5p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár lassult a bérdinamika, így sem lehet rá panasz. A különböző ágazatok máshogy fizetnek, a költségvetési szférában kiemelkedő növekedés látható. A reálbéreknél is nagy a tempó, ami egyfelől jó, másfelől rossz hír.  

Fokozatosan lassult az idén a béremelkedés üteme, ám még így is jelentős növekedésről van szó. Leegyszerűsítve, ezek a legfontosabb tényezők jellemzik a pénteken megjelent, áprilisra, valamint az év első négy hónapjára vonatkozó béradatokat. 

Folytatódik a hízókúra
Folytatódik a hízókúra
Fotó: Pixabay

Ahogy arról az Mfor reggel beszámolt, a konkrét számokat nézve a következő a helyzet. 

  • Áprilisban a bruttó átlagbér 645 300 forint volt, ami 13,5 százalékos éves szintű növekedést jelent. 
  • A kedvezmények nélkül számolt átlagfizetések 444 ezer forintos összege pedig 13,9 százalékos többletnek felel meg. 
  • Az év első négy hónapját 628 600 forintos bruttó átlagbér jellemezte, a nettó átlagfizetés 418 ezer forintot tett ki, mindkettő 14 százalékos pluszt jelent. 
  • Kedvező, hogy a bruttó és nettó mediánbérek egyaránt az átlagot meghaladó mértékben, majdnem 17 százalékkal nőttek. Ez pedig azt jelenti, hogy az alacsonyabb bérrel rendelkezők fizetése nagyobb mértékben emelkedhetett. 

A bérdinamikához nem egyenletesen járultak hozzá a különböző gazdasági szektorok: áprilisban a közszférában dolgozók közel 20 százalékos nettóbér-emelkedést könyvelhettek el, a nonprofit ágazatok alkalmazottai pedig 17,4 százalékosat. Szemben a magánszektorban látott kevesebb mint 12 százalékos gyarapodással. A négyhavi adatokban is masszív fölényben vannak a költségvetési fizetések, amelyek 18 százalékkal nőttek, a nonprofit szervezeteknél 17,3, míg a vállalkozások esetében 12,6 százalékos volt a dinamika. 

Egyebek mellett ezt emelte ki kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Közölte: "A bérek emelkedésében tehát elsősorban az állami bérkorrekcióknak van szerepe, de azért érdemi növekedés látható a vállalati szférában is, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a néhány ágazatban még jelen lévő munkaerőhiány, illetve a tavalyi magas infláció kompenzálásának igénye hajt."

A friss adatokból az is látszik, hogy a vásárlóerőt meghatározó reálbérek továbbra is erős tempót diktálnak. Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek, ami lassulást jelent az előző hónapokhoz képest, de kiemelkedőnek mondható. A reálbérek 2022 szeptembere és 2023 augusztusa között voltak a negatív tartományban a kiemelkedő infláció miatt. Azóta viszont tartósan a pozitív intervallumban mozognak. 

Átírták a terveket

"A KSH legfrissebb adatai továbbra is azt jelzik, hogy meglepően erős a bérkiáramlás a magyar gazdaságban. Meglepetésnek nevezhető ez a dinamikus növekedés, hogy a garantált bérminimum 10 százalékos emelkedését is felülmúlja és közelebb vagyunk a normál minimálbér 15 százalékos emeléséhez" - kommentálta a pénteken megjelent adatsort Virovácz Péter, az ING közgazdásza. 

Hiozzáfűzte: Ráadásul az év eleji vállalati felmérésekből az derült ki, hogy a cégvezetők és munkaügyi osztályok inkább 5-10 százalék közötti béremelésre készültek. A valóság azonban úgy tűnik, hogy átírta ezeket a terveket. Bár a munkaerőpiac feszességének enyhülését látjuk, úgy tűnik, ez egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy kiüsse az alkalmazottakat a nyeregből, így képesek voltak a tervezettnél magasabb béremelést kiharcolni. Ami pedig még szintén hozzájárulhatott a nemzetgazdasági átlagbér ilyen tempójú emelkedéséhez, az a gazdaság fehéredése. Nagyjából ez tükröződik a költségvetés munkaerőhöz kapcsolódó adó- és járulékbevételeiben is."

Kilátások

Virovácz elmondta azt is, hogy a magas bérdinamika a pozitív hatások mellett rizikós is lehet.

"Az eddigi adatok alapján úgy véljük, hogy most már az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék körüli bérnövekedés, ami az állami és nonprofit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12 százalék körül ragadó keresetbővülést hozhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Így meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérezés alakulásának folyamatát is árgus szemekkel kell figyelnie a jövőbeni kamatdöntések során. Mindezt a júniusi kommunikációban már inflációs kockázatként jelezte is a Magyar Nemzeti Bank" - mondta. 

Regős Gábor szerint a következő hónapokban a keresetek emelkedése dinamikus maradhat, a nagyobb vállalkozások későbbi, az eddigieknél esetlegesen kisebb béremelései csak kismértékben módosíthatják lefelé az ütemet. A 9,5 százalékos reálkeresetnövekedés továbbra is tudja támogatni a fogyasztást – kérdés, hogy az óvatossági motívum ezt mennyire akadályozza. De várhatóan a GDP bővülésén belül a második negyedévben is a fogyasztás lehet a fő húzóerő.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!