A reklámadó felfüggesztése 2019. július 1-jén kezdődött, miután az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a szabályrendszer egyes elemeit. Ugyan az Európai Unió Törvényszéke megállapította, hogy a forgalom utáni progresszív adóztatás nem sérti az uniós jogot, és Európai Unió Bírósága 2021 márciusában véglegesen helybenhagyta ezt az ítéletet, ennek ellenére a magyar kormány azóta évről évre meghosszabbította a felfüggesztést. A 2025. őszi adócsomag azonban már csak további fél éves hosszabbítást tartalmaz, azaz
2026. június 30-ig marad 0 százalék az adó, július 1-jétől pedig visszatér a 7,5 százalékos kulcs és valamennyi kapcsolódó kötelezettség.
A tervek szerint 2026 második félévében az adóbevétel mintegy 10 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) ugyanakkor egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, legalább további egy éves felfüggesztést kérve. Az érintettek álláspontja szerint ugyanis a reklámadó visszavezetése kontraproduktívan hatna a gazdaságra – írja az Adózóna.
Fotó: DepositPhotos.com
A reklámadó visszavezetésével egyidejűleg módosul a bírságolási rendszer is, melynek új szabályait az Európai Unió Bírósága C-482/18. számú ügyben (Google Ireland Limited kontra NAV) hozott ítéletre figyelemmel is alakítottak ki. Az új rendelkezések értelmében a reklámközzétételi tevékenység megkezdését követő 30 napon belül be kell jelentkezni az adóhatósághoz a T201-es nyomtatványon. Ez különösen a külföldi személyekre és szervezetekre vonatkozik, akik reklámtevékenység révén válnak adóalannyá Magyarországon, de az adóhatóság még semmilyen adónemben nem tartja őket nyilván — azaz praktikusan nem áfaregisztrált adóalanyok.
Amennyiben az érintett vállalkozás nem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, az adóhatóság nem bírságolhat azonnal (mely a korábbi szabályozás szerint azonnal megengedett volt).
A NAV először figyelmeztetést küld, és 15 napos határidővel bejelentkezésre szólít fel. Ha a felszólítás eredménytelen, akár 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabásra kerülhet, melyet újabb felszólítás követ. Ismételt mulasztás esetén a bírság ismételten kiszabható, és az adóalanyt újabb 15 napos határidővel hívják fel a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adózó eleget tesz a felhívásnak, az adóhatóság elengedi a legutóbb kiszabott bírságot, a korábban kiszabottakat pedig mérsékelheti vagy elengedheti.
Azok a reklámközzétevők, akik elmulasztják a reklám megrendelője felé történő nyilatkozattételt, szintén szankcióra számíthatnak.
Az adóhatóság ilyenkor 15 napos határidővel felszólítja őket a nyilatkozat pótlására. Ennek elmulasztása esetén 500 000 forint mulasztási bírságot szabhat ki. Ha ugyanazon megrendelővel kapcsolatban a reklámközzétevő ismételten mulaszt, a bírság mértéke elérheti a 10 millió forintot, minden további ismétlés esetén pedig a korábban kiszabott bírság összege megduplázódik. Amennyiben a reklámközzétevő pótolja a hiányzó nyilatkozatot, az adóhatóság a legutóbbi bírságot elengedi, a korábbi szankciókat pedig csökkentheti vagy törölheti. A nyilatkozat relevanciája, hogy a megrendelő annak birtokában mentesül a reklámadó fizetési kötelezettség alól. Ha az adóalany nem tesz eleget bevallási kötelezettségének, az adóhatóság jogosult adóellenőrzést indítani, és a fizetendő adó összegét becsléssel megállapítani.
