A vártnál erősebben érinti a közép-európai EU-tagjelölteket az uniós országok gazdaságában bekövetkezett növekedési törés - állapította meg keddi beszámolójában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A konzervatív német újság budapesti tudósítójának jelentésében rámutat, hogy a cseh, a lengyel és a magyar kormány kamatcsökkentéssel és gazdaságélénkítő programokkal próbálja megvédeni saját gazdaságát a globális lanyhulástól. Kiemelt példaként említi a lap a budapesti lépést, azt, hogy a magyar kormány 1,2 milliárd márka összegű konjunktúra-programot jelentett be, miáltal idén és jövőre 4-4 százalékos növekedést kíván szavatolni.
A FAZ tudósítója szerint persze a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem sokra tartja az élénkítő programokat. Az IMF nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy mindhárom országban már most túl magas az államháztartás deficitje. Magyarországon a nyilvánosságra hozott dokumentumban a 3,5 százalékra becsült hiány legalább 1-2 százalékkal elmarad a ténylegestől. A konjunktúra program következtében pedig még a jövő évre célul kitűzött 3,5-5,5 százalékos infláció is veszélybe kerül - idézte a lap budapesti tudósítója az IMF illetékes szóvivőjét.
A költségvetési deficit mellett mindhárom országban erőteljesen növekszik a fizetési mérleg hiánya is. Ennek dacára a nemzetközi pénzügyi piacon megítélésük szinte semmit nem változott, jóllehet a többi makrogazdasági mutató (infláció, külső tőkeigény) is sokkal rosszabbul néz ki, mint Latin-Amerika feltörekvő gazdaságai, Dél-Afrika vagy Oroszország esetében. Ezt a jelenséget a JP Morgan Bank a "belépési bonuszra" vezeti vissza. A kedvező megítélésen csak az okozhat változást, ha a csatakozási folyamat megreked, vagy pedig a gazdasági helyzet jelentősen romlik.
EU-bővítés: nem javulnak az uniós tagjelöltek gazdasági mutatói
A vártnál erősebben érinti a közép-európai EU-tagjelölteket az uniós országok gazdaságában bekövetkezett növekedési törés.
