Ki nem találná, hova került a legtöbb uniós pénz


Az Európai Unió által biztosított fejlesztési forrásokból a fejlettebb régiók, így Budapest és Pest megye vállalkozásai elvileg nem, illetve nagyon korlátozott mértékben részesülhetnek. Éppen ezért meglepő, hogy hova került a legtöbb pénz.

Meglepő adatok láttak napvilágot az uniós fejlesztési források elosztásáról. Heringes Anita MSZP-s országgyűlési képviselő Megyénként pontosan mennyi? című, K/12939. számú írásbeli kérdésére Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt.

Az ellenzéki politikus három konkrét kérdést fogalmazott meg, melyek a következők voltak:

  • Széchenyi 2020 források megítélt támogatásai megyénként pontosan hány milliárd forintot tesznek ki? ( megyei bontásban)
  • Megyénként hány vállalkozás nyert vállalkozási pályázatot és pontosan mekkora összeget?
  • Megyénként pontosan mennyi az egy főre jutó megítélt támogatások összege?

Lázár János válaszában pedig egy táblázatot küldött, melyből egyebek mellett a következők derülnek ki. Az Európai Uniós Fejlesztési források 2014-2020-as időszakában eddig összesen 3460 milliárd forint forrás támogatásról született döntés. Az elosztási elvek alapján, vagyis, hogy elvileg az elmaradottabb, úgynevezett konvergencia régióknak - ahol az egy főre jutó GDP összege kevesebb, mint az európai unió GDP átlagának a 75 százaléka - kellene nagyobb támogatást kapniuk. Ezzel szemben a legtöbb közel 900 milliárd forint értékű támogatás Budapesthez kötődik. Ez a teljes megítélt forrás 26 százaléka, lakosságarányosan is túlsúlyozást jelent, arról nem beszélve, hogy a szolidaritási szempontokat sem követi a források elosztása.

Bérkalkulátor 2017 - a megugró minimálbérekkel

Ismerje meg a 2017-es szabályokat!
Hatalmasat emelkedik a minimálbér, mennyit kap kézhez a bruttó bérből? Hogyan változik a kétgyermekes családok adókedvezménye?
Számoljon velünk!

Hozzá kell persze azt is tenni, hogy a 42 támogatott vállalkozásnak ebből az összegből csak 315 milliárd forint jut. Ahogy azt is, hogy a győztes cég egyetlen kivétellel állami tulajdonú vállalkozások. Ettől függetlenül a Budapest esetében mért egy főre jutó 510 ezer forintos uniós támogatás kimagasló mértékű, bőven meghaladja a fejletlenebb régiókba irányuló fajlagos összegeket.

Csupán egy megye, Somogy esetén mutat a Miniszterelnökség statisztikája ennél magasabb egy főre jutó átlagos támogatás, ott 568 ezer forint jut egy lakosra. Hozzá kell tenni, hogy a dél-balatoni régióban sem feltétlen a magánvállalkozások voltak a pályázatok nagy nyertesei, hiszen a megítélt 175 milliárd forint forrásból 92 milliárd 5 állami vállalkozásokhoz kapcsolódó projektbe kerül.


(a támogatási összegek ezer forintban vannak kifejezve)

A mostani uniós költségvetési ciklus kapcsán a fejlesztés- és gazdaságpolitikában érintettek (legyen szó az NGM-ben, az NFM-ben, vagy a Miniszterelnökségen dolgozó vezetőkről) számos alkalommal hangoztatták, hogy az uniós pénzeknek a fejletlenebb régiókba és a magyar vállalkozókhoz kell kerülnie. Érdemes tehát ebből a szempontból is megnézni az adatsort.

A lokalizáció elemzése sajnos Lázár János táblázata alapján nem teljesen megbízható, mivel a Budapest utáni második legnagyobb soron, amelyen 793 milliárd forint szerepel több megyét érintő fejlesztéseket takar. Mind nominálisan, mind fajlagosan viszonylag sok forrást kap ugyanakkor a „harmadik helyen” Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amelyre 262 milliárd forint jut, ez személyenként közel 400 ezer forintot tesz ki. Itt csupán abba lehet belekötni, hogy a vállalkozásoknak megítélt 189 milliárd forintból 165 milliárdot állami kézben lévő szervezetek projektjei kapnak. Némileg alacsonyabb számokat és hasonló elosztást láthatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében is, amelynél a megítélt támogatás soron közel 170 milliárd forint áll, ez hozzávetőleg 301 ezer forintot jelent egy-egy ottani lakosra lebontva. Ugyanakkor itt még erős eufémizmussal sem lehet állítani, hogy a vállalkozások (legyen szó magán vagy állami tulajdonúról) viszik a prímet, hiszen ezeknek összességében csupán 23 milliárd forint jutott.

Ilyen lesz a Kisvárda új stadionja

A fenti két megye esetén ugyan lehet bizonyos szempontból kritikával élni, összességében azonban a jelentős forrásbevonás pozitívumaira érdemes fókuszálni. Nem lehet ugyanakkor ugyanerre hivatkozni két másik, gyengén fejlett megye esetében. Az ország dél-keleti sarkába ugyanis csupán 55 milliárd forint jutott, így egy Békés megyei lakosra 161 ezer forintnyi forrást allokálnak. Persze még ez is jelentős össze, ha a sor végén lévő két megyével (Tolna és Nógrád) vetjük össze. A Duna-parti közigazgatási egység esetében 23 milliárd forint volt a megítélt forrás, ez pedig lakosonként alig haladja meg a 103 ezer forintot. Még rosszabb a helyzet az ország egyik legszegényebb vidékének számító Nógrádban, ahová az eddig megítélt pályázatok alapján 18 milliárd forrás jut, ami átlagosan 96 ezer forint támogatást jelent.

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.