Világszerte bevett szokás, hogy egy kormány a választások előtt osztogatásba kezd. Célzottan és azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a kapott pénzek hatására a szavazóurnákhoz majd olyanok is elfáradnak, akiknek ez eredetileg nem állt a szándékában, és ott majd a kormánypárt(ok)ra ikszelnek. A még bizonytalanokat pedig majd a pluszjuttatások terelik az azokat adó kezek irányába.
Így abban sincs semmi különös, hogy az Orbán-kormány is ehhez a fegyverhez nyúlt. Négy éve például a rendszerváltás óta nem látott mértékű, 1800-2000 milliárd forintos egyszeri pénzkifizetést hajtott végre. Akkor ez látszólag maximálisan kamatozott, hiszen ha hajszállal is, de még a 2018-asnál is nagyobb – Orbán Viktor azóta szállóigévé vált kifejezésével: a Holdról is látható –, újabb kétharmados parlamenti többséget biztosító győzelmet aratott a Fidesz a KDNP-vel koalícióban.
Azért írtam, hogy látszólag, mert a siker valószínűleg enélkül vagy kisebb osztogatással is meglett volna. „Köszönhetően” a választások előtt alig öt héttel kitört ukrajnai háború miatti parának. Az ilyen helyzetek ugyanis általában a regnáló kormányoknak kedveznek – ráadásul az akkori ellenzék sem volt már az akár csak fél évvel korábbi nyerőképes formájában.
Fotó: Facebook
Mindenesetre adott volt a jól bevált recept, most is osztogatni kell. S ebben nem is volt hiány (szemben az annak forrásául szolgáló állami költségvetéssel). A meghozott intézkedések ezúttal is több százmilliárdra rúgtak, noha a direkt és egyszeri kifizetések volumene kisebb lett a 2022-esnél. Egy kivétellel:
a fegyverpénz összege a bérfejlesztések miatt nagyobb lett, mint négy éve.
Míg négy éve mintegy 280 milliárd, addig most ennek több mint a másfélszerese, 450 milliárd forint jutott több mint 80 ezer egyenruhásnak (tízezerrel többnek, mint 2022-ben). Ők a Magyar Közlöny szerint:
- A honvédségben szolgáló katonák
- A hivatásos rendőri állomány
- A Terrorelhárítási Központban (TEK) dolgozók
- A Büntetés-végrehajtási Szervezetben (BV) dolgozók
- Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tagjai
- A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatásos pénzügyőrei
- Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásosai
- Szerződéses határvadászok
Akár meg sem szabadna ütköznünk azon, hogy az önjellemzése szerint az európai uniós NATO-tagországok közül egyedüliként békepárti Orbán-kormány 450 milliárd forintot költ a fegyveres testületekre. Hiszen az elmúlt években a kormányzati kommunikáció és a haderőfejlesztés egyik állandó, visszatérő kulcsmondata lett „A békéhez erő kell” szlogen – hangozzék ez egy józanul gondolkodó számára bármennyire is fából vaskarikának, és akkor még finoman fogalmaztam.
A lényeg, hogy a fegyverpénz arra is maximálisan alkalmas volt 2022-ben és most is, hogy nagyobbnak láttassa az egész ország átlagbér-növekedési rátáját. Alighanem sokan fogadták értetlenkedve, amikor a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, hogy a most januári bruttó átlagkereset (amely elérte a 840 600 forintot) mintegy 26,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (Csak érzékeltetésül: egy hónappal korábban, 2025 decemberében ez a szám 8,5 százalék volt.)
Pedig négy évvel ezelőtt még a mostaninál is nagyobb volt a kiugrás. Akkor a fegyverpénz és az év eleji béremelések hatására a bruttó átlagkereset 31,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Hogy látható legyen az egyszeri hathavi juttatás (fegyverpénz) torzító ereje: ha ezt a tételt kiszűrték volna a statisztikából, a bruttó átlagbér növekedése 2022-ben nagyjából 8 százalékponttal lett volna alacsonyabb. Most viszont 18-cal! Vagyis a fegyverpénz kiszűrésével a bruttó átlagkereset nagyjából annyival nőtt (volna), mint egy hónappal korábban.
Ha ránézünk az alábbi grafikonra, akkor nem nehéz felfedezni az utóbbi két fegyverpénz-osztogatás idejét és hatását az országos átlagkeresetre:
De nem csak a mértékekben van viszonylag jelentősebb különbség a 2022-es és a 2026-os fegyverpénzhatás között. Hanem abban is, hogy most egy hónappal korábban dobta meg az országos kereseti adatot ez a vaskos tétel, mint négy éve: 2022-ben a februárit, idén azonban már a januárit. Ami azt jelenti, hogy négy éve csak az akkor április 3-án lebonyolított választások után tette közzé a KSH a 31,7 százalékos kiugrást, ezúttal viszont 12 nappal az április 12-ére kiírt voksolás előtt.
2022-ben ez is belefért, meglett az újabb kétharmad. Vajon most a jobbnak tűnő időzítés segít megfordítani az állást?
Kilenc nap múlva kiderül.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
