„A befektetők felkészültsége nagyon változó volt, olyannyira, hogy sokszor elriasztották a startupokat, miközben a feltörekvő vállalkozások többségéből fájóan hiányzott a vállalkozói szellem, az üzleti megközelítés” – osztotta meg annak idején a kezdeti tapasztalatait Oszkó Péter. „A kockázatitőke-befektetésekre jellemző éves, 20–30 százalékos hozammal kecsegtető lehetőségből aligha van sok” – vázolta akkor a nem túl biztató jövőképet Bruckner Zoltán, aki a Primus Capitalt igazgatta. (Ma már külföldön próbál szerencsét, a Primus pedig az MKB-csoportban oldódott fel, és 2018 szeptemberétől Solus Capital néven folytatja a tevékenységét.)
A kockázati tőke a definíciója szerint olyan forrás, amelyet nyújtója egy meghatározott időre – általában 3–5 évre – fektet be egy újonnan létrejött cégbe (már egy ideje divatos nevén: startupba), vagy már egy működő vállalkozásba, abban bízva, hogy azt egy bizonyos hozammal kivegye. Annak érdekében, hogy ez utóbbi minél magasabb legyen, a kockázati tőkés akár többséget is szerezhet a kiszemelt cégben, de azt akár a szakértelmével is segítheti, esetleg még át is veheti a vállalkozás irányítását.
A Jeremie-alapok befektetései között a legmagasabb arányban a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató, illetve az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások szerepeltek – állapította meg a nyolc alapnak a befektetésre biztosított idő lejártát követően, 2016. november végén a Miniszterelnökség megbízásából az Equinox Consulting által készített elemzés. Ez egyúttal arra is rámutatott, hogy a legkisebb mértékben az oktatás, a villamos energia, a gáz-, gőzellátás és légkondicionálás, valamint az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások jutottak kockázati tőkéhez. Utóbbi területekről mindössze egy-két vállalkozás kapott finanszírozási segítséget.
Változatos regionális megoszlás
Messze kiemelkedik Észak-Magyarország és a Közép-Dunántúl, ahol 88, illetve 83 finanszírozott vállalkozás működött. Ezzel szemben mindössze 21, közép-magyarországi kkv kapott Jeremie-tőkét, ami annak tudható be, hogy – mint már említettük – az e régióban székelő vállalkozásokat a nyolc alapból hét nem is finanszírozhatta.
A kihelyezett tőke szektoronkénti megoszlását regionális összehasonlításban vizsgálva is szembetűnő a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység dominanciája, amely valamennyi régió esetében a három legnépszerűbb szektor között szerepel. Észak-Alföld kivételével minden régióban jelentős forrásokhoz jutottak az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások, és négy régió – Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország – esetében ezek kapták a legtöbb támogatást. Egy-egy földrajzi területen a dobogós szektorok közé tudott még kerülni egyebek mellett a pénzügyi, biztosítási tevékenység (Dél-Alföld és Észak-Alföld), a kereskedelem, gépjárműjavítás (Észak-Magyarország), valamint a művészet, szórakozás, szabadidő szektor (Dél-Dunántúl).
Szembetűnő az egyes szektorokra jutó támogatások egyenetlen regionális megoszlása. A feldolgozóipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem, gépjárműjavítás például előkelő helyen végzett az országos adatok vizsgálatakor, de a regionális rangsorokban legfeljebb két régió esetében jutottak a legnépszerűbb szektorok közé.
A kockázatitőke-befektetésben részesült vállalkozások kétharmada minősült innovatívnak. Az Etalon-Euroventures eleve csak ilyeneket támogathatott. A kockázati tőkéhez jutott vállalkozások 73 százaléka kezdeti, 27 százaléka korai fejlődési szakaszban kapott támogatást. A megoszlás nagyjából tükrözi a programok céljaiban és a befektetési politikáiban meghatározott elveket.
Kezdeti sikerek
A létszámadatok közvetítőnkénti vizsgálata alapján, egy-egy kivételtől eltekintve, már két év alatt minden alapkezelő növelni tudta portfóliójának átlagos vállalati létszámát. A befektetést követő első években a Jeremie-tőkét kapott társaságok éves árbevételei átlagban nőttek minden alapkezelőnél.
Nem úgy az eredményesség, amelyek értékelésénél azonban szakértők szerint figyelembe kell venni, hogy a befektetésre érdemesített cégek nagyrészt olyan korai fejlődési szakaszban lévő, innovatív vállalkozások voltak, amelyeknek nem annyira az aktuális növekedése, hanem a növekedési potenciálja jelentős, ami adataikban a befektetések kezdeti szakaszában nem feltétlenül mutatkozik meg. Ennek is betudható, hogy bár az üzleti tevékenység eredményei igen nagy szórást mutatnak alapkezelőnként, azok nagy átlagban a támogatások kezdeti szakaszában csak kivételes esetben tudtak pozitívak maradni.
Ugorjunk egy nagyot, nézzük meg, hogyan sikerült zárni a projekteket!
Vegyes a kép
A PortfoLionnak több nemzetközi sikeres exitje volt. Példaértékű a biotechnológiával foglalkozó Cryo Management Zrt. esete. A cég az állatorvos-tudomány területén működik, az innovatívnak számító mesterséges megtermékenyítés terén hozott létre újdonságnak számító eszközöket. E részesedésén 3,5-4-szeres haszonnal adott túl a PortfoLion, amely 220 millió forintot invesztált a társaságba. Ez volt a Jeremie I. első kiszállása. A Nanushka International Zrt. nevű divatcégbe 2012 júniusában invesztált a PortfoLion a Jeremie I. keretében. A társaság mára a globális színpadon is az egyik legismertebb márkává vált: míg árbevétele 2015-ben még „csak” az 500 millió forintot közelítette, addig 2019-ben már meghaladta a 6,7 milliárdot. Érdekes, hogy a cég egészen 2017-ig veszteséges volt, csak 2018-ban kezdett pénzt termelni a tulajdonosainak, profitja 2019-ben már megközelítette a félmilliárdot, miközben saját tőkéje a 2017 végi 40 millióról 2019 végére 1,5 milliárdra ugrott. Ebből azonban a PortfoLion már nem részesülhetett, lévén, hogy 2016 júliusában kiszállt.
Ugyanakkor a PortfoLion több befektetését is kénytelen volt teljes mértékben leírni, magyarul, a cégekbe tett tőkéjük az utolsó fillérig elveszett. Jelenleg a portfóliójukban már csak két vállalat van, az alap lassan bezár.
Az Euroventures által finanszírozott 20 vállalkozásból négy nem jött be, a többi azonban ma is működik. Utóbbiak közül többen egy stratégiai akvizíciót követően már egy nagyobb cég részeként, az új tulajdonos brandje alatt növekednek tovább. Ilyen például a Medimass, amely a Waters, a SequenceIQ, amely a Hortonworks-Cloudera, valamint az Eutecus, amely a Verizon kötelékében él tovább.
A Finext Startupnál a cégek többsége önállóan vagy az azokat megvásárló társaságok részeként működik. Két cég végelszámolással szűnt meg, egyet pedig felszámoltak – tájékoztatott Halász Iván, az alapkezelő társalapítója és vezérigazgatója.
– Az, hogy egy cég megszűnt, nem jelenti azt, hogy a tevékenységét is felszámolták, volt olyan eset, hogy azt a tulajdonostársak egy másik – amerikai – jogi entitásba vitték át – erre már az X-Ventures vezérigazgatója, Zsembery Levente hívta fel a figyelmünket. Hozzátéve: azért az ő projektjeik többsége is életképesnek bizonyult, befektetéseik tárgyai ma is működnek.
Sovány hozammérleg
S akkor lássuk, teljesültek-e az alapkezelők hozamelvárásai. Az ezt feszegető kérdésünkre adott válaszok alapján a nyolc alapból kizárólag az Euroventuresnél dőlhetnek hátra elégedetten.
– Alapunk idén még a végelszámolási szakaszban tart, és még néhány nagyon értékes portfóliócég eladása folyik, ezért végleges eredményt nem tudok mondani, de sikerrel kecsegtet, hogy a már eladott vagy felszámolt, végelszámolt cégek összesített portfóliószintű éves hozama jelenleg jóval 15 százalék fölötti – közölte lapunkkal Tánczos Péter.
A többiek közül ketten jelentették ki, hogy nem jön össze nekik a kitűzött hozam: a PortfoLion és a néhai BNV Equity jogutódja, az X-Alpha. Utóbbi vezérigazgatója, Zsembery Levente ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: „sajnos az élet a várakozásra rácáfolt”.
Ugyanakkor van még olyan alapkezelő, amely még sem A-t, sem B-t nem tud mondani ez ügyben. Ez a Finext Startup, amelynek társalapítója és vezetője azt közölte, „az alap még működik, portfóliójában még több cég található, így a hozam még nem ismert”.
Az állam azonban a kockázatitőke-programok elindításával – a piaci finanszírozású tőkeprogramokkal, illetve az ebben a programban részt vevő piaci szereplők céljával szemben – nem elsősorban maximális hozamot akart elérni. Fontosabb volt, hogy megteremtse a programok indulásakor még igen kezdeti állapotban lévő kockázatitőke-piacot, létrehozza a kapcsolódó állami és piaci intézményrendszert, kialakítsa, megerősítse – tapasztalatban és kapacitásban – a különböző érintett szereplők (például alapkezelők) körét. Szintén fontos volt, hogy a potenciális célcsoport megismerje a kockázatitőke-termékeket és kínált egyéb szolgáltatásokat.
Márpedig ezt a küldetést az Equinox kutatásában megkérdezett – mind piaci, mind intézményrendszeri – szereplők egybehangzó véleménye alapján teljesítették a programok. A kockázati tőke fogalma és a kapcsolódó programok ismertté, a termékek keresetté váltak az innovatív vállalkozók körében, kialakult a végrehajtás állami intézményrendszere, valamint a privát alapkezelők és a hasonló befektetésekben érdekelt pénzügyi befektetők köre, amelyek immáron jól felkészült szakemberekkel és az érintett piac beható ismeretével állnak a tőkeéhes innovatív vállalkozások rendelkezésére.
Az állam szerepvállalása képes volt annyira csökkenteni a magánbefektetők kockázatát – és ezáltal növelni befektetési hajlandóságukat –, amely jelentősen hozzájárult a piacon elérhető tőkemennyiség növekedéséhez. A szakirodalom azonban felhívja a figyelmet, hogy a tisztán állami befektetők hosszabb távon kevésbé sikeresek, és az állam szerepvállalása csak aktív privát befektetői részvétellel vezet hatékony támogatáshoz.
