2015 második negyedévében összesen 43 742 üres álláshely volt Magyarországon, ami közel 1000-rel több az első negyedévinél, és közel 5000-rel haladja meg az egy évvel korábbi állapotot. A friss adat kisebb történelmi csúcsnak is tekinthető, hiszen 2011 év eleje óta ilyen magas számot nem közölt még a Központi Statisztikai Hivatal, igaz ugyanakkor az is, hogy a korábbi időszakokra vonatkozóan nem találtunk adatokat, ám akkor még javában a válság okozta károktól szenvedett a magyar munkaeőrőpiac, így feltételezhetően legrosszabb esetben is minimum közvetlenül a válság előtti szintnek megfelelő lehet a mostani 43 742 üres álláshely.
Ezen belül 65,1 százalékban a versenyszférában meglévő munkahelyekről van szó, a második negyedévben 28 487 álláshely maradt betöltetlen, ami szintén 2011 óta nem látott csúcsot jelent. Azt ugyanakkor nehéz lenne ennyiből meghatározni, hogy milyen arányban van szó új és betöltetlen helyekről, illetve milyen arányban jelentenek ezek a pozíciók olyan régi állásokat, melyeket a nem megfelelő munkakínálat miatt nem tudnak betölteni. Mindenesetre némi optimizmust is elővéve ki merjük jelenteni, hogy a kisebb csúcsban minden bizonnyal a vállalkozások növekvő munkaerő-igényének is szerepe lehet.
A maradék 13 323 álláshely a közszférában található, ez a teljesnek a 30,5 százalékát teszi ki, és egyáltalán nem beszélhetünk csúcsról ebben az esetben. Ennél ugyanis több betöltetlen pozíció volt 2015 első, 2013 harmadik és 2013 első negyedévében is. Igaz, arról nincsenek információk, hogy a közszférán belül hány esetben van szó közfoglalkoztatotti pozícióról.
Ezt az adatot mindenesetre érdekes összevetni a munkanélküli statisztikával is, mellyel párosítva a piac feszességére lehet rávilágítani. A második negyedévben 310 ezer munkanélküli volt Magyarországon, számuk pedig kisebb ingadozásokkal tarkítva, de látványosan csökken 2013 második negyedévétől kezdődően. Vagyis a cégek számára folyamatosan zsugorodik a munkaerő-kínálat, ami egyre nehezebbé teheti a meghirdetett vagy megüresedett állások betöltését. A munkaerőpiac tehát egyre feszessebbé válik.
Árnyaltabb lesz a kép, ha nemzetgazdasági ágak szerint vetjük össze a két adatsort, akkor látható némi átfedés a legtöbb betöltetlen pozícióval és a legtöbb munkanélkülit regisztráló ágazatok között. Azonban ezekben az esetekben is körülbelül 10-szer több a munkanélküli, mint a betöltetlen álláshelyek száma. Így például:
- míg a feldolgozóiparban 39 ezer munkanélküli "jut" a mindössze 13 ezer betöltetlen álláshelyre,
- a kereskedelem, gépjárműjavítás terén 3255 betöltetlen pozícióra 34 ezer munkanélküli jut,
- a közigazgatás, védelem területén pedig 51 ezer munkanélküli versenyzik 4000 álláshelyért.
Mindez pedig strukturális problémákra mutat.
Székely Sarolta
mfor.hu
