Emlékezhetünk, jókora vihart kavart Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni találkozója után, hogy akkor most tulajdonképpen milyen és meddig szóló felmentést is kapott Magyarország az orosz olajcégekre kiszabott amerikai szankciók alól.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter például azt mondta, hogy egy évre szól a mentesség, Orbán Viktor viszont minden lehetséges fórumon kifejtette, hogy az „korlátlan” időre szól. Pontosabban addig, amíg ő a miniszterelnök és Donald Trumpnak hívják az amerikai elnököt.
„Az elnök és a miniszterelnök kezet fogott erre a megállapodásra, így ez mindaddig érvényben van, amíg Donald Trump az elnök az Egyesült Államokban, Orbán Viktor pedig a miniszterelnök Magyarországon”
– szögezte le Szijjártó Péter is. A kormány tagjai többször is arra utaltak, hogy természetesen készül majd valamilyen írásos formája ennek a megállapodásnak, de ez puszta formaság lesz.
„A bürokraták pedig leírják, amit leírnak, de annak nincs semmi jelentősége”
– mondta Orbán Viktor a múlt héten, a szokásos péntek reggeli „interjújában”.
Az ellentmondást Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztertől kérdezve is igyekeztek tisztázni újságírok is a múlt heti Kormányinfón.
„Magyarország teljes és időbeli korlátok nélküli mentességet kapott a Barátság kőolajvezetékre és a Török Áramlat földgázvezetékre vonatkozó amerikai szankciók alól”
– jelentette ki Gulyás Gergely, majd arról beszélt, hogy Szijjártó Péter „a napokban” tisztázni fogja az amerikai külügyminiszterrel, hogyan is néz ki a mentesség a gyakorlatban, de „minden jelenlévő szerint teljesen egyértelmű volt, hogy ez időkorlát nélküli mentességet jelent”.
Arra a kérdésre pedig, hogy írásos formában mikor várható megállapodás, Gulyás azt válaszolta, a szankciók hatályba lépésének határideje előtt
„az amerikai fél nyilvánvalóan közölni fogja, hogy a szankciók nem lépnek hatályba”.
Az amerikai fél azonban azóta sem közölt erről semmit, nem tudunk arról, hogy Szijjártó Péter és Marco Rubio egyeztetett volna.
Az Egyesült Államok november 14-én ugyan kiadott négy országnak ideiglenes mentességet a Rosznyeft és a Lukoil elleni szankciók alól (hiszen valójában ezeket a vállalatokat, és nem a Barátság olajvezetéket vagy a Török Áramlat gázvezetéket szankcionálták), azonban ezen Magyarország nincs rajta.
Hatályos vagy sem?
Cserébe a szankciós intézkedés pénteken, november 21-én életbe lépett. Akkor most mi is a helyzet?
Szijjártó Péter pénteken, Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a mai naptól hatályba lépnek az orosz kőolaj vásárlására vonatkozó amerikai korlátozások, azonban hazánkra ezek nem vonatkoznak Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump amerikai elnök két héttel ezelőtti megegyezése értelmében.
„Amerikai partnereink arról értesítettek minket, hogy természetesen a mai naptól életbe lépnek azok az amerikai intézkedések, amelyek Magyarország számára megadják a mentességet a kivetett olajvásárlási szankciók alól”
– fogalmazott. Lehetséges volna, hogy az „amerikai partnereink” sem tartották volna fontosnak írásba foglalni a mentességet – vagy ha született ilyen dokumentum, akkor azt sem az Egyesült Államok, sem a magyar kormány nem tartja elég fontosnak ahhoz, hogy a nyilvánosság elé tárja?
Szent-Iványi István külpolitikai elemző egy másik megfejtést közöl a pénteki Facebook-bejegyzésében.
„Az OFAC rendelete ma hatályba lép és azt nem módosították a Mol javára. A Mol mégsincs pánikban, mert technikai megoldást talált a szankció alóli kibújásra: nem közvetlenül a szankcionált Rosznyeft és Lukoil vállalatoktól, hanem közvetítő cégektől vásárol. A kérdés az, hogy ezt a trükkös gyakorlatot mennyire tolerálják az amerikai szankciós hatóságok”
– írja. Ha viszont ez így az amerikai hatóságok szerint rendben van, az azt jelenti, hogy valójában a Trump-kormányzat nem is akarta annyira szankcionálni az orosz olajexportot.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Ez viszont egyben azt is jelentené, hogy az Orbán Viktor személyes nagy sikerének beállított mentességi megállapodás nem több, mint szemfényvesztés, hiszen ezek szerint az amerikaiak csupán a két orosz vállalat külföldi tulajdonait és beruházásait akarták szankciók alá venni, magukat az olajszállításokat nem. (Hiszen nyilván ők is tudják, hogy semmilyen nehézséget nem okoz a Lukoilnak vagy a Rosznyeftnek az exportált olajat papíron előbb eladni egy harmadik félnek, ha az ezután minden akadály nélkül értékesítheti azt például a Molnak is.)
Ha viszont arról van szó, hogy itt a Mol – és közvetve a magyar állam – egy olyan megoldást talált, amely ellentétes az amerikai szankciók valódi céljával, akkor ezt a kiskaput hamar be fogják zárni. Ebben az esetben mégiscsak szükség lenne egy írásos mentességre, ami egyelőre nincs. Ebben az esetben az Orbán-kormány megint nem volt teljesen őszinte az ország népével: hiszen nem mentességet kapott, hanem talált egy kiskaput.
Köztes értelmezésként elképzelhető, hogy ez „a hoztam is szankciót, meg nem is” megoldás szándékos volt amerikai részről. Tehát hagytak egy szürkezónába kiskaput a rendeleten, így jogilag nem kötelezik el magukat sem a szankció szigorú betartása, sem a mentesség mellett. A Magyarországnak adott mentesség tehát abban nyilvánulna meg, hogy egyelőre nem zárják be ezt. Viszont írásos mentesség nélkül ezt bármikor megtehetik – például akkor, ha esetleg tényleg távoznia kellene Orbán Viktornak a miniszterelnöki pozícióból.
Akárhogy is, Orbán Viktor, Szijjártó Péter vagy éppen Gulyás Gergely sem pontosan ezt ígérte, és még azt a kockázatot sem lehet semmisnek tekinteni, hogy néhány napon belül az amerikai kormány közli, „természetesen” ily módon nem játszható ki a szankció, a Mol pedig megsértette a rendeletben foglaltakat.
Kérdéseinket elküldtük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, illetve az Energiaügyi Minisztériumnak is.
