Miután a Világgazdaság hasábjain keresztül ismertette a jövő tanévtől induló új szakképzési modell alapjait Parragh László, mi is megkerestük, hogy további részleteket tudjunk meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől. A beszélgetés során elárulta, hogy szerinte mely szakmákkal lehet biztosított a gyerekek jövője, honnan lehetne pótolni a hiányzó munkaerőt a vállalatoknál, és még az Európai Parlament új összetételéről, az átrajzolódó politikai erőviszonyokról is megosztotta velünk véleményét.
Kezdjük a szakképzéssel. A tervek szerint 2022-ig egy 150-200 milliárdos csomag szolgálná a képzés korszerűsítését. Ennek része lenne az infrastruktúra megújítása, a tanulói ösztöndíj továbbfejlesztése, valamint az oktatói bérezés emelése - árulta el lapunknak Parragh László. Mint mondta, szükség van a pedagógusbérek emelésére a szakoktatói körben. Tisztában van azzal, hogy bérfeszültséget okozna a teljes oktatói karban, ha például egy középiskolai történelemtanár kevesebb fizetést kapna, mint egy szakoktató, de szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbi a képzettsége révén komolyabb összegért el tudna helyezkedni egy üzemben is. Vagyis az emelt bérnek lenne munkaerő megtartó szerepe, illetve az oktatásban a hangsúlyok áthelyezése is megkívánja, hogy ezeket a pedagógusokat jobban megbecsülje anyagilag az állam.
A tanulói ösztöndíjak más most is részét képezik az oktatásnak, a mértékük attól függ, hogy milyen szakmákat tanulnak a diákok: a hiányszakmákban magasabb ösztöndíj jár, mint a kevésbé keresett szakmákban. Az elképzelés az, hogy általában könnyítsenek az ösztöndíjhoz való hozzáférésen, amelynek az egyik célja, hogy a leszakadó térségekben élőknek, ahol szerényebb jövedelemből kell kijönniük a családoknak, a fix ösztöndíjjal megtámogatott szakképzési lehetőség kitörési lehetőséget jelentsen a fiatalok számára. Arról nem kívánt részleteket elárulni, hogy mennyi lenne az új rendszerben az ösztöndíj összege, de "logikus lenne, ha a minimálbérhez kötnék a megállapítását". Ez jelenleg is így van, a teljes munkaidőben adható legkisebb bér meghatározott százalékát kapják a tanulók, amit még kipótolhatnak a duális képzésben részt vevő cégek saját juttatásai. Azt nem tartja életszerűnek, hogy a megújuló rendszerben nagyon megközelítse a minimálbér összegét az ösztöndíj. De mint mondta, erről van még idő dönteni jövő tavaszig.
Általában a szakképzéssel kapcsolatban elmondta még, hogy jelenleg mintegy 150 ezer fős kapacitása van a szakképzési hálózatnak, ebből pedig csak 87 ezer helyre vettek fel diákot a 2017-2018-as beiskolázási adatok szerint (hozzátéve, hogy a 100 százalékos kihasználtság csak papíron létezik). Vannak tehát felesleges kapacitások, amelyek megszüntetését viszont nem vállalják fel az érintett települések vezetői, mert azt presztízsveszteséget jelentene számukra. Megoldás lehetne viszont a felnőttképzés még erőteljesebb integrálása ezekbe a képzőhelyekbe: a délutáni időszakban ilyen képzések is folyhatnának az intézmények falain belül, javítva a kihasználtságot.
Ami a jövőt illeti, szerinte meg fog nőni az igény a szakképzés iránt, mert várhatóan kevesebben akarnak majd a felsőoktatásba bejutni. Ennek egyik lehetséges okát a kötelező nyelvvizsga megszerzésében jelölte meg: 2020-tól ugyanis enélkül nem lehet már bejutni az egyetemekre. Szavaiból lapunk azt a következtetés tudja levonni, hogy a kötelező nyelvvizsga bevezetése egyéb szempontok mellett azt a célt is szolgálhatja, hogy előszűrje a tanulókat, és hozadékként a mostaninál több gyereket irányítson a szakképző helyek felé.
Ami persze lehet rossz következtetés, ha felidézzük Parragh László véleményét a jövő kurrens szakmáiról. Az MKIK elnöke szerint elsősorban azokba a szakmákba érdemes irányítani a gyerekeket, amelyek nem algoritmizálhatók, például ilyenek a szolgáltatásban a vendéglátás köré épülő szakmák - a felszolgáló, a szakács - vagy az építőiparban a kőműves, hegesztő. Bár utóbbiak esetében számolni kell azzal, hogy a modern technológia itt is egyre nagyobb teret nyer. Mint mondta, ma már nehéz boldogulnia az építőiparban annak, aki még téglákkal tanulta meg a válaszfalazást, mert mára a gipszkartonozás lett a vezető technológia, de az innováció nem áll meg, még fejlettebb megoldások születnek.
Parragh László továbbá az informatikából leágazó különböző szakmákat is abba a körbe sorolja, amelyek iránt fokozott lesz a kereslet a jövőben. Mint mondta, a digitalizációra épülő piacon a magyar nyelvre jól le sem fordítható szakmák kínálnak jó perspektívát. Vagyis - tesszük megint hozzá mi - a jelek szerint mégsem árt a nyelvtudás ezen a szinten sem.
Szóba került, hogy a már-már krónikussá vált munkaerőhiányt hogyan lehet pótolni a magyar munkaerőpiacon. Parragh László felidézte, hogy kapott hideget-meleget azért a véleményéért, miszerint a magyar piacon a keresztény értékrendű, fehér munkásokra van igény (az interjú az azonnali.hu oldalon jelent meg). Lapunknak hangsúlyozta, hogy nem a keresztény vallás gyakorlására gondolt, hanem a keresztény gyökerű kultúrából sarjadó értékrendre. Mindazonáltal fenntartja a véleményét, de azt is tapasztalja a cégekkel folytatott beszélgetései alapján, hogy ez a tartalék kifogyóban van.
A vállalatok mostanában Szerbiából, a Kárpátaljáról próbáltak dolgozókat alkalmazni, de már Ukrajna iparosodottabb, háborúval sújtott keleti régiójából is csábítják a munkásokat, igaz, ott az orosz cégekkel kell versenyezniük. Ami a jövőt illeti, az elnök szerint átmeneti megoldást a török, illetve a távol-keleti (vietnámi, kínai) munkaerő alkalmazása jelenti, mivel főleg utóbbiak munkakultúrája fér jól össze a közép-európai elvárásokkal, és egy életszakasz után visszatérnek hazájukba.
Szélesebbre nyitva a témakört, megkérdeztük arról is, hogy mit szól az európai parlamenti választás eredményéhez, belföldi és uniós vonatkozásban. Szerinte az történt, amire számítani lehetett, megváltoztak az erőviszonyok az Európai Unióban, de az csak a következő időszakban dől el, hogy ennek milyen következményei lesznek a közösség politikájára.
Felvetésünkre, hogy kell-e aggódni amiatt, hogy a magyar kormány a kispadra kerül az uniós játéktéren, azt válaszolta, hogy ha oda is kerül, onnan szoktak aztán beállni a meccsbe a játékosok.
Attól nem tart - közölte - hogy "az Orbán-kormánynak az ország méreteit meghaladó befolyása" gyöngülne a következő uniós parlamenti ciklusban. Azt látja, hogy komoly vita fogja még övezni az új uniós költségvetést, egyrészt a britek kilépése miatt elvesző források pótlása okán, másrészt a forrásszűkében lévő déli államok érdekérvényesítő képessége miatt.
