6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Míg a magánszférában 1-1,5 millió forintos menedzseri fizetések esetén is legfeljebb 10-15 millió forintos végkielégítés a megszokott, addig az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek ennél jóval bőkezűbbnek bizonyulnak vezetőik irányában – természetesen az adófizetők pénzéből. Az esetenként a 100 millió forintot is elérő végkielégítések többsége törvényes, ám enyhén szólva is sérti a jó erkölcsöt. Ezúttal egy újabb botrány apropóján állítottuk össze a közelmúltban az állami cégeknél napvilágra került végkielégítések toplistáját.

(Mfor-montázs)

Bár alig kilenc hónapot dolgozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél Szűcs Júlia volt gazdasági vezérigazgató-helyettes, a vonatkozó törvények alapján, három jogcímen összesen csaknem 20 millió forint végkielégítés járt neki, írta hétfőn a Magyar Hírlap. Az összeg kifizetését az MNV Zrt. is elismerte. 

Bár az idő rövidségét tekintve "elismerésre méltó" az MNV Zrt. vezérigazgató-helyettesének teljesítménye, ha az összeg nagyságát vesszük alapul, akkor csak a "futottak még" kategóriában kaphat helyet - messze lemaradva a "százasok", de még a "harmincasok-negyvenesek" klubjától is.

A százasok klubja

A toplistát harmadmagával vezeti a BKV már-már "legendássá" váló humánpolitikai igazgatója, dr. Szalainé dr. Szilágyi Eleonóra, aki prémiumokkal együtt mintegy 96 millió forintos végkielégítést kapott tavaly márciusban. Hab a tortán, hogy a hr-főnök ezek után havi 1,2 millió forintos fizetésért még a BKV-nál maradt – távozására csak a Magyar Nemzet leleplező cikkének megjelenése után néhány nappal, július végén került sor; a felelősöket a rendőrségi nyomozás fogja megnevezni. A volt vezető egyébként nem ajánlotta fel a már megkapott végkielégítés visszafizetését.

Hasonló összegű végkielégítés járhat Szalai Lászlónak, a BKV egykori stratégiai igazgatójának is. A vezető – aki távozásakor nem kapott végkielégítést - ugyanis beperelte egykori cégét, a bíróság pedig első fokon neki adott igazat, és csaknem 100 millió forint megfizetésére kötelezte a BKV-t.    


Szalait mulasztás és munkakörének ellátásához kapcsolódó hibák miatt menesztették. Ennek ellenére lehet, hogy mégis kifizetik neki a 100 milliós összeget. Ha ugyanis másodfokon is elveszítik az ügyet, akkor a jelenleginél jóval több pénzt kell fizetniük, közölte korábban Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója.

Szintén 100 millió forintos végkielégítés jár Somodi Lászlónak, a cég volt közlekedési vezérigazgató-helyettesének, ha a bíróság a rendkívüli felmondással elbocsátott felsővezető javára dönt. Őt azzal az indoklással menesztették 2008 áprilisában, hogy az ő irányításával készült paraméterkönyv "szakmailag alkalmatlan." A bíróság várhatóan szeptemberben hoz ítéletet az ügyben.

A szerény negyvenesek...

A "100 milliósok klubját" jócskán leszakadva követi két "negyvenes" vezető, a 2008-ban távozó kommunikációs vezérigazgató-helyettes, Regőczi Miklós és a szintén tavaly menesztett stratégiai igazgató, Bosnyák Gyula. Előbbi a Népszabadság információi szerint 40, utóbbi a Magyar Nemzet híradása szerint egy év munka után 39 milliós végkielégítést kapott.

Bosnyák volt a felelős a 2008-as nagy felzúdulást kiváltó, számos buszjárat megszüntetését előirányozó paraméterkönyvvel kapcsolatos koordinációért. A BKV kommunikációs igazgatója a lapnak elismerte, hogy valóban jelentős végkielégítést fizettek ki Bosnyák Gyulának, de konkrét összeget nem árult el.

Szintén negyvenmillió forint végkielégítésben részesülhetett volna Molnár László főtanácsos, ezt azonban a BKV nem fizette ki.

"Futottak még" harmincasok

A Népszabadság úgy tudja, rajtuk kívül még három BKV-vezetőnek járt az elmúlt években 30 millió forint feletti végkielégítés.

A 2007-ben elköszönő Menyhért László vezérigazgató-helyettes 35,5 millió forintot, a 2007-ben távozó Olti Ferenc vezérigazgató-helyettes 32 millió forintot kasszírozott búcsúzásként. Szintén több mint 30 millió forintos végkielégítéssel távozott a BKV-tól Futó Sándor, akivel a közlekedési vállalat igazgatóságának elnöke, Tóthfalusi György kötött szerződést; Tóthfalusinak és Futónak közös üzleti érdekeltségük is van - adta hírül az MR1-Kossuth Rádió. Információik szerint Futó Sándor havi 3,5 millió forintért adott tanácsokat a BKV-nak.

40-50 főnök járt jól

2003 óta egyébként összesen 40-50 BKV-vezető részesülhetett 10 millió forintnál magasabb összegű végkielégítésben, mondta korábban egy belső vizsgálatra hivatkozva Vitézy Dávid. A BKV felügyelő bizottságának a tagja szerint számos olyan vezető volt, aki a felmondása előtt néhány hónappal kapott határozott idejű szerződést, és emiatt "léphetett le" távozásakor több tízmilliós végkielégítéssel.

Vitézy ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a határozott idejű munkaszerződéseket a korábbi, Balogh Zsolt és Antal Attila vezérigazgatók által vezetett menedzsment kötötte – ezek a BKV szempontjából előnytelenek voltak.

Bár a legpofátlanabb végkielégítések - legalábbis az eddig napvilágot látott információk szerint - egyértelműen a BKV-hoz kötődnek, egyéb állami cégeknél sem ritkaság a több tízmilliós lelépti díj. Hajdú György, a fővárosi közterület-fenntartó egykori vezérigazgatója például összesen bruttó 36 millió forinttal távozott a cégtől - igaz, mögötte legalább tekintélyes, 44 évnyi munkaviszony állt.

Ennél némileg kevesebb csurrant-cseppent a MÁV ex-főnökeinek: a vasúttársaság átlagosan 9,8 millió forintos végkielégítést fizetett a 2005. június 1. óta elbocsátott hét felsővezetőjének. Emellett átlagosan 3,5 hónap felmondási idő megváltásban részesültek, ez egyénenként átlagosan 17,5 millió forintos állami térítést jelent; mindez megfelel a törvényi feltételeknek, közölte korábban a MÁV Zrt.

Magánszféra: 10-15 millió a megszokott

A 100 milliós szintű végkielégítések a versenyszférában nem jellemzők, mondta korábban az MTI-nek Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint az 1-1,5 millió forintos menedzseri fizetések esetén is legfeljebb 6-12 hónapos, vagyis 10-15 millió forintos végkielégítés a megszokott.

Hozzátette: a versenyszektorban tevékenykedő vállalkozások elsősorban az ösztönzésre helyezik a hangsúlyt, és nem a bánatpénzek kifizetésére.  Ráadásul utóbbi cégek nem az adófizetők pénzéből gazdálkodnak.

Hasonló véleményt fogalmazott meg korábban az mfor.hu kérdésére Dr. Szűcs Ervin. A Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó cég régiós ügyvezetője megjegyezte azt is: a BKV juttatásai irtózatosan elszakadtak a cég valódi teljesítményétől.

Mindezek után nem csoda, hogy – mint azt Szűcs Ervin is kiemelte – a lakosság körében a legnagyobb bizalmatlanság továbbra is az időről időre botrányos ügyeket produkáló állami cégek vezetőivel szemben tapasztalható.

W. B.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!