A 2016-os év meglepően jó volt a magyar NBI-ben szereplő klubcsapatok számára, hiszen a 12 együttesből mindössze egy, a Diósgyőr zárta veszteséggel az évet, míg 2015-ben még a csapatok több mint fele járt hasonló cipőben. Nem ennyire rózsás a helyzet, ha a klubok adósságát vizsgáljuk meg, a 12 csapat teljes tartozásállománya ugyanis egy év alatt 55 százalékkal növekedett, a 2015-ös 5,7 milliárd forint után tavaly év végén már 8,9 milliárddal voltak adósok a csapatok mögött álló gazdasági társaságok. A közel 9 milliárdos tartozással szemben tavaly csupán 4,3 milliárd forintnyi saját tőke állt, ami két dolgot jelent.
1) Egyrészt a teljes magyar NBI jóformán idegen tőkéből működik, ami tekintve, hogy sok esetben hitel vagy a tulajdonosi befizetések lélegeztetőgépként tartják életben a klubokat, nem meglepetés.
2) A másik következtetés, ami az iménti számsorból levonható, hogy az NBI klubjainak összesen nincs annyi saját forrása és fedezete, mint amekkora adósságot felhalmoztak. Ez a helyzet az egyes klubok szintjén sem jobb.
A csapatokat működtető gazdasági társaságok legfrissebb beszámolói alapján ugyanis a tőkefeszültség (adósságráta) segítségével vizsgáltuk meg, melyik gárda mennyire eladósodott.
A tőkefeszültség, vagy adósságráta azt mutatja meg, hogy a vállalkozás milyen mértékben támaszkodik külső forrásokra (összes kötelezettség/saját tőke). Ebben az esetben a 100 százalék körüli, vagy annál kisebb részarány tekinthető "egészségesnek".
Szigorúan véve egyedül a DVSC az, amelyik stabil lábakon áll. A Loki adósságrátája 28 százalék lett a 2015-ös 39 százalék után, de még éppen elfogadható adatot kaptunk az MTK esetében is, a ráta 127-ről 112 százalékra mérséklődött. A debreceniek mellett a most feljutó Puskás Akadémia még az, amelyiknél abszolút nincsenek gondok - bár ha anyagi problémáik lennének az az év legdöbbenetesebb eseménye lenne a beáramló TAO- és támogatói pénzeket tekintve. Esetükben a 2015-ös 109 százalékos ráta 19 százalékra módosult.
Bár problémákkal küzd, de még mindig a harmadik legjobb helyzetben a bajnoki címért harcoló Videoton van a tavalyi eredménye alapján. Idén 151 százalék lett a ráta a korábbi 82 százalék után. Esetükben az adósság 609 millió forintról 1,3 milliárdra ugrott köszönhetően a folyószámla hitelkeretből lehívott több mint félmilliárd forintnak.
Tavalyi gazdálkodása alapján a legeladósodottabb csapat a Vasas lett 864 százalékos adósságrátával, ami lefordítva azt jelenti, hogy 7-szer több pénzzel tartozik másoknak, mint amennyivel saját forrásként rendelkezik.
Szinte teljesen ugyanilyen a helyzet a Haladással, melynek 853 százalékos volt a rátája. A két gárda 2015-ös eredménye alapján még csak 237 és 273 százalékos adósságrátával rendelkezett. Vagyis az 50-70 millió forintos saját tőkével szemben 455 és 606 milliós adósságot halmoztak fel a tavalyi év végére. A tartozások növekedése egy év alatt több mint 4-5-szörös volt a kapott előlegeknek köszönhetően.
Nominálisan egyébként nem ők tartoznak a legnagyobb összeggel, hanem a Diósgyőr, ahol 1,4 milliárdra emelkedett az adósság a korábbi 1,3 milliárdról (mivel tavaly elfogyott a társaság saját tőkéje, az mínuszos lett, rátát nem tudunk számolni, a tulajdonosnak, Leisztinger Tamásnak pénzt kell betolnia). Szintén a lélektani egymilliárdnál több elmaradása van még az MTK-nak és a Fradinak is. Utóbbi regisztrálta 2015-ös számai alapján a legmagasabb adósságrátát, ami 468 százalék volt. A legfrissebb számok szerint ez 525 százalékra nőtt.
Ami a másik feljutó újoncot illeti, a Balmazújváros 22 milliós saját tőkéjével szemben tavaly év végén 170 milliós kötelezettsége volt, ami NBI-es szinten is kimagasló 769 százalékos rátát jelent.
Székely Sarolta
mfor.hu
