Az áprilisi választást követő kormányalakítási folyamat, a politikusi nyilatkozatok mind abba az irányba mutatnak, hogy a korábbinál is centralizáltabb kormányzati munkára készülhetünk fel a most induló ciklusban. Orbán Viktor a lehető legtöbb döntést magához von.
Ma reggel a 24.hu írt arról, hogy Bíró Marcell vezeti majd államtitkári pozícióban a Miniszterelnökségi Kormányirodát. Ez egy új szervezeti egység lesz a kormányon belül, minden, a miniszterek elé kerülő javaslat előkészítése, majd a döntések után a végrehajtás felügyelete is a kormányirodán keresztül történik.
Eddig ezt javarészt a Miniszterelnökség intézte, amit a kormányból kikerülő Lázár János vezetett az előző ciklusban (Lázár távozásának hátteréről, a "házon belüli" ellendrukkereiről itt írtunk).
A változtatás egyik legfontosabb következménye, hogy Bíró közvetlenül Orbán alá kerül, a miniszterelnök lesz a főnöke, vagyis tulajdonképpen minden, ami kormányszintű döntést igényel, Orbán kontrollja alá tartozik majd.
Ez pont ellentétes azzal a struktúrával, amelyet az elmúlt években kiépített Orbán. Eddig igyekezett mind jobban eltolni magától a közvetlen, hétköznapi kormányzati munkában való részvételt, ezt a célt szolgálta például a kabinetrendszer bevezetése. Ebben nem lesz változás, a gazdasági és a stratégiai kabinetek továbbra is működni fognak, és felnő melléjük a nemzetbiztonsági kabinet is, Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.
Azonban Orbán ezzel együtt több beleszólást akar a napi ügyekbe.
Az mfor úgy hallotta, hogy a 2018 áprilisi választás utáni egyik belső megbeszélésen Orbán azt fejtegette, hogy négy évig Navracsics Tibor "kormányzott" (2010 és 2014 között), négy évig Lázár (2014 és 2018 között), és ebből elege van.
Érdemes újra emlékeztetni arra, hogy ezt a struktúrát a kormányfő erőltette, de a jelek szerint a kormányzásra - és esetleg magára - nézve veszélyesnek találta, hogy ennyire eltávolodik a napi politikai ügyektől.
Van azonban még egy olvasata a kormányzati szerkezet módosításának. Érdemes felidézni, hogy mit mondott Rogán Antal a közszolgálati M1 televíziónak pár nappal a választás után.
"Magyarország döntött, az emberek megjelölték, mi a választás legfontosabb kérdése, ezáltal pedig a következő négy év legfontosabb kérdései is: a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás megvédése. Négy évvel ezelőtt még nem volt migráció, és nem akartak még sokan európai egyesült államokat a nemzetek Európája helyett. Ma ezek mind ott vannak az asztalon, így egy új kormányzati struktúrának ezekre a kihívásokra kell választ adnia."
Azóta megismertük az új kormány összetételét, de olyan változást nyomokban találtunk, amely erre az új helyzetre reagált volna. Egyedül a honvédelmi tárca élén történt csere - egy politikus, Simicskó István helyére került egy hivatásos katona, Benkő Tibor - tekinthető a bevándorlás jelentette kihívásokra adott válasznak. A többi poszton vagy nem történt változás, vagy az új miniszterek területei nem tekinthetők konfliktuskezelési megoldásnak - Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai tárcája például bizonyosan nem a globális migrációs problémára adott válasz.
Viszont egyértelműen ilyen irányba tett lépés a Miniszterelnökségi Kormányiroda felállítása, amely nem más, mint a hatalomgyakorlás további centralizációja. Orbán eddig is egy erős kancellári rendszer felé mozdította el a kormányzást, és nem lennénk meglepve, ha a ciklus során újabb felhatalmazásokat kapna, amelyekkel a személyes hatáskörébe tartozó döntéseket bővítenék.
Az új kormány tagjai
- Orbán Viktor miniszterelnök
- Varga Mihály pénzügyminiszter
- Pintér Sándor belügyminiszter
- Trócsányi László igazságügyi miniszter
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
- Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
- Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes
- Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter
- Benkő Tibor honvédelmi miniszter
- Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter
- Nagy István agrár- és vidékfejlesztési miniszter
- Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
- Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
- Süli János paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter
A miniszteri lista alapján két fontos szakmapolitikai változás is lesz, ide nem értve az új tárcák felállítását. Egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben letisztultabb formában, Pénzügyminisztériumként működik tovább. Ez Varga Mihály régi óhaja, másrészt a döntés megágyazhat Matolcsy György jegybankelnök visszatérésének a kormányba. A másik, hogy a Földművelésügyi Minisztérium státusza kibővül a vidékfejlesztéssel, ami eddig a Miniszterelnökséghez tartozott. Lázár volt tárcájának hatásköre tehát legalább ezzel a területtel szűkülni fog 2018-tól.
