<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Magnus Aircraft Zrt. 2020-ban több mint ötször nagyobb árbevételt ért el, mint 2019-ben, eközben viszont nyereségből jelentős mértékű veszteségbe váltott az eredménye. Egy cseppet sem hétköznapi cégről van szó. Neve a tulajdonosai és üzletei révén az utóbbi időben rendre az újságok címoldalaira került, kormányközeliségéről pedig nemcsak a 2017-ben kapott 2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatása árulkodik.

November 4. nagyon fontos mérföldkő volt a Magnus Aircraft Zrt. életében, sőt ez a nap – ahogy a cég a közleményében fogalmazott – a magyar repüléstörténet meghatározó pontja. Aznap ugyanis a Magnus új repülőgépe, a Fusion 213 prototípusa sikeresen teljesítette a szűzfelszállását a Pécs melletti Pogány repülőteréről. 

Mérföldkőnek tekintik a Fusion-gép kifejlesztését. Fotó: Magnus AircraftMérföldkőnek tekintik a Fusion-gép kifejlesztését. Fotó: Magnus Aircraft

A nagy szavakat az ihlette, hogy a 2017-2021 között kialakított Fusion 213 lesz az első olyan teljesen magyar fejlesztésű és gyártású repülőgép, amely az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) típusalkalmassági bizonyítványát megszerezheti. A cég egy korábbi, a Fusion 212 típusú, ultrakönnyű repülőgépét fejlesztette tovább, így megnövelték annak hatótávolságát, emellett a Fusion 213 az elődjénél nagyobb felszálló tömeggel rendelkezik, nagyobb gravitációs terhelést visel el és rácsszerkezetét fém helyett kompozit anyagok alkotják. A folyamatban lévő típustanúsítási eljárás lezárását követően a repülőgép további fejlesztését is tervezik, így például akár műrepülési célokra is alkalmassá tehetik a gépet.

A Magnus Aircraft Zrt. neve korántsem ismeretlen a szélesebb nyilvánosság előtt. A cég 2014 márciusában alakult Kecskeméten, fő tevékenységeként a légi, űrjármű gyártását nevezte meg. 50 millió forintos induló tőkéjét négy magánszemély dobta össze: Kaszonyi László, Kocsis Dávid, Tarány Gábor István és Katona Imre.

Közülük Katona személye az érdekes, de azért Tarányról se feledkezzünk meg. Katona három cikluson át, 2002-2014 között volt eleinte a Fidesz-MDF, majd már csak a Fidesz képviselőjeként a Bács-Kiskun megyei Ballószög polgármestere. Neve a sajtóban először 2004 júliusában bukkant fel, annak kapcsán, hogy összeverekedett egy képviselővel, az ügyben a kecskeméti ügyészség nyomozást indított, hogy milyen eredménnyel, azt nem tudtuk kideríteni.

A 2004-es év azonban nemcsak emiatt fontos dátum Katona életében. Hanem azért is, mert abban az esztendőben indította útjára a Corvus Aircraft Kft.-t ultrakönnyű repülőgépek fejlesztésére és gyártására (a corvus magyarul hollót jelent). Ám alig hét évvel később, 2011-ben e kft-t már fel is számolták, miután az általa elnyert 400 millió forintos uniós támogatás elköltését fiktív számlákkal igazolták. Emiatt Katonát 2010-ben előzetes letartóztatásba helyezték, 2011 tavaszán pedig az ügyészség lefoglalta a cég közel egymilliárd forintos vagyonát – foglalta össze a hvg.hu cikke. Eszerint 2012 nyarán az ügyészség vádemelési javaslatában több százmillió forintos költségvetési csalás gyanújával indítványozott büntetőeljárást, amely 2014-ben meg is indult (ennek eredményéről azonban szintén nincs információ).

De voltak ennél szó szerint életbevágóbb gondok is. A Corvinus Aircraft által kifejlesztett gépek közül ugyanis 2007-ben kettő is tisztázatlan körülmények között lezuhant, négy ember pedig meghalt. A hatóságok a céget tették felelőssé a balesetért.

Ám mindezek nem szegték Katona kedvét, folytatta a kisrepülőgépek gyártását. E célból Taránnyal közösen 2011 júliusában megalapították a Corvus Hungary Sportrepülőgép gyártó és Szolgáltató Kft.-t, ugyancsak ballószögi székhellyel, légi, űrjármű gyártására, majd – mint már említettük – 2014 márciusában történetünk főszereplőjét, a Magnus Aircraft Kft-t. Amelyből Katona 2017 szeptemberében, a Corvusból pedig 2018 februárjában szállt ki. Ma már mindkét társaságban Tarány az egyedüli tulajdonos. 

Mindenesetre, bár a „rúdja már kiállt”, Katona 2017 augusztusában még benne volt a Magnus Aircraftban, amikor a harmadik ciklusát töltő Orbán-kormány nem kevesebb, mint 2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást szavazott meg a cég összesen 5,16 milliárd forintos beruházással felépítendő pogányi központjának kialakításához. Az összeg nagysága és annak ajándék mivolta csak megerősítette a Magnus kormányközeliségéről szóló piaci feltételezéseket. A fejlesztések során egy több mint 5000 négyzetméteres kompozitelem-gyártó üzem létesült, emellett egy 1900 négyzetméteres összeszerelő üzem és egy 300 négyzetméteres irodahelyiség épült. 105 munkahely létesítését ígérték, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktorék 19,6 milliót adtak egyetlen új pozíció létrehozására – ez országos összehasonlításban is kiugró érték. 2019 decemberében pedig azt kürtölte világgá a cég, hogy száz orosz fejlesztésű repülőgépet rendeltek meg a pécsi repülőgépgyártól.

Ám a Magnus bevételei az állami támogatás ellenére 2019-ben még nem emelkedtek, sőt. A 155 millió forintos tavalyelőtti forgalmuk kevesebb mint a fele volt az egy évvel korábbinak, ami azért volt furcsa, mert egy felívelő szakaszt tört meg, az azt megelőző két évben ugyanis az árbevétel több mint a háromszorosára nőtt.

Eközben a nyilvánosan elérhető cégbírósági adatok szerint a Kecskeméti Törvényszék 2019 októberében végrehajtást indított a Magnus Aircraft ellen, melyet 2020 februárjában zárt le. 

2020 aztán meghozta a fordulatot, bár – ahogy az a céget és tulajdonosait addig övező történések ismeretében talán már nem is számít meglepőnek – egyáltalán nem hétköznapi módon. A Magnus árbevétele tavaly ugyanis kilőtt, annak 845 millió forintos értéke több mint ötszöröse lett az egy évvel korábbinak. Csakhogy mindennek kíséretében a cég eredménye pozitívból negatívba váltott, méghozzá a mínusz az árbevételhez viszonyítva meglehetősen jelentős, 265 millió lett. Ami azért is figyelemreméltó, mert a Magnus négy évnyi nyereség után először lett veszteséges.

Az árbevétel és az eredmény rendkívül szokatlannak tekinthető ellentétes mozgásának okairól megkérdeztük a céget. Ám a választól csak részben lettünk okosabbak. Íme:

„A 2020-as évben - amikor a pandémia berobbant - sok, korábbi megrendelés záródott le sikeresen, amely a vállalat árbevételén is megmutatkozik. Látszólag szép eredménynek tűnik, azonban a vállalat üzleti stratégiájának tekintetében elmaradás.

A világ repülős üzletága hosszútávú és következetes gondolkodásmódot igényel. Terveinknek megfelelően a kompetenciákat és a kapacitást felépítettük. A Magnus Aircraft Zrt. nem kezdett bele esetleges ésszerűtlen költségcsökkentésbe, nem küldött el egy kollégát sem a pandémiára hivatkozva, nem csökkentette a béreket, nem állított le fejlesztéseket, csupán az egész iparágat sújtó kereslet visszaesés végett gyártásoptimalizálást eszközölt, amivel valamelyest csökkentette kiadásait.”

Bár Tarány kínai, valamint amerikai terjeszkedést is kilátásba helyezett, a tengerentúlról eleddig csak rossz hírek érkeztek.

2018 májusában a Magnus Aircraft kétszemélyes elektromos kisrepülőgépe gyulladt ki, a tesztrepülést végző pilóta és az utasa is bennégett. Idén áprilisban a Magnus Fusion 212-es gépe az egyesült államokbeli Coloradóban, Deckers város környékén zuhant le, annak pilótája pedig meghalt. Ezek a halálos kimenetelű események óhatatlanul az ember eszébe juttatják a már említett, 2007-es tragédiákat – noha ebben az iparágban kétségtelenül benne vannak az ilyen esetek.

Kétes értékűnek tekinthető a Magnus idén januári bejelentése, mivel a jelentős üzletről szóló első hírekből azt lehetett kiolvasni, hogy a könnyűszerkezetes és olcsó fenntartási költséggel működtethető gépet katonai célokra is használnák. E feltételezéseket erősítették nigériai források, melyek szerint a gépeket a Boko Haram, illetve más fegyveres szervezetek ellen tervezik bevetni, és egy helyi fegyvergyár szerelheti majd fel légitámogatási és felderítési katonai küldetésekhez. 

Idén június végén pedig az jelent meg a cégről, hogy a felfegyverezhető magyar kisgépe Minszkbe repült, ami azért számított furcsának, mert az EU már akkor bojkottálta Belaruszt. A 24.hu megkeresésére azonban a cég nem talált ebben semmi kivetnivalót, minszki repülésüket szabályosnak minősítették.

Az viszont a 2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami manna ismeretében korántsem volt meglepő, hogy néhány hete a Magnus az Óbudai Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást túrautakra alkalmas elektromos hajtású repülőgépek fejlesztésére. Az Óbudai Egyetem alapítványának kuratóriumát ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter vezeti.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.