62,4 milliárd forintnyi bevétel származhat az állami vagyongazdálkodásból a jövő évi költségvetési tervezet szerint, amivel szemben 179 milliárd forintos kiadás áll.
Sokat hoznak a konyhára a cégek
A 62,4 milliárd forintos bevételből
- 21,4 milliárdot az ingatlanokkal, ingóságokkal,
- 33,6 milliárdot a társaságokkal,
- 7,5 milliárdot pedig az egyéb tételekkel kapcsolatos bevételek
tesznek ki a fejezeti indoklás szerint.
A 179 milliárd forintos kiadásból pedig
- 89,7 milliárd az ingatlanokkal és ingóságokkal,
- 47,5 milliárd a társaságokkal,
- 12,3 milliárd pedig a korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódó kiadások jelentik.
Konferencia-központ, Nemzeti Lovarda, kórházeladások
A dokumentum alapján jövőre több nagyobb értékű ingatlan eladását is tervezi a kormány, így
- a Szegedi Ipari Park részét képező egyes területek,
- volt kórházi ingatlanok,
- és a vagyonkezelő elhelyezéséhez, feladatellátásához nem szükséges ingatlanok (pl. minisztériumok áthelyezését követően)
lelnek majd új tulajdonosra.
Persze ezzel szemben - főként az utóbbi ponttal összefüggésben - újabb ingatlanokat is kell vásárolnia az államnak jövőre. Az ingatlanvásárlásokra szánt 80 milliárd forintból 27 milliárd a Nemzeti Eszközkezelő tranzakcióinak fedezetét jelenti. 18,5 milliárd forint csak ingatlan-beruházásra és vásárlásra mehet majd el 2017-ben. A fejezeti indoklás szerint az összeg "a megoldandó beruházási igények legsürgősebbnek tekintett részének rendezésére biztosít lehetőséget".
A dokumentum szerint a költségvetési szervek elhelyezésére szolgáló ingatlanvásárlások várhatóak 2017-ben is. Sok esetben a bérleti díjak megtakarítása érdekében, a bérleti konstrukciók kiváltásával indokolják az elhelyezési céllal történő vásárlást. Emellett felmerülhetnek olyan befektetések, ahol nem rendelkezik a magyar állam megfelelő ingatlannal, illetve a meglévő ingatlan csak a vásárlást meghaladó összegű ráfordítással tehető korszerű, funkciójának megfelelő használatot biztosító ingatlanná.
A dokumentum konkrétan két ingatlant nevesít a fentiekkel összefüggésben:
- Budapest I. kerület Iskola utca, Fő utca;
- Budapest II. kerület, Fő utca 66. (68.) szám alatti ingatlan tulajdonrésze.
- Emellett többek között a kormányhivatalok által bejelentett igények kielégítése érdekében várható ingatlanvásárlás.
Ami a beruházásokat illeti, döntő részben azok a jövő évi vizes világbajnoksággal kapcsolatban felmerülő projekteket jelentik, illetve azokat a feladatokat, melyeket az ingatlanok romlott állapota miatt halaszthatatlan elvégezni.
Jövőre indul a budapesti konferencia-központ megvalósítása is, melynek átadására majd 2019-ben kerülhet sot. A tervek szerint erre jövőre 5 milliárd forintot költenek majd. 649,1 millióból megújul a Gül Baba türbéje és a környezete, befejeződik a Nemzeti Lovarda beruházása, elindul a Rubik kiállítási központ projektje, 18,5 milliárdból (ebből 12,5 milliárd jut az államra) pedig a Hungexpo területén valósulhatnak meg ingatlan beruházások.
Nagyot kaszál a lottón az állam
A társaságokkal kapcsolatos bevételek és kiadások az ingatlanokhoz hasonlóan mínuszos egyenleggel zárnak, hiszen a 33,6 milliárdos bevétellel szemben 47,5 milliárdos kiadás áll.
A bevételek szinte teljes egészét az osztalékbevételek adják.
- 12,5 milliárdot a Szerencsejáték fizet,
- 11 milliárd osztalékot a Moltól,
- 7,5 milliárdot az MVM-től,
- 1,7 milliárdot a Richtertől,
- 733 milliót a Tiszavíztől,
- 60 milliót az ÉKKO Kft-től,
- 80 milliót pedig egyéb szervezetektől kap az állam.
A meglévő társaságok tőkeemelésére és pótlására összesen 12,7 milliárdot költ jövőre az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül. Ebből 2-2 milliárdot - a legnagyobb összeget - a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Kft. és a Tokaj Kereskedőház tőkeemelése jelenti. 16 milliárd forintból a társaságok támogatása valósulhat meg 2017-ben. A legtöbbet ilyen jogcímen a regionális víziközmű társaságok kaphatják 1,3-3,7 milliárd közötti összeget.
mfor.hu
