Múlt héten kedden nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, mely alapján az első gazdaságvédelmi akcióterv egyik pontjának megfelelően összevonnák a munkavállaló által fizetett járulékokat. A javaslat elfogadása esetén a bérszámfejtés során a bruttó bért a 15 százalékos személyi jövedelemadóval és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal kellene csökkenteni. Ezáltal sokkal egyszerűbbé válna a bérszámfejtők munkája, hiszen jelenleg az szja mellett
- 10 százalék nyugdíjjárulékot,
- 7 százalék egészségbiztosítási járulékot
- és 1,5 százalék munkaerőpiac járulékot kell levonni.
A végeredmény láthatóan változni nem fog - legalábbis a gyermektelenek és azok esetében, akik a nekik járó teljes családi adókedvezményt érvényesíteni tudják -, a munka viszont egyszerűsödik majd a vállalkozói oldalon. A költségvetési oldalon azonban nem lesz egyszerűbb a helyzet, sőt.
Eddig kézenfekvő volt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz elutalt nyugdíjjárulékot a hivatal a Nyugdíjbiztosítási Alapba továbbította, az egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapba, a munkaerőpiaci járulékot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. Igaz, utóbbi az egészségbiztosítási járulékból is részesedett a költségvetési összefoglalók alapján.
A járulékok összevonásával már nem lesz ennyire kézenfekvő, hogy a társadalombiztosítási járulékból származó költségvetési bevétel konkrétan milyen alapba fog kerülni, ahogy az is megoldandó kérdés, hogy az egyes alapok milyen arányban részesüljenek a bevételből. A törvényjavaslatban azt javasolják, hogy a társadalombiztosítási járulékból származó bevétel
- 54 százaléka menjen a nyugdíjbiztosítási alapba,
- 37,9 százaléka az egészségbiztosítási alapba,
- 8,1 százaléka pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot gyarapítsa.
Bár elméletileg a járulékokat nagyon egyszerű lenne úgy összevonni, hogy a jövő évi költségvetésben rögzített fő számok változatlanul maradjanak. Az egyelőre még kérdéses, hogy az emiatt szükséges költségvetési módosítás igényel-e parlamenti döntést, vagy a kormány rendeleti úton végre tudja-e hajtani a számok korrekcióját. Az új megosztási arányok ugyanis nem egyeznek azzal, amit jövőre betervezett a kormány a várható infláció és béremelkedések ismeretében. A 2020-as költségvetési törvény vonatkozó sorai alapján összesen 2917,9 milliárd forintnyi bevétellel számolnak, amelyből
- 54,8 százalék a nyugdíjalapba,
- 37 százalék az egészségbiztosítási alapba,
- 8 százalék pedig a foglalkoztatási alapba kerül.
Jól látható, a járulékok összevonása után a foglalkoztatási és nyugdíjalapokba néhány tizedszázalékponttal kisebb forrás jut majd, az innen "elvett" pénzt pedig az egészségbiztosítási alapba csoportosítja át a kormány. Az új arányok forintosítva azt jelentik, hogy
a Nyugdíjbiztosítási Alap 25,1 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jut majd, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási alap is bukik 1 milliárdot. Az innen "elvett" 26,1 milliárdos forrást az Egészségbiztosítási Alap fogja megkapni.
A nyugdíjalap 25 milliárdos kiesése a teljes bevételre vetítve nem tűnik nagy összegnek, ám az emelkedő nyugdíjak, a nyugdíjrendszerbe belépők magasabb, és a kiesők alacsonyabb nyugdíja sokkal inkább a kassza növelése irányába ható tényezők. A kassza szűkítése egyelőre mindenképpen nem várt fejlemény. A 25 milliárd forint csak egy kicsivel nagyobb összeg, mint amit 2017-ben a kormány a gazdasági teljesítmény alapján járó nyugdíjprémium kifizetésére fordított (az akkor 24 milliárdos költségvetési forrásigénnyel járt).
