Az, hogy Magyarországon alacsonyak a bérek, nagy probléma a dolgozók szemszögéből nézve, emiatt az uniós rangsorokban sem tudunk jobb helyet elfogalni, mint a sereghajtók egyike. Az, hogy egyes ágazatokban rendkívül alulfizetettek a dolgozók, szintén komoly probléma, melynek eredménye a szakemberek elvándorlásával jár együtt. Az pedig, hogy országon belül egyre jobban szakadnak le az alacsony nettó bért regisztáló megyék az élen állótól, igen nagy és súlyosbodó probléma.
Az elmúlt években a negyedéves, megyei nettó bérről szóló statisztikák alapján ugyanis nincs megállás, egy-egy egyszeri esetet leszámítva fokozatosan nő a szakadék a bérek mentén. A harmadik negyedévben a differencia újabb csúcsra emelkedett, és
a legmagasabb átlagos nettó bér immár 85,5 százalékkal haladja meg a legalacsonyabbat.
A második negyedévben ez a különbség még 84,5 százalék volt, és példának okáért 2013 első negyedévében még csak 68,5 százalék.
A negyedéves adatok alapján a folyamat nem túl nagy meglepetés, hiszen a magas átlagos nettót regisztráló megyék jellemzően átlag feletti mértékű növekedést mutatnak negyedévről negyedévre, míg a legalacsonyabb béreket regisztrálók esetében minimális a növekedés.
Nem volt ez másként a friss harmadik negyedéves adatok esetében sem, de előbb kezdjük a rangsorral, melyben sok változás nem történt a korábbi állapothoz képest.
Az élen
- Budapest áll 204 251,
- Győr-Moson-Sopron megye 166 965,
- és Komárom-Esztergom megye 155 556 forinttal.
Érdekesség, hogy Budapest előnye is egyre nagyobbá válik, hiszen a második negyedévben még "csak" 20,8 százalékkal haladta meg a mögötte álló megye nettóját, addig most ez a differencia már 22,3 százalékra emelkedett.
A rangsor legvégén pedig
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll 110 062,
- Békés 116 321,
- és Nógrád 118 012 forintos nettó bérrel.
A rangsor legvégén egyébként hagyományosan olyan megyék vannak, ahol magasabb a közfoglalkoztatás mértéke. Ez pedig vitathatatlanul hatással van a megyei átlagos nettó bérre, hiszen a közmunkások minimálbérnél is alacsonyabb keresete lefelé húzza a statisztikát.
Ami pedig a változásokat illeti, országos átlagban 4 százalékkal növekedett a nettó bér előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb béremelkedés
- Csongrád megyében volt, 6 százalékkal,
- mögötte Vas megye 5,8 és
- Tolna megye 5,7 százalékkal áll.
A legkisebb bérnövekedés
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 1 százalék és
- Baranya megyében 1,6 százalék.
Mivel a harmadik negyedéves kumulált infláció 0,1 százalékos deflációt jelzett, a fentieknék egy hajszállal nagyobb lett a reálszintű emelkedés mértéke.
Székely Sarolta
mfor.hu
