90 napon túli késedelemben lévő folyószámla- és hitelkártyahitelek teljes fennálló tőketartozása 4,5 milliárd forinttal nőtt ezen időszak alatt. Összességében e hiteleken belül a nemteljesítők aránya 2022. januárjában 8,4, novemberében 9 százalékra rúgott.

Összességében az MNB nem értékeli jelentős mértékűnek a hitelkockázatok eddig látott növekedését pénzügyi stabilitási szempontból – hangsúlyozta Matolcsy. Egyrészt azért, mert a banki tőkepufferek aktuális szintje a jegybankárok szerint elégséges a jelenlegi kockázatok kezelésére. Másrészt a 2015-ben bevezetett, 2018-ban pedig finomhangolt adósságfék-szabályok gátolják a hitelfelvevők túlzott eladósodását, illetve a kamatkockázat vállalását. Mindazonáltal a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitási mandátumával összhangban, a továbbiakban is figyelemmel kíséri a piaci folyamatok alakulását, és a stabilitás fenntartása érdekében szükség esetén beavatkozik a rendelkezésére álló eszközökkel a kockázatok fokozódása ellen – fejezte be a közleményeiben már megszokott fordulattal a jegybank elnöke a szocialista képviselőnek adott válaszát.