Természetesen megint külső tényezőkre, azaz a háború elhúzódására, az EU rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodására és Brüsszel háborúpárti politikájára mutogatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, mikor október végén megjelentek a III. negyedéves GDP-adatok. „Amíg ez nem változik, addig ez a növekedési ütem a reális” – ismételte meg az előző negyedévi kommunikációs paneleit a tárca. Mint arról lapunk is beszámolt, a tavaly ilyenkor még „fantasztikus év” meg „repülőrajt” fantázianevekkel illetett Orbán Viktor-i vízió éves viszonylatban mindössze 0,6 százalékos növekedésre, negyedéves alapon pedig stagnálásra töpörödött.
A III. negyedéves magyar GDP-adatokat ebben a cikkünkben elemeztük:
Emlékezetes, a kormányfő 2024-es kötcsei gondolataiban az idei évre még 3-5 százalékos bővülést várt el, ennek megfelelően az idei büdzsét 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezték. Amit először 2,5, majd 1 százalékra szállították le. Amikor lapunk az esetleges további prognóziscsökkentésre kérdezett rá a miniszterelnöknél, akkor Orbán Viktor így felelt: „nem tervezzük, hogy módosítsunk rajta”, ugyanis „közel a zárás”.
Varga Mihályék azonban másképp gondolják. A Magyar Nemzeti Bank az első negyedévet követően még 1,9-2,9 százalékos növekedés várt 2025-re (és ez is jelentősen elmarad a kormány által célként belőtt 3,4 százaléktól), a második negyedév után már csak 0,8 százalékra becsülte az éves GDP-bővülést. A szeptemberi Inflációs jelentés szerint azonban a jegybank rontott a várakozásain, és már csak 0,6 százalékos emelkedésre számít az évre.
Ezek után lássuk, hogyan is értékelhetőek a magyar adatok az Európai Unió többi tagállamához képest! Cikkünk írásáig hét tagállam, nevezetesen Dánia, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Málta és Portugália nem szolgáltatott adatot az Eurostatnak.
Hátsó traktusban
Az előző negyedévhez képest az idei év őszén tényleg stagnálás jellemezte az unió gazdaságát, amit nemcsak az átlagos 0,3 százalékos, tehát igen apró növekedés bizonyít, hanem az is, hogy a beérkezett huszonegy tagállam adatai közül húszé egy mindössze 1,3 százalékos szélességű sávban szóródik.A „versenyben” az élen kiugróan magasan Dánia végzett, amely 2,3 százalékkal tudott bővülni az idei II. negyedévhez képest, őket Svédország követi 1,1 százalékos növekedéssel. Ezzel le is zártuk az 1 százalék feletti pluszt nyújtó országok igencsak nyúlfarknyi listáját.
A sor végén 0,2-0,2 százalékos visszaeséssel Litvánia és Románia végzett, Finnország mellett pedig Írország került még recesszióba a negyedév alatt egyaránt 0,1-0,1 százalékos zsugorodással. (Mi, magyarok legalább itt megelőztük az íreket…)
A Visegrádi Négyek (V4) másik három országa kisebb mértékű pluszban zárta a július-szeptember időszakot: Szlovákia 0,3, Csehország 0,7, Lengyelország pedig 0,8 százalékos pluszt tudott felmutatni.
A magyar stagnálás mellett az utolérni vágyott Ausztria 0,1 százalékos pluszban zárt, míg Románia a már említett 0,2 százalékos mínuszt a megszorító intézkedései miatt szenvedte el.
A nagyok közül a német gazdaság szintén stagnált, míg Franciaország szerény, 0,5 százalékos növekedést könyvelhetett el.
Már megint az írek!
Ha az előző év III. negyedévéhez viszonyítjuk 2025 hasonló időszakát, akkor még rosszabb a magyar gazdaság bizonyítványa. Az Európai Unió ugyanis ebben az időszakban egy 1,6 százalékos pluszt tudott felmutatni, amely két és félszer akkora, mint a magyar gazdaság 0,6 százalékos növekedése.
Nemcsak a világbajnoki selejtezők utolsó perceiben, hanem itt is kiugróan jó az írek teljesítménye: bár a zöld sziget gazdasága a 2023 végi és 2024 eleji alacsony bázisról kellett, hogy talpra álljon, ők tényleg fantasztikus évet produkálnak, az előző év őszéhez képest idén 12,3 százalékkal növelték a bruttó hazai terméküket. Tőlük messze-messze lemaradva következik Dánia (3,9 százalék), Lengyelország (3,7 százalék), Ciprus (3,6 százalék) és Bulgária (3,2 százalék) gazdasági bővülése.
Ellentétben a negyedéves összevetéssel, ahol az 1 százalék fölöttiek listája volt „egyszemélyes”, éves összevetésben a recessziót elszenvedett országok „sora” áll egy tagállamból: Finnország az előző negyedévben 0,6 százalékkal zsugorodott az előző év III. negyedévéhez képest.
Fotó: DepositPhotos.com
V4-es társaink közül a lengyelek 3,7 százalékos bővülését már említettük, a csehek 2,7 százalékos plusza szintén megsüvegelendő, és hazánk ebben az összevetésben is a csoport sereghajtója lett, Szlovákia ugyanis 0,9 százalékos GDP-növekedésével itt is megelőzött minket.
A román növekedés éves összevetésben 1,4 százalék volt (mielőtt „bezzegromániázni” kezdene a kedves Olvasó, emlékeztetjük, ott is egekbe ugrott az államháztartási hiány, és nagyot nőtt az államadósság is, ami miatt megszorításokra kényszerült a kabinet), Ausztria pedig velünk azonos mértékű, 0,6 százalékos pluszt könyvelhetett el.
A két legnagyobb uniós gazdaság közül a német az utolsó előtti helyen szerénykedik stagnálásnak megfelelő 0,3 százalékos növekedéssel, míg a franciák egy év alatt 0,9 százalékkal növelték a GDP-jüket.
Nem Brüsszel a hibás, nem jönnek a beruházások
Negyed évvel ezelőtti jóslatunk sajnos telitalálatnak bizonyult, a magyar gazdaság stagnált. És nincs jó hírünk, ugyanis szerintünk az év vége sem hozza el a várva várt fordulatot. Tény, hogy az orosz-ukrán háború jelentős geopolitikai feszültséget jelent, ami fékezi a gazdaságot, és egyelőre nincs is remény arra, hogy a konfliktus rövid- vagy középtávon rendeződjön.
A fiskális lazítás, azaz az adókedvezmények, adócsökkentések, a hiánycél megemelése miatt a fogyasztás további bővülése várható, ez azonban nem hoz fenntartható fejlődést, a magyar gazdaságot ugyanis vissza kellene állítani beruházásvezérelt üzemmódba. Csakhogy a beruházások sem érkeznek, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az előző negyedévben az azt megelőzőhöz viszonyítva 0,3 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 4,1 százalékkal esett vissza a hazai beruházások volumene.
Gazdasági növekedést hozhatna a monetáris lazítás, ami azonban az inflációs pálya miatt egyelőre elképzelhetetlen, ráadásul a forint árfolyamának esését is eredményezné. A fiskális lazítás egy része már korábban hatályba lépett, a háromgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége pedig a IV. negyedévtől hatályos, így annak hatása érződni fog a gazdasági teljesítményen – de sajnos megint csak a fogyasztás élénkülésében.
A három nagy gigaberuházás közül a BMW már megkezdte a termelést (igaz, még nem teljes kapacitással), a CATL-ről olyan hivatalos információk láttak napvilágot, hogy a gyártósorok beszerelése zajlik, míg a BYD-nál a kínai villanyautógyár hivatalos közlése szerint 2025 végén megkezdődik a próbagyártás, a zökkenőmentes sorozatgyártás pedig a terveik szerint 2026 II. negyedévében indul el.
Ezek alapján úgy véljük, a IV. negyedév is stagnálásközeli eredményt hoz majd a hazai gazdaságban.
