Csökken a vállalatok jövedelmezősége, nő a tárgyi eszközök sérülésének kockázata, és egyre gyakoribbak az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és a társadalom működését érintő zavarok. A fizikai klímakockázatok mára már a gazdaságot meghatározó üzleti kockázatokká váltak. Mindez új vezetői szemléletet kíván. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a magyar GDP mintegy 40 százalékát megtermelő 153 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti ebédjén a klímareziliencia gazdasági vonatkozásai kerültek fókuszba, valamint a cselekvés fontossága.
Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, így az alkalmazkodás időablaka itt még rövidebb. Magyarország is a különösen érintett, ami még nagyobb kihívás elé állítja a hazai vállalatokat. A Draghi-jelentés is arra figyelmeztet, hogy Európa jövőbeni gazdasági teljesítménye szorosan összefügg az energiaellátás, a vízbiztonság, a kritikus infrastruktúrák és a klímareziliencia megerősítésével.
„A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül jelentkezik, A szélsőségek előfordulási valószínűsége emelkedni fog, azaz több árvíz várható, ám ugyanakkor az aszályosság mértéke térben és időben várhatóan növekedni fog. Itt is Magyarország az átlagosnál jobban kitett ezeknek a szélsőségeknek. Ezért minden gazdálkodó szervezetnek fel kell készülnie a vízgazdálkodás ésszerű megtervezésére. A föld vízkészletének csak 0,007 százaléka áll rendelkezésre felszíni vízként, ehhez tudunk közvetlenül hozzáférni. A klímaváltozás felgyorsulása már most mutatja, hogy egy vízválsággal nézünk szembe. – mondta el Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András professzor, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, az MTA doktora.
„A klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos gazdasági, szociológiai és politikai kérdés. Az elkövetkező években a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. A mára elérhető big data algoritmusok és az AI alkalmazásával a technológiai korlátok lényegében megszűntek. Globális változás és adaptáció szükséges a vízgazdálkodás minden szintjén.” – tette hozzá Szöllősi-Nagy András.
Az éghajlatváltozás veszélyei – mint a vízellátás zavarai, a tárgyi eszközök károsodása és a munkaerő termelékenységének csökkenése – hatására a vállalatok költségei emelkednek, míg működési hatékonyságuk csökken. A BCSDH legfrissebb, 2026-os Towards Net Zero kutatása szerint míg a vállalatok 86%-a működésében érzékeli a klímaváltozás hatásait, csupán 34 százalékuknak van klímaalkalmazkodási akcióterve, ami ugyan jelentős növekedés a két évvel ezelőtt 16 százalékhoz képest,de mindössze 25 százalékuk vizsgálta azt, hogy stratégiája vagy üzleti modellje mennyire ellenálló ezekkel a változásokkal szemben. A vállalatoknak sürgősen újra kell gondolniuk klímaellenálló-képességüket és alkalmazkodási terveiket, hogy megvédjék hosszú távú életképességüket, üzleti és társadalmi értékeiket.
Bevezető gondolataiban ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „Most, amikor a geopolitikai feszültségek átrendezik az ellátási láncokat, bizonytalanságokat teremtenek az energia- és nyersanyagpiacokon, és sok esetben háttérbe szorítják a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben, akkor van igazán szükség a cselekvésre. A 25. órában vagyunk, a klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatóak, a tétlenség már nem opció. Az extrém időjárási események – hőhullámok, aszályok, árvizek – már nemcsak környezeti, hanem súlyos gazdasági és társadalmi kihívást is jelentenek. Egyértelművé vált, hogy az erőteljesebb kibocsátáscsökkentés mellett a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülés is sürgető feladat. Nem csupán az a kérdés, hogyan alkalmazkodunk a változásokhoz, hanem az is, hogyan tudjuk megőrizni működőképességünket, és hogyan válhatunk ellenállóbbá a jövő kihívásaival szemben.”
Az üzleti szektornak megoldásokat kell találnia, a BCSDH pedig jó gyakorlatokkal, ajánlásokkal, üzleti megoldásokkal és tudásmegosztással támogatja és inspirálja a vállalatokat a cselekvésben. Az olyan események, mint a szakmai fórumok, vállalatvezetői beszélgetések és az üzleti reggelik a tudományos és vállalati eredményekkel, jó példákkal segítik a vállalatvezetőket a rendszerszintű átalakulásban és platformot teremtenek a tapasztalatok megosztására és közös cselekvés elindítására. A BCSDH Akadémia Klímaalkalmazkodás és a hozzá kapcsolódó Klímareziliencia modulja közvetlenül, a Körforgásos Gazdaság modulja pedig közvetetten segíti a vállalatokat az ellenálló és jövőálló működés kialakításában.
Hogyan jelennek meg a klímakockázatok a vezetői döntéshozatalban? Mennyire felkészültek a magyar vállalatok a hosszabb távú hatásokra? Milyen szerepe van az innovációnak, a technológiának és az üzleti partnerségeknek? Hogyan válhat a klímareziliencia költségtényező helyett üzleti lehetőséggé? – állt annak a kötetlen beszélgetésnek a fókuszában, amelyben Csavajda Zsolt, DSM Nutritional Products Hungary Kft. ügyvezetője, Heiszler Gabriella, SPAR Magyarország Kft. elnök-ügyvezető igazgatója, és Pokol László, a Green Cloud Platformvezérigazgatója, Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatójának moderálásával járta körbe ezt a témát.
A rendezvényen került aláírásra az a stratégiai együttműködési a Corvinus Egyetem és a BCSDH között, amely közös, vezetői programok kidolgozására, valamint az egyetemi képzés és vállalati gyakorlat szinergiáinak megteremtésére született. Az megállapodást Ásványi Katalin a Corvinus Egyetem fenntarthatóságért felelős dékánja, a BCSDH részéről pedig Ifj. Chikán Attila elnök és Márta Irén ügyvezető igazgató írták alá.

