Eddig úgy lehetett tudni, hogy a 200 ezer forintos minimálbérről szóló megállapodásért cserébe a vállalkozások 4 százalékos járulékcsökkentésben részesülnek. Tegnap azonban új információ látott napvilágot, ami alapján nem arról van szó, hogy ezt a részt a cégek teljes egészében a szociális hozzájárulási adóból (szochó) kapnák meg. Hanem már eldöntött adócsökkentéseket is figyelembe vesz a kormány a vállalása teljesítésekor.
Bodó Sándor, az Innováviós és Technológiai Minisztérium államtitkára - aki a kormány részéről folytatja a minimálbér-tárgyalásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - szerdai nyilatkozata szerint a kormány támogatja a munkaadó javaslatot, hogy jövő januártól szűnjön meg a szakképzési hozzájárulás, továbbá 2,5 százalékponttal csökkenjen a szochó.
Csakhogy a szakképzési hozzájárulás megszűnése, illetve a szochóból 0,5 százalékpontos csökkentés már egy elhatározott lépés, része a 2022-es - még tavasszal elfogadott - költségvetésnek. Annyi különbséggel, hogy e lépések időzítése az év közepére, júliusra esik.
Vagyis a körvonalazódó megállapodás alapján azt fog történni, hogy e intézkedéseket előre hozzák januárra, plusz megfejelik további 2 százalékpont szochó-csökkentéssel.
Hogy mennyire nem erről volt szó a korábbi tárgyalások alkalmával, azt bizonyítja Bodó egy korábbi nyilatkozata, amelyben még arról beszélt, hogy a szochó fog csökkenni 4 százalékponttal, 15,5 százalékról 11,5 százalékra.
Ez a terv változhatott meg az elmúlt napokban, ám ami ebben a furcsaság, hogy tegnapi nyilatkozatában Bodó a munkaadóknak tulajdonítja a friss javaslatot. Márpedig ez esetben úgy fest, hogy a cégek a maguk számára valamivel kedvezőtlenebb ajánlatot tettek a konzultációs fórumon, hiszen a 4 százalékos év eleji szochó-csökkentés az államtitkár állítása szerint mintegy 500 milliárd forintot hagyott volna a vállalkozásoknál.
A parlament előtt lévő, a 2020-as évről szóló zárszámadási törvényjavaslatban összességében 2373,5 milliárd forint szochó-bevételt könyvelnek el a társadalombiztosítási alapban, amihez viszonyítva a 4 százalékpontos adócsökkentés nem ad ki 500 milliárd forintot. Ám figyelembe kell venni, hogy az az év a válság éve volt, amikor egyes ágazatok teljesen lefagytak, így a szochóból származó bevételek még az állami bérmentő programokkal együtt is elmaradoztak. Jövőre jelenleg összesen 2454 milliárd forint szerepel a bevételi soron, ám ebből már hiányzik a bejelentett nyári 0,5 százalékpontnyi szochó-vágás. Így tehát végső számként elfogadhatjuk az államtitkár által jelzett 500 milliárd forintot.
Nézzük, az új javaslat mit hozna. Bodó szerint ez is 500 milliárdot hagy a cégeknél, ám mint jeleztük, ebből a 1,5 százalékpontnyi szakképzési hozzájárulás, valamint 0,5 százalékpontnyi szochó már benne volt a költségvetésben. A változás annyi, hogy nem fél évre, hanem az egészre vetítve kell számolni a bevételkieséssel. A büdzsében a szakképzési hozzájárulásra 68,7 milliárd forintot terveztek be, ezt egész évre vetítve 137,5 milliárd forint adódik. A fél százalékpontnyi szochó nagyjából 70 milliárd forintot tesz ki, ennek felét hagyta volna a kormány jövő júliustól az év végéig a vállalkozásoknál.
Ehhez jön hozzá a további két százalékpontnyi szochó, ami a Bodó-féle számítás alapján mintegy 250 milliárd forintot jelent. Ha ehhez hozzászámoljuk az első félévre jutó adóelengedést (mivel a második félévre jutó már benne van a büdzsében), azt kapjuk, hogy valahol 350 milliárd forint környékén jár az új csomag - jogszabállyal még meg nem erősített - adóelengedése. Ha a már meghozott döntéseket is figyelembe veszük, akkor járnánk 450 milliárdnál.
Ha viszont az eredeti javaslattal kalkulálunk, akkor azt kapjuk, hogy összességében egy év eleji 4 százalékpontos szochó-csökkentés, valamint a félévkor belépő szakképzési hozzájárulás kivezetés együttesen több mint 560 milliárdot hagyott volna a cégeknél. A különbség a két csomag között meghaladja a 100 milliárd forintot. Amit csak úgy lehet eltüntetni, ha a kormány jóval gyorsabb gazdasági növekedéssel számol 2022-re, mint tette azt a jövő évi büdzsé elfogadásakor. Ebből viszont az következik, hogy már most megérett a módosításra a 2022-es költségvetés - erre egyébként nemrégiben Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalást tett lapunk kérdésére.
Lesz még tehát miről tárgyalniuk a feleknek, pláne, hogy a kormány illetékese a garantált bérminimum 20 százalékos emelését is kilátásba helyzete, amit a munkaadói oldal elvileg csak további szochó-csökkentések árán lenne hajlandó elfogadni.
