A magyarok számára a legterhelőbb az inflációs nyomás a visegrádi négyek közül

Adósságkezelésben viszont a magyar lakosság nagyrészt magabiztos és fegyelmezett, a fogyasztók túlnyomó része megfontoltan áll a kölcsönökhöz. Az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) alapján a lakosság közel háromnegyede továbbra is időben fizeti a számláit, de még ennél is többen érzik magukat képesnek a havi kötelezettségek kiegyenlítésére, azonban a szakadék tágul a pénzügyileg stabil és a hónapról hónapra élő fogyasztók között.

Az elmúlt két évben az európai trendeknek megfelelően sokkal optimistábbak lettek a magyar fogyasztók is: a 2023-ban mért 10 százalékról csaknem 30 százalékra nőtt azok aránya, akik látják az anyagi előrelépés lehetőségét. Ez a mutató a régiós arányszámtól (35 százalék) sem esik messze.

Nőtt a számlafizetők önbizalma, de így is sokan vannak pénzszűkében

Az Intrum önbevalláson alapuló felmérésben résztvevő európai lakosok és a magyarok négyötöde is úgy gondolja, hogy az összes számláját ki tudja egyenlíteni hó végén, ami pár százalékos javulást jelent a tavalyi eredményekhez képest. A régió felmért nemzetei közül a csehek, a lengyelek és a szlovákok kissé bizonytalanabbak ebben a tekintetben.

Nem sokkal volt kevesebb azoknak az aránya sem a teljes mintából (76 százalék), akik az utóbbi egy évben egyetlen csekk befizetését sem mulasztották el. Magyarországról a megkérdezettek 73 százaléka fizette be minden számláját elmaradás nélkül, ez az arány a régió országai közül csak Lengyelországban volt egy picit rosszabb (70 százalék).

Ennek ellenére fizetési kötelezettségeiket nem teljesítők több mint felével rendszeresen megesik, hogy nem egyenlítik ki a számláikat. Az európai átlaghoz hasonlóan a fizetéssel elmaradó magyarok 53 százaléka és a szlovákok 54 százaléka rendszeresen késlekedik a befizetésekkel, Lengyelországban (40 százalék) és Csehországban (48 százalék) ettől valamivel jobb a helyzet.

A nemfizetés mögötti egyik vezető indok a pénzhiány, a másik pedig a számlákról való megfeledkezés. Míg a magyar válaszadók többsége, 52 százaléka egyértelműen azért nem tudta befizetni a számláit, mert nem volt rá kerete, addig a szlovákok mindössze 44 százaléka hivatkozott erre. Csehországban és Lengyelországban pedig többen voltak azok, akik csupán megfeledkeztek a kötelezettségükről.

Drasztikus ugrás látható a pénzszűkében lévő fiatalok számában: míg egy évvel ezelőtt az adóssággal rendelkező Z generációs fiatalok közül csak minden ötödik mondta, hogy nem volt pénze a számlákra, ma már több mint felük hivatkozik erre. Az átlag alatti jövedelműek körében egy ennél enyhébb, de a gazdasági nehézségeket lekövető növekedés történt a pénzszűkében lévők arányában (48 százalékról 55 százalékra nőtt).

Minél bizonytalanabb a gazdaság, annál inkább tartalékolunk

A megélhetési költségek növekedése Európában átlagosan a lakosság 43 százalékát érintette negatívan a nyilatkozók bevallása alapján. A régiónkban Szlovákia kivételével ez az arányszám mindenhol magasabb lett valamennyivel, azonban a magyarok mondták a legtöbben (54 százalék), hogy az áremelkedés negatív hatással volt az anyagi körülményeikre.

Egy váratlan, nagyjából 150 ezer forint értékű kiadást a megkérdezett európai állampolgárok csaknem háromnegyede képes lenne fedezni, hazánkban ezt a relatíve kisebb kiadást a válaszadók kevesebb mint kétharmada engedheti csak meg magának. Régiós viszonylatban ebből a szempontból csak a csehek maradnak el, ott csak a válaszolók több mint felének férne bele egy ilyen mértékű be nem tervezett költség.

Megtakarítani sem egyszerű a jelenlegi pénzügyi környezetben: a lengyel, a magyar és a cseh válaszadóknak is kevesebb mint az 55 százaléka tud csak havonta félretenni a jövedelméből, miközben a szlovákok 60 százaléka az európai átlagnak megfelelően tesz el valamennyit a fizetéséből. A vésztartalékba helyezett pénzmennyiség a kisebb összegektől a jövedelem számottevő részéig terjedhetnek, a bizonytalan időkben azonban még a jelképes megtakarítás is nyugalmat adhat.

A megtakarítások képzése nem minden országban bír ugyanakkora jelentőséggel, az ingatlan- és devizakockázatoknak való kitettség, a kulturális okok vagy a jóléti ellátások elérhetősége is differenciáló tényezők. A szándékot tekintve a magyarok próbálnak a leginkább spórolni, hiszen 54 százalékuk akkor is igyekszik takarékoskodni, ha ez áldozatot követel tőlük. A csehek hozzánk hasonlóan előtérbe helyezik a megtakarítást (51 százalék), míg ez a lengyelek és a szlovákok csak nagyjából 40 százaléka számára prioritás.

Óvatosak a magyarok

A felmérés alapján adósságkezelés terén a magyarok és a szlovákok kiemelkednek a régióban, hiszen 73 százalékuk mondja azt magáról, hogy semmilyen adóssága nincs. Adóssággal nem rendelkezőnek a lengyelek 66 százaléka és a csehek 62 százaléka vallotta magát, a vizsgált európai országok átlaga pedig 64 százalék volt. Azok ellenben, akiknek adósságuk van, többnyire a következőkre vesznek fel kölcsönt: valamilyen vészhelyzetre vagy váratlan kiadásra, szándékos és tervezett beruházásra, illetve a mindennapi szükségletek kielégítésére.

A magyarok az európai átlaghoz hasonlóan szinte ugyanolyan arányban vesznek fel kölcsönt a váratlan és az előre tervezett kiadások fedezésére is – mindkét esetben a válaszadók egyötöde jár el így. A régiónkban ebből a szempontból egyedül a szlovákok lógnak ki, akiknek több mint az egyharmada a váratlan költségek miatt kényszerül kölcsön felvételre. A mindennapi szükségleteket a magyarok és a csehek 12 százaléka vásárolja hitelből, ez az arány a lengyeleknél kicsit kevesebb (8 százalék), míg a szlovákoknál kicsit több (17 százalék).

Összességében a kutatásból az is megállapítható, akár az átlagolt európai, akár a magyar adatokat nézzük, hogy a pénzügyileg sérülékeny fogyasztók kényszerülnek leginkább hitelfelvételre a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez. Továbbá ők azok, akik a legnehezebben tudják visszafizetni adósságaikat a megemelkedett megélheti költségek révén.

A pénzügyileg kiegyensúlyozott vagy ellenállóképes fogyasztók a hitelösszegeket inkább az extra kiadásokra fordítják – legyen az akár tervezett, akár váratlan, és a megélhetési költségek is kevésbé terhelik őket.