2019. július 20. 14:00

A 2010-es évek elején két fő nézet volt a (gyakran jellemzően valamelyik irányba elfogult) magyar közgazdászok között.

Az egyik oldal szerint a diktatórikus Orbán-rendszer hamarosan földbe állítja a gazdaságot, a másik pedig azt mondta, hogy az unortodox gazdaságpolitika majd csodát tesz. Egyiknek sem lett igaza.

A hazai gazdaság a devizahitelek súlya miatt hátránnyal (bár korántsem akkor hátránnyal, mint amire a kormány hivatkozik, miszerint "Magyarország Görögország szintjén volt") indult 2010-ben, bár addigra már nagyjából a többi mutató rendben volt. Pozitívumok voltak viszont az egész EU-ban kiemelkedően nagy EU-s támogatások ( a legtöbb környező országnál jóval többet kaptunk egy főre jutóan, lásd itt és itt), illetve a magánnyugdíjpénztárakból beeső 3000 milliárd forint.

Így nagyjából azt mondhatjuk, hogy Magyarország gazdasága a környező országok átlagához hasonló körülmények között versenyzett 2010-18 között. Nézzük meg ez mire volt elég. Mennyit nőtt 2010 és 2018 között az egy főre jutó GDP PPP-ben (azaz a devizaárfolyamok hatását kiszűrve, a vásárlóerőt figyelembe véve)?

Azokat a környező, hasonló fejlettségű országokat vizsgáltam, amelyek 2010-ben EU tagok voltak. Íme az ábra, hogy ki mennyit nőtt:

A helyzet egyértelmű: Magyarország nem teljesített sem nagyon rosszul, sem nagyon kiemelkedően, hozta a középmezőnyt. Nem igazolódott sem az a félelem, hogy az autoriter vezetés gazdasági összeomláshoz vezet, sem az a remény, hogy valami furmányos magyar csodarecepttel kiugrunk a régióból. Ráadásul, tegyük hozzá, hogy az unortodoxnak mondott gazdaságpolitika számos lépése kifejezetten ortodox volt, így talán nem meglepő, hogy végül ugyanazt az eredményt hozta, mint a többi "ortodox" gazdaságpolitikájú ország átlaga.

Mi ebből a tanulság? Talán leginkább az, hogy valószínűleg Magyarország a következő években is a környező, hasonló fejlettségű EU-s országokhoz hasonlóan fejlődhet, és - nagy gazdaságpolitikai változások híján - a régiótól való elszakadás semmilyen irányban nem várható. A régiót pedig az elmúlt években az EU pénzeső és az EU-s agyelszívás hatására bekövetkező bérnövekedés (=fogyasztásnövekedés) húzta, ám innentől valószínűleg kevesebb lesz a beeső pénz, és már kisebb a tér a bérkonvergenciára is, így a központhoz való felzárkózás ("Ausztria utolérése") folytatódni fog, de várhatóan lassabban. A magyar gazdaságban nem látszanak nagy egyensúlytalanságok, így a következő recesszió sem 2008-szerű lesz, hanem valószínűleg csak szép lassan kifogy az üzemanyag, és elpárolog majd valamikor a növekedés. Nagy izgalomra nincs ok.

A címbeli kérdésre pedig a válasz: az unortodoxia működik. Láthatóan pont úgy, mint az ortodoxia. Gazdasági növekedés szempontjából se nem jobb, se nem rosszabb.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.