3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Varga Mihály szerint a magyar gazdaság 5 százalék felett növekedhetett volna a helyreállítási források felhasználásával.

Magyarország az előző évben jóval az uniós átlag feletti, 4,6 százalékos gazdasági növekedést ért el. Amennyiben megkaptuk volna a nekünk járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság növekedése meghaladta volna az 5 százalékot – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Brüsszelben. A tárcavezető kiemelte: a források visszatartásával az Európai Bizottság rontotta a magyar versenyképességet, ezzel beleszólt a tagállamok közötti gazdasági versenybe.

A magyar kormány álláspontja szerint a helyreállítási alap több, kezdeti ígéretét nem váltotta be – nyilatkozta Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácsülését megelőzően. Mint mondta: az Európai Bizottság február 21-én kiadott közleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) végrehajtásának első két évéről indokolatlanul pozitív.

Varga Mihály kiszámolta Fotó: Facebook
Varga Mihály kiszámolta Fotó: Facebook

A magyar tárcavezető elmondta: a magyar álláspont szerint Brüsszel lassan és a célt eltévesztve cselekedett a helyreállítási források esetében is. A helyreállítási alap célja a járvány utáni gyors gazdasági fellendülés elősegítése volt, ennek ellenére a rendelkezésre álló források alig egyötödét folyósították eddig, annak ellenére, hogy már túl vagyunk az RRF rendelkezésre állási időszakának egyharmadán – mutatott rá a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy öt tagállam – köztük Magyarország – eddig egyáltalán nem kapott pénzügyi támogatást az RRF keretében. Varga Mihály szerint emellett a pénzügyi kérelmek elbírálása rendkívül nehézkes, bürokratikus, sőt, a tagállamok az eddig benyújtott kérelmek alapján csak elenyésző mértékben vették igénybe az RRF-hiteleket. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tagállamok bizalmatlanok a brüsszeli megoldásokkal szemben – szögezte le.

A pénzügyminiszter kifejtette: a felsorolt kritikák mellett ritkán esik szó arról, hogy a közös hitelfelvételnek, a mögötte álló nagy volumenű bizottsági kötvénykibocsátásnak lehetnek hátulütői is. Ez pedig a hitelpiacok lehetséges kimerülése, ami azzal járhat, hogy az egyes tagállamok önállóan kevesebb forráshoz juthatnak – jegyezte meg.

Varga Mihály összefoglalásként elmondta, hogy ezek azok az általános okok, amelyek miatt a magyar kormány az RRF-et egyszeri eszköznek tekinti és határozottan ellenzi a közös uniós hiteleket magában foglaló további eszközök létrehozását.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!