4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy friss felmérés adatai szerint a zöldenergia előállítása egyre gyakrabban és egyre nagyobb léptékben számít költséghatékonyabbnak a fosszilis energiafajták előállításánál. Még akkor is, ha a megújulók nem kapnának állami támogatást, miközben a fosszilisak igen - és az újabb számítások szerint ez a trend a jövőben is folytatódni fog.

Egyre jobban megéri fosszilis tüzelőanyagból származó energia helyett megújuló energiába fektetni, még úgy is, ha a megújulók nem kapnának állami támogatást, miközben a régi vágású energiaipar igen, állítja a Forbes által közölt friss felmérés.

Az Abu-Dzabi-i székhelyű Megújuló Energiák Nemzetközi Ügynöksége (International Renewable Energy Agency, IRENA) jelentése szerint ugyanis ma a zöldenergia az az energiaforrás, mely a leggyakrabban válik a világ legolcsóbb energia-generálási módjává. A lap által ismertetett dokumentum arra is rámutat, hogy a szükséges objektumok felépítésének és karbantartásának vaskosabb költségei is tartósan csökkenő pályára álltak - ezek jelentik a megújulók elterjedésének legfőbb gátját.

Az IRENA-jelentés főbb megállapításai:

  • a szárazföldi szél- és naperőművekből származó villamos energia ma már támogatások nélkül is gyakran olcsóbb, mint bármely fosszilis-tüzelős opció
  • az új szél- és naperőművek működési költsége egyre gyakrabban alatta marad a már meglévő szénerőművekének
  • az alacsony és egyre csökkenő technológiai költségeknek köszönhetően a megújuló energiaforrások már versenyképes megoldásnak számítanak az energiapiac szénmentesítésében, mely döntő fontosságú a klímavédelemben
  • ráadásul a szárazföldi szél- és naperőművek költségének alakulása minden új adatcsomag beérkezése után, minden egyes újraszámoláskor kedvezőbbre jön ki, mint a korábbi előrejelzésekkor

Kell a zöldítés, különben jön a világvége

Bár hatásait már évek óta szó szerint a bőrünkön érezzük, a nagyközönség igazán csak az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus klímajelentése után ébredt rá igazán a klímaváltozásra. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület dokumentuma szerint mindössze tizenkét évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet. A jelenlegi emissziós értékek mellett ugyanis 2030-ig a globális felmelegedés szintje átlépi az iparosodás előtti korszakhoz képest a 1,5 Celsius fokot, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti.

A szükséges és radikális emissziócsökkentés azonban lehetetlen feladatnak látszik, mert egyszerűen túl sok minden függ a széntől ahhoz, hogy csak úgy leálljunk vele. Itt nem csak a fosszilis tüzelőkben érdekelt nagyvállalatok profitéhségére kell gondolni, melyek igyekeznek a lehető legnagyobbra növeszteni a szénpiacot, mielőtt tényleg végleg be kell zárni, hanem ott van egy egész kontinens is, mely egyelőre nem tudna meglenni a zöldenergiánál sokkal megbízhatóbb szénenergia nélkül. A világ népességének fele Ázsiában él, ezen a kontinensen ennek megfelelően óriási az energia-éhség. Indiában például egyelőre muszáj a szénágazathoz fordulni a stabil áramellátásért. Az indiai és más távol-keleti szénerőműveket pedig Kína építi, mely ország amellett, hogy maga a világ vezető szénfelhasználója, nagy hasznot húz a külföldi erőmű-beruházásokból is, ezért ezzel egyelőre nem is kíván leállni.

Ilyen körülmények között hiába mutatta ki egy felmérés az év elején, hogy megállíthatnánk a klímaváltozást, ha még most kivezetnénk a fosszilis tüzelőanyagokat.

Egyre jobban helyzetbe kerülnek a megújulók

A zöldenergia hívei azonban kezdhetnek bizakodni, mégpedig ezért:

Naperőművek telepítési költségei 2018-ban a költségek összetevői és ország szerint. A szürke árnyalatai az előzetes költségeket jelentik (pl. felmérések, tervezés), a zöld árnyalatok a szűken vett építési költségeket, a kék és barna árnyalatok a járulékos építési költségeket (például közművesítés) és a biztonsági költségeket jelölik. (Forrás: IRENA)
Naperőművek telepítési költségei 2018-ban a költségek összetevői és ország szerint. A szürke árnyalatai az előzetes költségeket jelentik (pl. felmérések, tervezés), a zöld árnyalatok a szűken vett építési költségeket, a kék és barna árnyalatok a járulékos építési költségeket (például közművesítés) és a biztonsági költségeket jelölik. (Forrás: IRENA)

A finanszírozó szervezetek hosszú ideig kockázatosnak tartották a megújuló energiaforrásokat azok magas költségei miatt, ami magas hitelkamatot eredményezett az iparágban.

Amint azonban az IRENA jelentése is mutatja, a megújulók magas költségei a 2000-es évek eleje óta nagy ütemben csökkenni kezdtek. A napenergia átlagos költsége 26 százalékkal csökkent, a bioenergiáé 14-el, a napenergiáé, a geotermikus energiáé, a szárazföldi és tengeri szélenergiáé egyaránt 14-el, a vízenergiáé pedig 12 százalékkal lett kevesebb.

Egyre jobban megéri tehát zöldenergiába fektetni, és mint az IRENA-jelentés mutatja, ezt egyre több vállalat meg is teszi. A villamosenergia-beszerzési megállapodások száma nő, miközben már több mint 10 millió ember dolgozik a megújuló energiaiparban globálisan.

(Forbes)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!