Noha hónapról hónapra arról tudunk beszámolni a legfrissebb adatok alapján, hogy ha lassan is, de éledezik a magyar munkaerőpiac, és egyre több a piac által teremtett munkahely, a megyei statisztikák sokat árnyalják az országos számok által mutatott képet.
Az ország 20 megyéjéből (19 megye + Budapest) 9 esetben szinte alig van más munkalehetősége az ottélőknek, mint a közfoglalkoztatás. Noha akadnak a piac által teremtett munkahelyek, valójában azok száma töredéke annak, amit az állam a közfoglalkoztatás keretében biztosít. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2016 első félévében összesen 413 ezer pozíciót nyitottak meg az álláskeresők számára az egész országban. Ennek 78 százaléka államilag támogatott álláshely volt, vagyis zömében közmunka, amiből kiindulva értelemszerűen a piac önerejéből az összes állás 22 százalékát hozta létre félév alatt.
Önmagában már ez a százalékos arány sem nevezhető teljesen egészségesnek, hiszen arra enged következtetni, hogy az állam változatlanul "ráhasal" a munkaerőpiacra, ezzel biztosítva százezrek számára a munkajellegű "időtöltést" és javítva a statisztikákat. Bár fontos megemlíteni, hogy a piac által létrehozott munkahelyek száma 2015 első félévéhez képest 7,1 százalékkal (közel 7000 pozícióval) emelkedett, ebből kiindulva nem csak és kizárólag a közmunkának köszönhetőek a rekordokat döntögető statisztikák.
Ugyanezt a kérdést megyei lebontásban vizsgálva óriási különbségek rajzolódnak ki, hiszen míg
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az idei első félévben megnyitott pozíciók 92 százaléka volt közmunka, addig az ország (és a rangsorunk) másik végén Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 26,7 százalék volt a közmunka aránya.
Miközben utóbbi esetben egy év alatt javulásról beszélhetünk, hiszen 2015 első félévében még a munkahelyek 37 százaléka volt közmunka, addig Szabolcs megye esetében hatalmas romlásról árulkodnak a számok. Egy évvel korábban ugyanis még az új pozíciók 77 százaléka volt közmunka szemben a mostani 92 százalékkal. Ekkora ugrás egyetlen másik megye esetében sem volt.
Az országos helyzetet csak rontja, hogy míg Győr esete kiemelkedő, addig Szabolcs megyéről távolról sem mondhatjuk el ugyanezt. Borsod-Abaúj-Zemplénben ugyanis a meghirdetett állások 91,4 százaléka volt közmunka, Baranyában pedig 90,6 százalék volt az arány az első féléves adatok szerint. Sőt, nem sokkal marad el ettől a szinttől Nógrád (88,7 százalék), Somogy (86,8 százalék) és Hajdú-Bihar sem (86,6 százalék).
Az országban 9 olyan megye van, ahol a meghirdetett új állások több mint 80 százaléka közmunka volt,
és csupán 3 azon megyék száma, ahol lényegében egészséges arányról beszélhetünk: Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében az új állások kevesebb mint 45 százaléka volt közmunka.
Székely Sarolta
mfor.hu
