Nyugdíj: nehéz lesz öngondoskodás nélkül


Az öngondoskodás kulcsfontosságú kérdés az időskori megélhetésben. Szerencsére egyre többen ismerik fel, illetve a növekvő jövedelmek révén mind nagyobb számban kezdenek ebbe a magyarok, derült ki az ÖPOSZ csütörtöki konferenciájának előadásaiból.

Tavaly ilyenkor még csak találgatták a Pénztárszövetség tagjai, hogy mit hoz a cafetéria rendszer módosítása. A félelmek nem igazolódtak be, a pénztártagok kiálltak a rendszer mellett és folyamatosan növekedett az állomány, mondta el Dr. Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke, Allianz Pénztárak vezetője az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) éves konferenciáján.

Az ÖPOSZ elnöke úgy látja, hogy a Pénztárszövetség edukációs tevékenysége lassan beérik, évről évre erősödik a pénzügyi tudatosság, az igény és a hajlandóság az öngondoskodásra. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága körüli folyamatos diskurzus jelzi, hogy az öngondoskodásra szükség van, de az is látszik, hogy a munkáltatók nélkül nincs stabil rendszer.

Dr. Hornung Ágnes az NGM államtitkára elmondta, hogy a minisztérium is fontos célnak tartja a pénzügyi tudatosság növelését. A felmérések azt mutatják, hogy a pénzügyi tudatosság ma sem feltétlen jellemző a lakosságra. Pedig ez nem csak egyéni, de nemzetgazdasági szinten is fontos, hiszen a lakosság megalapozott döntései segítik a stabilitást.

Az OECD legutóbbi felmérése szerint - melyet az államtitkár idézett - fogalmi szinten ugyan a magyarok ismeretei átlagosak, a gyakorlatban azonban a rosszabbak között vagyunk. Egyebek mellett nem tudatosan tervezik a magyarok a pénzügyeiket, nem ismerik vagy feleslegesen kerülik a kockázatokat, nem hasonlítják össze a különböző lehetőségeket. Jelzésértékű, hogy a lakosság 60 százaléka még mindig csekken fizetik a közüzemi díjakat. Némi pozitívum, hogy a hazai lakosság esetében a megtakarítani képesek fele már mutat valamiféle tudatosságot.

Az öngondoskodás ösztönzése a magyar állam egyik legfontosabb célkitűzése. Magyarországon számos lehetőség van, akár nyugdíjcélú, akár például lakáscélú megtakarításokról beszélünk. Az államtitkár szerint örömteli, hogy számos intézmény tesz ennek érdekében. Hornung Ágnes azt hangsúlyozta, hogy az NGM célja, hogy a közoktatásba is bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása.

2016-ban a kedvezmények rendszerében komolyabb változás történt, ennek ellenére a befizetések összege növekedett. Igaz a munkáltatói és a tagi befizetések aránya az elmúlt évtizedben megfordult, immár nem a vállalati befizetések dominálnak. A kifizetések esetében is javítható a pénzügyi tudatosság, az államtitkár szerint erre utal, hogy a többség egy összegben kéri, miközben járadékos formában is igénybe lehetne ezt venni. Az NGM államtitkára úgy látja, hogy a kedvező gazdasági konjunktúra segíti, hogy a lakosság növelje a megtakarításait, és erősödjön az öngondoskodás is.

A pénztári vagyon összességében 1400 milliárd forintot tesz ki. Ezt 2,2 milliónyi taglétszám adja össze, igaz a tagok 45 százaléka nem állandó fizető, mondta el Nagy Koppány a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. 2017-ben már mind az egészség, mind a nyugdíjpénztárak esetében a koncentráció mérsékelt. Az elmúlt 10 évben koncentrálódott a pénztárak piaca, nagyjából a felére csökkent a számuk.

Nyugdíj megtakarítási kalkulátor

Nyugdíj megtakarítási kalkulátor!
Számolja ki mennyit kell havonta félreraknia, hogy nyugodt időskora legyen!

A vagyon befektetését tekintve csökkenő hazai és európai állampapír-kitettség jellemzi a nyugdíjpénztárakat. Ugyanakkor ennek aránya alacsonyabb, mint az EU-ban. Eltérést jelent az is, hogy a hazai pénztárak viszonylag jelentős befektetési jegy állománnyal rendelkeznek. A befektetési limitek változása miatt a korábbi évekhez képest a bankszámlák állománya csökkent, ez a vagyon jórészt állampapírokba vándorolt. Az alacsony hozamkörnyezet ellenére jelentős vagyonnövekedés jellemzi a szektort, amelynek több tényezője is van: az emelkedő hozamok, a növekvő befizetések és az alacsonyabb működési környezetnek köszönhetően. A pénztárak az utóbbi években stabilan reálhozamot tudtak biztosítani a tagjaiknak. A nyugdíjpénztári taglétszám évekig csökkent, tavaly viszont megfordult ez a trend. Az egészségpénztárak esetén tavaly csökkent a tagok száma, ez arra vezethető vissza, hogy kizárhattak több nemfizető tagot, mondta el az MNB igazgatója.

Nagy Koppány kitért arra is, hogy a tapasztalatok szerint az egyéni szerepvállalás generációról-generációra növekszik. Ahogy megyünk előre korban, egyre tudatosabban használják az öngondoskodási eszközöket az emberek. Ugyanakkor üdvözlendő volna, ha már a fiatalokat is rá tudnák bírni a takarékoskodásra.

A jövő kihívásai között az egyik legfontosabb az MNB igazgatója szerint így az új belépők akvirálása, pályakezdők elérése, de emellett kiemelte az alacsony kamatkörnyezetet, a változó szabályzói környezetet és a digitális kihívásokat is.

A hiányzó generáció problémájának megoldása egyre sürgetőbb. A „Ratkó unokák” után nincs elég belépő, a huszonévesek kimaradnak a rendszerből. Ha nem sikerül megszólítani a fiatalokat, akkor a Ratkó unokák egy ideig még biztosítja a most nyugdíjba vonulók kifizetéseit, 2030 után viszont komoly gondok lehetnek. Az optimális természetesen az lenne, ha sikerülne aktivizálni a fiatalokat: másfél millió belépő elérhető lenne. Segítene az is, ha járadék formában lennének a kifizetések az egyösszegű helyett.

Nem csak a pénztárak, de a fiatalok számára is fontos lenne a belépés. Hiszen a korai belépéssel viszonylag kis összeg befizetéssel is komoly összeg halmozódik fel az idős korukra. A később (pl. 45 éves kor körül) belépőkkel szemben ráadásul a korábban kezdők jóval nagyobb időskori juttatásra számíthatnak.

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Kegyelmi állapotban van a magyar gazdaságKegyelmi állapotban van a magyar gazdaság

Nagy kedvező a magyar gazdaság helyzete.

.
hirdetés
elrejt
 
.