Ki nem találná, hova került a legtöbb uniós pénz


Az Európai Unió által biztosított fejlesztési forrásokból a fejlettebb régiók, így Budapest és Pest megye vállalkozásai elvileg nem, illetve nagyon korlátozott mértékben részesülhetnek. Éppen ezért meglepő, hogy hova került a legtöbb pénz.

Meglepő adatok láttak napvilágot az uniós fejlesztési források elosztásáról. Heringes Anita MSZP-s országgyűlési képviselő Megyénként pontosan mennyi? című, K/12939. számú írásbeli kérdésére Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt.

Az ellenzéki politikus három konkrét kérdést fogalmazott meg, melyek a következők voltak:

  • Széchenyi 2020 források megítélt támogatásai megyénként pontosan hány milliárd forintot tesznek ki? ( megyei bontásban)
  • Megyénként hány vállalkozás nyert vállalkozási pályázatot és pontosan mekkora összeget?
  • Megyénként pontosan mennyi az egy főre jutó megítélt támogatások összege?

Lázár János válaszában pedig egy táblázatot küldött, melyből egyebek mellett a következők derülnek ki. Az Európai Uniós Fejlesztési források 2014-2020-as időszakában eddig összesen 3460 milliárd forint forrás támogatásról született döntés. Az elosztási elvek alapján, vagyis, hogy elvileg az elmaradottabb, úgynevezett konvergencia régióknak - ahol az egy főre jutó GDP összege kevesebb, mint az európai unió GDP átlagának a 75 százaléka - kellene nagyobb támogatást kapniuk. Ezzel szemben a legtöbb közel 900 milliárd forint értékű támogatás Budapesthez kötődik. Ez a teljes megítélt forrás 26 százaléka, lakosságarányosan is túlsúlyozást jelent, arról nem beszélve, hogy a szolidaritási szempontokat sem követi a források elosztása.

Bérkalkulátor 2017 - a megugró minimálbérekkel

Ismerje meg a 2017-es szabályokat!
Hatalmasat emelkedik a minimálbér, mennyit kap kézhez a bruttó bérből? Hogyan változik a kétgyermekes családok adókedvezménye?
Számoljon velünk!

Hozzá kell persze azt is tenni, hogy a 42 támogatott vállalkozásnak ebből az összegből csak 315 milliárd forint jut. Ahogy azt is, hogy a győztes cég egyetlen kivétellel állami tulajdonú vállalkozások. Ettől függetlenül a Budapest esetében mért egy főre jutó 510 ezer forintos uniós támogatás kimagasló mértékű, bőven meghaladja a fejletlenebb régiókba irányuló fajlagos összegeket.

Csupán egy megye, Somogy esetén mutat a Miniszterelnökség statisztikája ennél magasabb egy főre jutó átlagos támogatás, ott 568 ezer forint jut egy lakosra. Hozzá kell tenni, hogy a dél-balatoni régióban sem feltétlen a magánvállalkozások voltak a pályázatok nagy nyertesei, hiszen a megítélt 175 milliárd forint forrásból 92 milliárd 5 állami vállalkozásokhoz kapcsolódó projektbe kerül.


(a támogatási összegek ezer forintban vannak kifejezve)

A mostani uniós költségvetési ciklus kapcsán a fejlesztés- és gazdaságpolitikában érintettek (legyen szó az NGM-ben, az NFM-ben, vagy a Miniszterelnökségen dolgozó vezetőkről) számos alkalommal hangoztatták, hogy az uniós pénzeknek a fejletlenebb régiókba és a magyar vállalkozókhoz kell kerülnie. Érdemes tehát ebből a szempontból is megnézni az adatsort.

A lokalizáció elemzése sajnos Lázár János táblázata alapján nem teljesen megbízható, mivel a Budapest utáni második legnagyobb soron, amelyen 793 milliárd forint szerepel több megyét érintő fejlesztéseket takar. Mind nominálisan, mind fajlagosan viszonylag sok forrást kap ugyanakkor a „harmadik helyen” Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amelyre 262 milliárd forint jut, ez személyenként közel 400 ezer forintot tesz ki. Itt csupán abba lehet belekötni, hogy a vállalkozásoknak megítélt 189 milliárd forintból 165 milliárdot állami kézben lévő szervezetek projektjei kapnak. Némileg alacsonyabb számokat és hasonló elosztást láthatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében is, amelynél a megítélt támogatás soron közel 170 milliárd forint áll, ez hozzávetőleg 301 ezer forintot jelent egy-egy ottani lakosra lebontva. Ugyanakkor itt még erős eufémizmussal sem lehet állítani, hogy a vállalkozások (legyen szó magán vagy állami tulajdonúról) viszik a prímet, hiszen ezeknek összességében csupán 23 milliárd forint jutott.

Ilyen lesz a Kisvárda új stadionja

A fenti két megye esetén ugyan lehet bizonyos szempontból kritikával élni, összességében azonban a jelentős forrásbevonás pozitívumaira érdemes fókuszálni. Nem lehet ugyanakkor ugyanerre hivatkozni két másik, gyengén fejlett megye esetében. Az ország dél-keleti sarkába ugyanis csupán 55 milliárd forint jutott, így egy Békés megyei lakosra 161 ezer forintnyi forrást allokálnak. Persze még ez is jelentős össze, ha a sor végén lévő két megyével (Tolna és Nógrád) vetjük össze. A Duna-parti közigazgatási egység esetében 23 milliárd forint volt a megítélt forrás, ez pedig lakosonként alig haladja meg a 103 ezer forintot. Még rosszabb a helyzet az ország egyik legszegényebb vidékének számító Nógrádban, ahová az eddig megítélt pályázatok alapján 18 milliárd forrás jut, ami átlagosan 96 ezer forint támogatást jelent.

mfor.hu



Tudja?

Vizes-vb költségszámláló*


* a közbeszerzési hirdetmények alapján ennyit már biztosan elköltöttünk a 25 milliárdosra tervezett rendezvényre

.
hirdetés
Promóció

Így kereshet pénzt profikkal
Érdemes a befektetési döntéseket magunknak meghozni, vagy bízzunk inkább szakemberekben?

Élményfaktor a digitális fizetésben
Lakást vegyünk vagy aranyat?

Nulla kamatot adnak a bankok? Akkor most mit kezdjen a pénzével?

-----------------------------------------------------------------------------

Most sokat spórolhat a céges tankoláson, mutatjuk hogyan!
Ha személyre szabott, prémium szolgáltatásokat szeretne valaki, nem a "megszokott" nagy olajvállalat kútjait érdemes választani.

-----------------------------------------------------------------------------

Mire épülnek a digitális fizetési modellek? Mi köze az élménynek a profithoz? Mit adhatunk a felhasználóknak?

Élményfaktor a digitális fizetésben

.
hirdetés
elrejt
 
.