Miközben az ország keleti felében a munkanélküliség okoz nagyobb problémákat, addig a nyugati megyékben sokkal inkább a megfelelő munkaerő hiánya fogja vissza a gazdaság száguldani akaró paripáit. A probléma megoldása akkor került igazán fókuszba, amikor tavaly a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kidolgozott egy javaslatot, amit be is mutattak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Szerintük egyebek mellett jól működne egy olyan kormányzati program, ami a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására irányulna. Erre példaként Lengyelországot hozták fel, ahol 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan hazánk esetében 250 ezer munkavállalót jelentene. Az akkor hírek szerint az ötlet tetszett is a nemzetgazdasági miniszternek, és azóta több információ is megjelent a témával kapcsolatban, melyek arról szóltak, milyen eszközökkel könnyíti a kormány a harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását.
Igaz, nagydobra nem verték a programot, hiszen a migránsok betelepítése elleni küzdelem közepette meglehetősen kellemetlen lett volna egy hasonló bejelentés. Fű alatt azonban zajlott a munka.
Idén januárban derült ki ugyanis, hogy médiakampányt indítunk azért, hogy az ukránok jöjjenek dolgozni hozzánk. Ennek megszervezését egy debreceni munkaerőközvetítő cég, a Human Service Agency leányvállalata, a Horizon2020 Nonprofit Kft. kapta meg. Ungváron, Kijevben, Harkovban, Lvovban, Odesszában és Krivoj Rogban jelentek meg a hirdetések. A kommunikációs stratégiára, a plakátokra, a reklámfilmekre és a rádiós bejátszásokra 82 millió forint állt rendelkezésre a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból.
A 2016-os költségvetés zárszámadási törvényjavaslatából kiderül, valójában még ennél is nagyobb összeget költött el a kormány az ukrán munkások behozatalára. Mint olvasható:
"az "Ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatása" központi program célja, hogy egy foglalkoztatási hálózat működtetésével folyamatos és rugalmas utánpótlást biztosítson a magyar vállalkozások számára olyan szakmák és munkahelyek tekintetében, amelyek a magyar gazdaság fejlesztését stratégiai szinten elősegítik és fenntartják".
Erre tavaly 180 millió forint került kifizetésre, a kormány viszont még ennél is nagyobb keretet, 450 millió forintot biztosított.
A zárszámadás szerint tavaly a következő tevékenységek valósultak meg:
- megállapodás ukrán székhelyű jogi személyiségű szervezetekkel Magyarországra irányuló munkaerő-közvetítési tevékenységi engedéllyel,
- toborzó és közvetítő irodák kialakítása Ukrajna jelentősebb foglalkoztatási régióiban,
- magyar vállalkozások munkaerő-igényéről informatikai adatbázis létrehozása,
- logisztikai szervezés, tanácsadás,
- 750 harmadik országbeli munkavállaló toborzása, szűrése, felkészítése, szükség esetén átképzése és Magyarországon való munkába állítása.
Nem mindenhol értenek ezzel egyet
Noha az NGM-ben, az iparkamaránál és a gyáriparosok szövetségénél jó ötletnek tartják az ukrán munkaerő behozatalát, nem mindenhol ennyire egységes vélemény alakult ki.
Miskolcon például az alacsony bérek miatt elvándorolnak a szakemberek, akik a helyi cégek helyett Szlovákiába vagy akár Romániába is elmennek dolgozni, így munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie a városvezetésnek. Az ukrán vendégmunkásokat azonban a képviselő testület nem minden tagja tartja megfelelő megoldásnak - derül ki egy áprilisi közgyűlési jegyzőkönyvből.
A városvezetés korábban úgy gondolta, hogy ha már nem lesz elég munkaerő, akkor beindulnak a piaci mechanizmusok és bérek emelkedni kezdenek. Ez nem történt meg, pedig segíthette volna a munkaerőhiány leküzdését. Ilyen körülmények között a kormány arra buzdítja a vállalkozásokat, hogy alkalmazzanak olcsó, ukrán munkavállalókat, ráadásul a városvezetés tavaly megállapodást kötött Krivoj Roggal, hogy többek között Miskolcra is toborozzanak olcsó, ukrán munkaerőt - vázolta a helyzetet az áprilisi közgyűlésen Jakab Péter, jobbikos képviselő.
Az ukrán munkaerő behozatalát ellenzők attól tartanak, hogy az alacsony ukrán munkabérek még jobban le fogják majd törni a miskolci fizetéseket, ez pedig idővel akár további elvándorláshoz is vezethet.
Márpedig Magyarország északi, keleti megyéi egyáltalán nem a versenyképes fizetésekről lennének híresek, így a miskolci ellenzőkhöz hasonló vélemény minden bizonnyal nem egyedi.
Kapcsolódó anyag:
Óriási hízott a bérszakadék Magyarországon
Székely Sarolta
mfor.hu
