Nemcsak a kormány győzelmi kommunikációja áll ellentétben a piaci kommentárokkal, hanem az elemzők körében is felfedezhető némi egyet nem értés az októberi ipari termelési adatok kapcsán.
Az ipar az éves adatokat figyelve immár húsz hónapja csökken Magyarországon. Legutóbb 2024 februárjában láthattunk növekedést, akkor 1,4 százalékkal bővült a szektor teljesítménye. A havi adatok ezzel szemben hullámzóan alakulnak, a sorminta szerint egy csökkenést egy növekedés követ.
Ez a trend szakadt meg októberben, hiszen a szeptemberi, 1,3 százalékos bővülés után októberben is fél százalékkal nőtt az ipar teljesítménye. „Idén tavasz óta most fordult elő először a magyar iparral, hogy két egymást követő hónapban is emelkedett a termelés volumene havi alapon” – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Nagy Mártonék minisztériuma ismét Németországra mutogat
Ezzel azonban maximum a köhögés csillapodott, de a betegség korántsem múlt el. Éves szinten ugyanis 2,7 százalékos mérséklődést látunk, ami nagyobb a szeptemberben látott 1,5 százaléknál. Az év első tíz hónapjában, januártól októberig pedig 3,3 százalékkal zuhant a szektor teljesítménye.
„A trend továbbra sem kedvező, az augusztus-októberi időszakban a termelés volumene 0,4 százalékkal elmaradt a május-júliusi időszakétól” – árnyalta tovább a képet Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Még beszédesebb, hogy a jelenlegi ipari termelés egy nagyon alacsony szinten stabilizálódott, hiszen 6,4 százalékkal elmarad a 2021-es év átlagától" – teszi hozzá Virovácz Péter.
Arra már a hétfőn publikált külkereskedelmi adatok kapcsán számíthattunk, hogy a negyedik negyedév sem hozza majd el a „repülőrajtot” a magyar gazdaságban. Az exportunk ugyanis tovább csökkent, ami a hazai ipar szempontjából is meghatározó, alacsony külpiaci keresletre utal.
Természetesen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem mulasztotta el az alkalmat, hogy Németországra mutogasson. „Az európai gazdaság, különösen a német ipar gyenge teljesítménye továbbra is fékezik a magyarországi ipart” – fogalmaznak közleményükben.
Majd győzelmi fanfárok közepette megemlítik a 150 új gyár programot, a 11 pontból álló vállalati adócsökkentési csomagot, a fix 3 százalékos kkv-hitelt (eddig 12 ezer vállalkozás nyújtotta be igényét) és a Demján Sándor Programot. Ennek keretében több mint 1400 milliárd forintnyi forrással támogatja a kormány „a hazai kis- és középvállalkozások méretugrását és termelékenységük növelését” – teszik hozzá.
A járműgyártás még mindig az ágyat koptatja
Októberben a legnagyobb súlyú alágak közül mindössze a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás tudott bővülni. Ez nem meglepő, hiszen az elmúlt időszakban a KSH rendszeresen a pozitív oldalon említi meg a szektort. Aggasztó hír ugyanakkor, hogy a járműgyártásban, a villamosberendezés-gyártásban, valamint a feldolgozóipari alágak döntő többségében (így az élelmiszer, ital és dohánytermékek esetében) továbbra is visszaesést láthatunk.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
„Az élelmiszeripar esetében részben magyarázat lehet az idei év gyenge mezőgazdasági teljesítménye, de azért itt is bőven lenne tér a növekedésre, fejlődésre” – ezt már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza fűzte hozzá. A szakértő a járműgyártás és az akkumulátorgyártás helyzetére is kitér.
Regős szerint a jelentős beruházások és kormányzati támogatások ellenére tartósan köhög az iparág, ezért nagyon fontos lenne egy diverzifikáltabb ipari szerkezetre való áttérés.
„A járműgyártást illetően a sajtóhírek szerint október végén termelésbe lépő debreceni BMW-gyár felfutásában bízhatunk, ami rövidtávon kedvezőbb számokat hozhat az iparban” – tekintett előre Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. „Ám egy fecske nem csinál nyarat. Ráadásul a termelés felpörgetése is időt vesz igénybe, miközben aligha várhatjuk, hogy rövid távon az elméleti maximális kapacitás közelébe fusson fel a kibocsátás” – kontrázott rá Virovácz Péter.
„Érdemi fordulatra az ipari termelésben az idei évben már nem számítunk. A bázishatások és az év végi leállások függvényében novemberben és decemberben kedvezőbb képet mutathat az éves ráta, ugyanakkor a tartós felfutáshoz a külső kereslet élénkülésére lenne szükség” – írta Molnár Dániel.
Másképp látják Németországot az elemzők
A magyar ipar szempontjából meghatározó német felvevőpiac teljesítményéről egyáltalán nem egységes a szakértők véleménye. Nagy János szerint Németország gazdasága „a magas frekvenciás adatok” szerint jól kezdte az utolsó negyedévet, pozitívan változtak az ipari rendelések, ami jó előjel a magyar gazdaság számára. Ezt Regős Gábor is megerősíti. A közgazdász szerint „a külső kereslet is lassanként elkezd magára találni”. Erre utal az is, hogy a német ipar megrendelései már sorozatban a második hónapban nőttek, a szeptemberi 2 százalék után októberben 1,5 százalékkal.
Fotó: Depositphotos
Másképp látja a helyzetet Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szintén elismeri a hónapok óta tartó pozitív németországi trendeket, a bizalmi indexek emelkedését, azonban megjegyzi, hogy az erre épített optimizmus nagyon törékenynek bizonyulhat. „A kapacitáskihasználtság nem mozdult el érdemben felfelé és a vállalatok zöme még mindig a kereslet és a megrendelések hiányára panaszkodik” – fogalmazott.
A német feltámadással kapcsolatban is igyekszik hűteni a kedélyeket az elemző. Olyannyira, hogy kommentárjában megjegyzi, hogy komoly politikai kockázatok körvonalazódnak Németországban, és „azt sem lehet kizárni, hogy a Merz-kormány és a koalíció a közeljövőben elbukjon, most éppen a tervezett nyugdíjreform miatt”.
Ez rendkívül rossz hír lenne a német beruházási és így gazdasági fordulatot várók számára, hiszen újból a tartós bizonytalanság venné át az irányítást. Friedrich Merz és kormánya ugyanis Németországtól szokatlan módon jelentős fiskális élénkítés mellett döntött, a költségvetési hiány növelésének terhére. Összességében Virovácz Péter nem lát arra utaló jeleket, hogy globálisan beinduljon az iparcikkek iránti kereslet felfutása.
Hadiipar és nagy gyárak
A jövőbeli kapaszkodókat illetően nem meglepő módon az NGM a legoptimistább. Kommentárjukban megjegyzik, hogy Magyarország elkészítette és benyújtotta nemzeti beruházási tervét az európai biztonsági cselekvési eszköz, vagyis a SAFE keretében. Erről bővebben itt olvashatnak:
A terv értelmében a korábban vártnál is magasabb összeg, 17,4 milliárd euró segítheti „a magyar honvédelem képességeinek fejlesztését és a magyar védelmi ipar dinamizálását”. A tárca szerint a program a hazai beszállítói és innovációs hálózatok megerősítéséhez és a költségvetés kamatkiadásainak csökkentéséhez is érdemben hozzájárulhat.
Az NGM továbbá kiemeli a BMW debreceni gyárának szeptember 26-i átadását és a termelés elindulását. Hozzáteszi, hogy a közeljövőben további nagyberuházások bekapcsolódása várható. Megemlítik a CATL, a BYD, a SEMCORP, vagy az EcoPro üzemét. Sajnos konkrét indulást nem említ a tárca, ami lehet, hogy nem véletlen.
A gyenge kereslet miatt ugyanis folyamatosan csúszik a gyárak elindulásának az időpontja. Sőt, nemrég az Mfor is arról számolt be, hogy épp azokra az akkumulátorokra nincs igazán kereslet Európában, amiket Magyarországon gyártanak vagy terveznek előállítani. Mindenesetre a CATL jelezte, hogy az engedélyek beszerzésétől függően a cég jövő márciusra vagy áprilisra várja a sorozatgyártás elindulását.
Ami pedig a 2025-ös év GDP-növekedését illeti, Regős Gábor szerint az októberi pozitív meglepetés (vagyis az ismételt havi növekedés) fényében van arra esély, hogy az ipar teljesítménye felfelé húzhatja a negyedik negyedéves gazdasági növekedést.
Az egész évre vonatkozó számszerű becslést Virovácz Péter adta meg. Szerinte az októberi kiskereskedelmi és ipari adat fényében tovább él a remény, hogy legalább a 0,5 százalékos GDP-növekedés meglesz idén. Ennél az Erste és az OECD is alacsonyabb számot vár. „Persze ez sovány vigasz, de egy jó záró negyedév szükséges lenne ahhoz, hogy a 2026. évi GDP-növekedés már jelentősebb, érdemben 2 százalék feletti legyen” – tette hozzá az elemző.
