3p

Meglett a szociális ellátórendszer átalakításának a következménye Magyarországon. 2010 és 2015 között ugyanis 237 ezerrel lettek többen azok, akik még a szociális juttatások után is kitettek a szegénység kockázatának.

A legutóbbi statisztika szerint nagyon sokat javultak egyes szegénységi mutatók Magyarországon tavaly, ami visszaigazolja a kormány által is hangoztatott csökkenő szegénységet. Egy másik megközelítés azonban számszerűsíti, hogy mit okozott a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány szociális ellátórendszerre irányuló intézkedései.

Az Eurostat egyik mutatója szerint tavaly Magyarországon 1,448 millió olyan személy volt, akit még a szociális juttatások után is veszélyteztet a szegénység. Igaz, hogy a létszám 2014-hez képest 10 ezer fővel csökkent, hosszabb időtávot vizsgálva sokkal elkeserítőbb az adat.

2010-hez képest ugyanis 237 ezerrel többen élnek a szegénység kockázatával,

akkor ugyanis még "csak" 1,21 millió volt veszélyeztetett ilyen szempontból.

A növekedés hátterében pedig a szociális ellátórendszer átalakítása áll, melynek során drasztikus változásokat hajtott végre a kormány a munkanélküliségi ellátások, rokkantnyugdíjak, korhatár előtti nyugdíjak területén.

Mivel csak nagyon kevés ország esetében áll rendelkezésre 2015-ös adat, a 2010-2014 közötti változásokat állítottuk rangsorba, ahol Magyarország az egyik legrosszabb pozíciót foglalja el.

A vizsgált időszakban 20,4 százalékos volt a növekedés mértéke, aminél csak 2 országban emelkedett jobban a szegénység kockázatának kitettek létszáma: Svédországban (+21 százalék) és Észtországban (+35 százalék).

Mennyit segít az ellátórendszerünk?

Mivel az Eurostatnál a szociális juttatások előtti és utáni adat is rendelkezésre áll, felmérhető az ellátórendszerünk célzottsága és hatékonysága.

A szociális juttatások előtt csak a szegénység-kockázati ráta áll rendelkezésre, mely alapján 2010 és 2014 között az érintettek aránya 28,4 százalékról 26,6-ra mérséklődött, ami 2015-re még tovább, 25,7 százalékra apadt. Ez alapján tehát csökken a szegénység, vagyis már a szociális juttatások nélkül is javul a magyarok jövedelmi helyzete. Ellenben a szociális juttatások után - ahogy azt fentebb részleteztük - 237 ezerrel nőtt a szegénység kockázatának kitettek létszáma, vagyis nő a szegénység.

A két mutató alapján ellentmondásos folyamatok zajlanak hazánkban, ami arra enged következtetni, hogy

a magyar szociális ellátórendszerünk nem működik kellően célzottan és hatékonyan, vagyis a juttatások nem feltételenül oda irányulnak, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Csak az összehasonlítás kedvéért, Észtországban és Svédországban, ahol a magyarnál nagyobb növekedés történt 201-2014 között a juttatások után veszélyeztetettek létszámát illetően, egyaránt növekedett a juttatások előtti szegénységi ráta is. Vagyis bár kedvezőtlen irányú a folyamat, az ellátórendszerük a magyarnál feltételezhetően célzottabban működik. Nincs ellentmondás az egyes mutatók között.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!