A magyar vállalati export helyzetéről, lehetőségeiről szervezett konferenciát a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzési Központja. Tette mindezt pár nappal azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta a februári, cseppet sem szívmelengető termékkülkereskedelmi adatait.
Bár a kereskedelmi mérlegünk továbbra is pozitív (665 millió euró a többlet, vagyis ennyivel exportálunk többet, mint amennyit importálunk), az egyenleg 342 millió euróval romlott egy év alatt. Ennek hátterében a kivitel volumenének 2,3 százalékos visszaesése és a behozatal 6,7 százalékos bővülése áll.
Az év első két hónapjában az export 6 százalékkal csökkent, és az iráni háború globális gazdasági növekedést fékező hatásai miatt a szektor újabb kihívásokkal néz szembe. A friss adatok láttán Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője azt írta, hogy a nettó export idén sem tud pozitívan hozzájárulni a magyar GDP-hez. Bővebben erről itt olvashatnak:
„Magyarország egy olyan nyitott gazdaság, ahol az export dominanciája felbecsülhetetlen. Ezt jól jelzi, hogy a kivitel GDP-hez viszonyított részaránya rendszerint meghaladja a 80-85 százalékot. Az elmúlt évben a 89 százalékot is átlépte”
– kezdte előadását Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
Fotó: MGFÜ Gazdaságelemzési Központ
2024-ben a 34. helyen állt Magyarország az exportaktivitást mérő globális ranglistán, miközben lakosságszáma alapján csupán a 97. helyet foglalja el. Tavaly év végére a magyar termékexport értéke a másfélszeresére nőtt 2019-hez képest: 109,1 milliárd euróról 146,88 milliárd euróra.
Teljesültek is, meg nem is a korábbi célok
A HEPA alapvetően a magyar vállalatok exportlehetőségeit, külpiacokra lépését segíti. Két fő programot működtet: az egyik az „elsőbálozóknak,” vagyis a külpiaci értékesítést elkezdő cégeknek szól, a másik pedig a vállalkozások kifektetéseit ösztönzi. „Az elmúlt években 66 milliárd forintnyi támogatást nyújtottunk a magyar cégek külföldi beruházásaihoz, 14 célországban” – tette hozzá Bihari Katalin.
Az ügynökség a 2019-es megalapításakor több célt is kitűzött maga elé. Az egyik ilyen, hogy 2030-ra 50 százalékkal kell növelni a kis- és középvállalkozások részesedését a teljes magyar termékexporton belül. A másik, hogy az Európai Unión kívüli részarányt 25 százalék fölé kell emelni „a keleti és déli nyitás politikájának köszönhetően”.
Az eddig elért eredmények igen felemásnak mondhatók. A KSH 2024-es adatai szerint a Magyarországon működő, 890 ezer kis- és középvállalkozásnak alig több mint 3 százaléka termelt exportra. A teljes magyar termékkivitel döntő része a nagyvállalatokhoz (ebben a külföldi tulajdonú multik is benne vannak) kötődik, míg a kkv-k exportból való részesedése 33 százalékot tett ki. Ez 2019-hez képest ugyan javulást jelent, de csak nagyjából 10 százalékosat: akkor 30 százalék volt a kkv-k exportaránya. Igaz, 2030-ig még van idő.
Fotó: Depositphotos.com
Ami az EU-n kívüli piacokat illeti, ott teljesült a HEPA célkitűzése. Magyarország tavaly a teljes termékkivitelének 28 százalékát bonyolította le a térségen kívüli államokkal és 72 százalékát az Európai Unió országaival.
Az EU-n belül messze Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk (24,2 százalékkal), majd Románia (5,1 százalék) és Lengyelország (4,7 százalék) következnek. A keleti nyitás viszont, úgy tűnik, falakba ütközött. Az öt legfontosabb, EU-n kívüli exportpiacunk egyike sem a Távol-Keleten található. Az első helyen, 5 százalékos részaránnyal az Egyesült Államok áll, majd az Egyesült Királyság jön 4,2, ezt követően pedig Ukrajna 2,2 százalékkal. Utána Szerbia és Törökország következnek.
A magyar tulajdonú exportcégek „csúcsát” a HEPA ernyője alatt a Kiemelt Exportőr Partnerségi Programban szereplő 53 vállalat alkotja. A legnagyobb iparági súlyt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az egészségipar és az építőipar képviselik.
„A programban való részvételnek 3 fő kritériuma van: legalább 3 éve tartó folyamatos exporttevékenység, minimum egy, Európai Unión kívüli piac és legalább 100 foglalkoztatott” – sorolta Bihari Katalin.
Aki exportál, bátrabban vesz fel hitelt
Az exportra is termelő magyar kis- és közepes vállalkozások legnagyobb része, 15,3 százaléka a feldolgozóiparból jön. Ezt a kereskedelem követi 10,7 százalékkal, majd a vízellátás következik 8,8 százalékkal – ezt már az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ osztályvezetője tette hozzá.
Fotó: MGFÜ Gazdaságelemzési Központ
Bató Alex előadásában a Demján Sándor Program keretében a kkv-k beruházási céljait és méretugrását segítő 1+1 program (a vállalat 1 forintja mellé az állam szintén 1 forint, vissza nem térítendő támogatást nyújt), illetve a Széchenyi Kártya Program (SZKP) fix, 3 százalékos kkv-hiteleinek a hatásait mutatta be.
Kiemelte, hogy a vállalatok célzottan használják ezeket a termékeket, az exportáló cégek pedig 25 százalékkal több SZKP-hitelt igényeltek, mint a kizárólag a belföldi piacon értékesítők (hiába jóval alacsonyabb a számuk).
Majd a KAVOSZ Zrt. kutatására hivatkozott, amely 739 hazai vállalkozást kérdezett meg, az eredményeket pedig a Széchenyi Kártya Program gazdasági hatásait mérő tanulmányban közölte. Erről bővebben itt írtunk:
A felmérésből az derül ki, hogy a hazai cégek hitelfelvételi kedvét leginkább a kamatszint befolyásolja. Az elmúlt két évben, amikor (összesen háromszor) kamatcsökkentés történt az SZKP-termékeknél, mindig érezhető volt egy azonnali élénkülés a keresletben. Legutóbb, tavaly októberben, amikor a folyószámlahitelek kamata süllyedt 3 százalékra, különösen kiugró volt ez a hatás.
Az is igaz ugyanakkor, hogy míg korábban a likviditási és a beruházási célú hitelek iránti érdeklődés nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, tavaly október után a napi működésre, rezsire, bérekre is fordítható kölcsönök felé tolódott el az igény.
„Jó lenne már egy nyugodt év”
A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen magyar tulajdonú, az árbevételük döntő részét az exportértékesítésből szerző vállalatok vezetői foglaltak helyet.
Fotó: MGFÜ Gazdaságelemzési Központ
A lakástextil termékek gyártásával foglalkozó, szegedi székhelyű Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Ákos a támogatott hitelek kapcsán elmondta, hogy Csongrád-Csanád vármegye vállalkozásai a 4. helyen állnak a Széchenyi Kártya Program fix, 3 százalékos hiteligényléseit tekintve. A listát Bács-Kiskun vezeti, ami jól jelzi, hogy egyáltalán nem Budapest-centrikus a kamattámogatott kkv-hitelek iránti érdeklődés.
Majd kiemelte az SZKP-termékek közül az energetikai beruházásokra fordítható, 1,5 százalékos kamatozású kölcsönöket, amikre a jelenlegi energiapiaci helyzetben (amit az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása csak tovább súlyosbít) még nagyobb szükség lehet.
„A fiatalabb, második generációs vállalkozók bátrabbak a tőkefinanszírozásban, az új hitelek felvételében a növekedés érdekében”
– erről Macher Márta, a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. elnöke beszélt. Ezt Hergert Tamás, a Primavera Cosmetic Kereskedelmi és Vegyesipari Kft. ügyvezető-helyettese is megerősítette, hozzátéve, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben azért óvatosabban kell bánni az új források bevonásával.
Fotó: Depositphotos.com
„A 90-es években, amikor elkezdtünk exportálni, még fel sem merült, hogy egy német vagy egy osztrák cég nem tudja kifizetni a beszállítóit. A helyzet mára sokat romlott, ezért a vállalatoknak érdemes lehet exportbiztosításokat kötniük, ami korábban nem is jutott eszünkbe. Ettől függetlenül muszáj a külpiacokra is értékesíteni, de óvatosabbnak kell lenni a partnerek kiválasztásában” – erre pedig már Kleisz Zoltán, az autóipari beszállítóként működő Matro Gép, Szerszám, Elektro Kft. ügyvezetője figyelmeztetett.
„2026 is rendkívül turbulensnek ígérkezik a gazdasági változások szempontjából. Már nagyon várjuk, hogy legyen végre egy nyugodt évünk. Magyarország kis ország, korlátozott belső piaccal és lehetőségekkel. Annak a cégnek, amelyik hosszú távon szeretne növekedni, nincs is más lehetősége, mint az export irányába nyitni”
– tette hozzá Gellért Ákos.
Ugyanakkor Magyarország még akár profitálhat is ebből a hektikus időszakból. Kleisz Zoltán szerint a koronavírus-járvány óta egyértelmű trend, hogy a nagy cégeknél a beszállítói láncok sérülékenységével, megszakadásával kapcsolatos félelmek erősebbek, mint az az árelőny, amit a gyártási folyamatok Távol-Keletre történő kiszervezésével el lehet érni. Ezért egyre több üzemet telepítenek vissza Európába, jelentős részben Kelet- és Közép Európába, ahol a nyugatihoz képest még mindig jóval alacsonyabbak a gyártási költségek (itt főleg a munkaerőre kell gondolni).
Végül a kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy egy sikeres vállalat alappillére a diverzifikált működés. Emellett az is biztosnak tűnik, hogy a folyamatos válságok által tépázott makrogazdasági környezetben a bajba jutott cégek felvásárlása egyre inkább a jövőbeli növekedés egyik záloga lehet.
