A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor szerint a jegybank új intézkedést nem hozott, a szigorítás irányába nem mozdult el. A kommunikációban az üzenetek a forintnak az elmúlt időszakon kialakult árfolyammozgásához képest lazák voltak, bár a jegybanki vezetés hangsúlyozta szigorú megközelítését, de ez leginkább csak a változatlan kamatszintet jelentette.
Ez persze üzenet a piacok számára, hogy egyelőre ne számítsanak lazításra – kérdés, hogy ez milyen mértékben tudja erősíteni a forintot, tudja-e egyáltalán erősíteni a forintot vagy a piac többet vár ennél.
Fotó: Linkedin/Regős Gábor
A következő időszak monetáris politikája szempontjából tehát meghatározó lesz nemcsak az árfolyam szintje, de annak volatilitása is. Ebben meghatározó lesz az euró-dollár árfolyam alakulása, a geopolitikai kockázatok változása (ideértve a háború eszkalációjának veszélyét), a kockázati megítélésünk alakulása, illetve a hazánkból beérkező makrogazdasági és költségvetési adatok.
Egy jó darabig (alapesetben a jövő év első felében sem) a Gránit Alapkezelő nem számít a monetáris kondíciók lazítására, azaz az alapkamat az idei évet 6,5 százalékos szinten zárhatja. Ugyanakkor a jegybank egyelőre szigorítani sem akar, ha szükséges, akkor első lépésként továbbra is csak verbális intervencióra lehet számítani.
A Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője Molnár Dániel szerint nem okozott meglepetést a jegybank keddi kamattartásról szóló döntése, előzetesen is erre lehetett számítani.
Az inflációs folyamatok októberben is kedvezően alakultak, az áremelkedési ütem ismételten elmaradt az elemzői várakozásoktól. Ebben viszont átmeneti tényezők játszottak szerepet, úgymint a szolgáltatások árának havi csökkenése, miközben más termékcsoportok, mint az élelmiszerek vagy a ruházkodási cikkek esetében a historikusnál erőteljesebb volt a havi átárazás – előbbi esetében az aszályhelyzet hatása tükröződhet vissza az adatokban.
A jegybankot viszont óvatosságra nem ez, hanem a nemzetközi pénzpiaci helyzet alakulása inthette. Az amerikai elnökválasztás körüli felfokozott hangulat jelentős pénzpiaci turbulenciát okozott. Trump győzelme is érdemi dollár-erősödést váltott ki, elsősorban a várható gazdaságpolitikájához társított inflációs hatások, illetve azok monetáris politikára gyakorolt hatása miatt, ami felfelé tolta a Fed-del kapcsolatos kamatvárakozásokat. Ez a folyamat pedig negatívan érintette a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is.
A decemberi kamatdöntés továbbra is kétesélyes, kérdés, hogy a piaci hangulat addig milyen irányba mozdul el, illetve bekövetkezik-e újabb sokkhatás, amely befolyással lenne az ország kockázati megítélésére. A Makronóm Intézet alapvetően arra számít, hogy idén már nem csökkent kamatot az MNB. Jövőre folytatódhatnak csak a kamatvágások, előrejelzésünk szerint negyedévente 25 bázispontos lépésekben, elsősorban a Fed kamatpolitikájához igazodva.
Fotó: MBH Bank
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője és Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója az idei évben már nem számít az alapkamat módosítására. Az MNB tartotta azt az előretekintő iránymutatását, miszerint a következő üléseken adatvezérelten, ülésről ülésre fognak dönteni. Ugyanakkor az MNB alelnöke többször hangsúlyosan jelezte, hogy az inflációs cél elérése mellett a pénzpiaci stabilitás biztosítása kiemelt fontosságú. Ez megítélésük szerint arra utal, hogy az MNB nem igazán tolerálna a mostaninál sokkal gyengébb forintot a következő hónapokban. A forint inflációemelő hatásáról is külön megemlékezett Virág Barnabás a döntést követő sajtótájékoztatón, ami ugyancsak ezt támasztja alá.
A vártnál gyengébb GDP adatok miatt azonban az vélelmezhető, hogy a gazdaság ciklikus pozíciója még erőteljesebben dezinflációs hatásúvá válhatott. Ezt az MNB is kiemelte a döntést követő prezentációjában. Eközben a forint további jelentős gyengülése fundamentális oldalról kevésbé valószínű: a folyó fizetési mérleg jelentős többlete például nem igazán támasztaná alá a forint folytatódó gyengülését.
Itthon az infláció 2025 túlnyomó részében a toleranciasávban maradhat, amely teret enged a jövő évi kamatcsökkentéseknek. Ezt támogathatja az is, hogy a Fed várhatóan tovább fogja csökkenteni jövőre a kamatokat. Így 2025 tavaszától óvatosan újra indulhat a kamatok mérséklése idehaza: jövő év végére 5,75 százalékos alapkamatot várnak.
