Az elmúlt időszakban kettészakadt az ország a munkaerőpiacot tekintve, hiszen míg nyugaton egyre inkább a munkaerőhiány okoz problémákat, addig keleten változatlanul a munkanélküliség az úr. A keresetekben ez a látszólag váratlanul mélyülő szakadék tovább rontotta az amúgy sem túl egységes képet és előnyös helyzetet. A második negyedévben ugyanis immár
90,7 százalékkal visznek haza többet a legnagyobb átlaggal rendelkező megyékben dolgozók, mint azok, akik a legkisebb átlagos nettó bért regisztráló megyében végzik munkájukat.
Ez a 90,7 százalék egyébként történelmi rekordnak számít, hiszen mióta területi adatok elérhetőek a KSH statisztikái között, még egyszer nem volt ekkora a differencia. Az első negyedévben ez a különbség még 87,3 százalék volt, egy évvel korábban pedig 84,6, míg például 2013 elején 68,5 százalékkal kerestek jobban a rekorder megyében dolgozók.
A friss adat szerint tehát változatlanul Budapesten lehet a legtöbbet keresni, nettó 222 028 forintot átlagosan, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek viszik haza, 116 046 forintot.
A főváros bérelőnye ráadásul kezd egyre nagyobbra nőni, hiszen egy évvel ezelőtt még "csak" 20,8 százalékkal haladta meg a nettója a második helyen álló Győr-Moson-Sopron megyeit, most ez már 22,8-ra növekedett. Statisztikailag a kialakult helyzet jelentős mértékben torzítja is az adatokat, hiszen ha a fővárosi adatot nem számítjuk, akkor a KSH által közölt 171 590 forint helyett mindössze 144 939 forint lenne az országos átlagos nettó kereset.
A növekedéssel nincs baj
Köszönhetően például a személyi jövedelemadó kulcsának idei csökkentésének, a minimálbér-emelésnek, illetve az egyre fokozódó bérversenynek, a nettó keresetek növekedésével nincs gond. A legnagyobb nominális növekedést Nógrád megyében regisztrálták, ahol 9,6 százalékkal emelkedett az átlagos nettó bér előző év azonos időszakához képest, de kiemelkedő mértékű, 8,6 százalékos pluszt könyvelhettek el Fejér megyében, és ennél egy hajszállal gyengébb volt a nettó növekedése Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben.
A munkaerőhiány jól visszatükröződik a megyei adatokban, hiszen jellemzően a nyugati megyékben regisztráltak nagyobb mértékű növekedést, a keleti országrészben pedig ettől elmaradtak a pluszok.
Mindenesetre, mivel az első félév vonatkozásában mindössze 0,1 százalékos volt az infláció mértéke Magyarországon, a nominális növekedésnél csak egy hajszállal kisebb mértékű reálszintű emelkedések mutatkoztak. A győztes Nógrád megye 9,5 százalékos reálnövekedéssel, a sereghajtó pedig a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol "mindössze" 5 százalékkal értek többet a hazavitt keresetek, mint egy évvel korábban.
Székely Sarolta
mfor.hu
