Az infláció éves üteme 3,4 százalékra mérséklődött augusztusban, a júliusi, 4,1 százalékos éves drágulást követően, ezzel 2021 eleje óta nem látott alacsony szintre került az infláció – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közzétett gyorstájékoztatójára Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.
Az éves adat jobban csökkent a várakozásoknál, a piaci konszenzus 3,7 százalék volt, miközben a mi várakozásunk 3,6 százalék volt. Az előző hónaphoz képest nem változtak a fogyasztói árak. Az éves maginfláció 4,7 százalékról 4,6 százalékra jött le, ami szintén kismértékben kedvezőbb várakozásunknál, de továbbra is magas szintet jelent – idézi fel az elemző.
Fotó: Depositphotos
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30 százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek kiadási főcsoportnál stagnáltak az árak, a megelőző hónapban látott 0,6 százalékos emelkedést követően, itt mi kisebb mérséklődést vártunk. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19 százalékos súlyú egyéb cikkek kiadási főcsoportnál a júliusi áremelkedés után augusztusban már 0,3 százalékos csökkenést mértek. A háztartási energiaárak 0,1 százalékkal jöttek lejjebb és ilyen mértékben csökkentek a szeszesitalok és a dohánytermékek árai, a ruházkodási cikkek a szezonális mintának megfelelően egy hónap alatt 1,3 százalékkal lettek olcsóbbak. Havi alapon összességében 0,4 százalékos volt a drágulás a szolgáltatási szegmensben, ami nagyjából megfelelt a várakozásunknak. Ugyanakkor az, hogy a szolgáltatások továbbra is 9 százalék feletti mértékben drágulnak éves alapon (augusztusban 9,5 százalékkal) egyelőre messze nincs összhangban az MNB inflációs céljával.
Kilátások
Balog-Béki úgy látja, összességében a 3,8 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzésük mellett jelenleg nagyjából kiegyensúlyozott kockázatokat érzékelnek. Szeptemberben a magas bázis miatt ismét 4 százalék alatti éves adatra lehet számítani – írja a szakember, hozzátéve: év végére ismét megemelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt. Év végére a headline index továbbra is 4,5 százalék környékére várható a mai adatközlést követően. Amit közelről kell figyelni – írja –, hogy a maginfláció a következő hónapokban hogyan alakul. Úgy véli, a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése csak 2025-ben, annak is inkább a második felében várható, noha az éves átlagos infláció még a jövő évben is meghaladhatja még a 3 százalékot (előrejelzésük 3,5 százalék) – jósolja a banki szakértő.
Az MBH Bank szakembere szerint a keddi adat megjelenését követően meglepetést jelentene, ha szeptemberben nem csökkentené tovább az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A fejlett piaci jegybankok várható kamatpolitikája alapján is van még tér a további csökkentés előtt idén. Ugyanakkor óvatosságra int a forint elmúlt napokban látott gyengülése, amivel kikerült az augusztus eleje óta jellemző, 392-396 forint közötti sávból az euró árfolyama – figyelmeztet Balog-Béki Márta. Úgy látja, ez egyelőre nem veszélyezteti az idei évre prognosztizálható, további kamatcsökkentéseket, mivel véleményük szerint az euróárfolyam 390-395 forint között nem tekinthető még túlzottan alulértékeltnek. Ugyanakkor a forint hektikussága miatt (ami összefügghet azzal, hogy az utóbbi napokban nőhetett a piaci szereplők által érzékelt bizonytalanság a hazai költségvetési kilátásokat illetően) az MNB óvatos lehet a további kamatvágásokkal. Év végére az alapkamat 6,25 százalékig csökkenhet – véli elemzése végén az MBH Bank szakembere.
