A távközlési szektor jövőjét a portálok uralma határozza meg, minden út a konvergenciához vezet – állítja az A.T. Kearney tanulmánya. Eszerint a távközlési iparág jövőjét a vezetékes hálózatokkal rendelkező hagyományos szereplők és az online piac feltörekvő újoncai közötti harc alakítja. A népszerű portálok egyre több szolgáltatással terjeszkednek a telekommunikáció birodalmában is, míg a telefontársaságok megkísérelnek sokoldalú tartalmat és internetes alkalmazásokat egyaránt biztosító portálokká alakulni.
Ádáz harc folyik a tartalomszolgáltatók és a hagyományos telekommunikációs cégek között a jövőbeli dominanciáért – mondta az mfor.hu-nak Frank Klausz, az A.T. Kearney magyarországi igazgatója. Technikai oldalról az üvegszálas vezetékek elterjedése jelenti a jövőt. Ezek lényege, hogy több adatforgalomra képesek, mint az eddigi vezetők, elterjedésük pedig már elkezdődött, de jelenleg még csak a fővezetékek készülnek ezzel a modern technológiával. A cél az, hogy előbb-utóbb minden háztartásba üvegszálas vezeték vigye az információkat – magyarázza a szakember.
A versenynek csak egyik terepe a technológiai fejlődés, a másik színhely a tartalmi fejlődés és a szolgáltatások egy kézbe kerülése. Jelenleg értelemszerűen a hagyományos telekommunikációs vállalatok tartják kézben világszerte a hozzáférési szolgáltatásokat, míg a tartalomszolgáltatók egyre több ügyfelet bírnak rá saját szolgáltatásuk használatára. Innentől kezdve "csak" az a kérdés, mikor és milyen módon lehet e két "hatalmat" egyesíteni.
A Google más babérjaira tör?
A Google, a Yahoo!, a Windows Live, az E-Bay és társaik mind szélesebb körét nyújtják az ügyfeleiknek a biztonságos elektronikus azonosítástól a személyes tárhelyen át a telefonálásig. Emellett a felhasználók ugyanazon szélessávú kapcsolaton keresztül jutnak nagy sebességű internet-eléréshez, televízióhoz és telefonhoz. E szolgáltatásokkal felfegyverkezve a sikeres újoncok világszerte kezdik elhódítani a telekommunikációs szektort a hagyományos szereplőktől.
Peresztegi Zoltán, a Google magyarországi képviselője egyetért azzal, hogy a hozzáférési és a tartalomszolgáltatói oldal integrációjáé a jövő. Mint mondja, Magyarország kivételes helyzetben van, hiszen a Magyar Telekom kivételnek számít azzal, hogy egy cégen belül mindkét terület megtalálható, azaz ők a szolgáltatás elérése mellett olyan tartalmakkal is szolgálnak, mint az IWIW vagy az Origo. De a Magyar Telekomot leszámítva egyelőre más típusú tőkebefektetők állnak a tartalomszolgáltatói és a hozzáférést szolgáltató oldalon, szinte a világon mindenhol.
Az valóban nagy kérdés, jövedelmező-e hosszú távon a tartalomszolgáltatóknál a pusztán reklámbevételből működés, és ez milyen fejlesztésekhez elegendő. "A Google egyelőre megengedheti magának, hogy csak azzal foglalkozzon, hogy minél több embert csábítson a netre. Ha ehhez előbb-utóbb a hozzáférést is biztosítania kell, úgy azon is elgondolkozunk majd” – magyarázta Peresztegi Zoltán. - "Ilyen irányú pletykák már több ízben felmerültek, de ezeket nem szeretném megerősíteni."
De ha mégis más területre tévedne a Google...
Amennyiben mégis elgondolkozik a Google a hozzáférési szolgáltatás kialakításán, úgy egy olyan megoldást tart elképzelhetőnek, melyben nem önálló telekommunikációs szolgáltatóként jelenik meg, mint inkább azok közvetítőjeként. Azaz például Peresztegi Zoltán el tud képzelni a jövőben olyan Google-on keresztül történő mobil-telefonhívást, mely - a keresőmarketing rendszerhez hasonlóan - aukciós alapon működik.
Tehát a hívásindító jelzése egyben egy felkérés jelzése mindhárom jelenlegi mobilszolgáltató felé, és az adott kapacitási és egyéb lehetőségektől függően a szolgáltatók továbbra is versengenek a hívásokért, a Google közvetítésével. Ez persze most még csak ötlet szinten merült fel a keresőcég fejlesztői köreiben.
Mit hoz a jövő?
Kire milyen hatással lesznek a fenti tényezők? A Wall Street vélhetően továbbra is a "kábeltulajdonosokat" fogja finanszírozni – a hagyományos távközlési cégeket, rendszerintegrátorokat, kábelszolgáltatókat. A kockázati tőkések a következő nagy találmányt fogják keresni – talán az 5G-t, a kommunikációs technológia ötödik generációját. A Google cloud computing (virtuális, globális vezeték nélküli) szolgáltatóvá válhat, míg az Apple otthoni portállá. A Yahoo! és az AOL megszűnik önálló vállalatként működni – ma csak találgatni lehet, ki veszi meg őket – áll a A.T. Kearney tanulmányában.
A fenti kérdéseket már feszegeti a szakma, a szabályozás viszont kevésbé tart lépést ezekkel. A távközlés európai versenyképességével foglalkozó European Competitive Telecoms Association (ECTA) nevű szervezet nemrégiben egy értékelést tárt az Európai Parlament elé. Ebben kiemelt problémaként jelölték meg az a tényt, hogy az egyes országokban más-más módon állnak az "újgenerációs" üvegszálas hálózatok hozzáférésének szabályozásához a spanyolországi teljes korlátozástól kezdve egészen a Hollandiában tapasztalt teljes szabadságig.
A szabályozásnak is fel kell zárkóznia
Az ECTA sürgette az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy a távközlési keretrendszereket áttekintő jelentés kapcsán küldjön egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy támogatja a konzisztens és hatékony szabályozás szükségességét a távközlési szektor dominanciakérdéseinek megoldásához. Innocenzo Genna, az ECTA elnöke elmondta: "A politikusoknak most, a gazdasági válság idején minden eddiginél jobban kell segíteniük a fogyasztókat és a cégeket az összes piaci szereplő befektetéseinek és innovációs tevékenységének serkentésével, a költségek csökkentésével és az üzleti hatékonyság javításával.
A leghasznosabb, amit a telekommunikációs döntéshozók az európai haladásért tehetnek, ha biztosítják a piacot arról: legfőbb célkitűzésük, hogy minden otthonhoz vezessen legalább egy üvegszálas távközlési ’szupersztráda’, amely megfelelően szabályozott abban az értelemben, hogy lehetővé teszi a korrekt megtérülést, de nem diszkriminál a régebbi szereplők javára."
Az mindenesetre bizonyos, hogy óriási fejlődés előtt áll az iparág. Ennek végeredménye egy teljes technológiai integráció lesz, mely Frank Klausz szerint azt eredményezi majd, hogy szinte mindegy lesz, az adott tartalmat televízión, telefonon vagy számítógépen kapjuk. A mobilunkon ugyanúgy tévézhetünk, a munkahelyi számítógépünkön pedig figyelemmel követhetjük akár azt is, hogy mi történik a lakásunkban, amíg nem vagyunk otthon – említette példaként.
Gábor Fanni
Menedzsment Fórum
