A megkérdezettek 13 százaléka állította csak, hogy soha nem hallott Hatvanpusztáról, közel 30 százalék hallott róla, de nem ismeri részletesen az ezzel kapcsolatos híreket, és majdnem 58 százalék részleteiben ismeri az ügyet.
Demográfiai bontásban feltűnő, hogy a férfiak körében sokkal magasabb (69 százalék a nők 48 százalékával szemben) azok aránya, akik saját bevallásuk szerint részleteiben ismerik az ügyet. Korosztályonként a fiatalabbaknál (16-29 évesek) alacsonyabb (46 százalék) a részleteket is ismerők köre, míg a 60 év felettiek körében kiugróan magas (72 százalék).
Politikai táborok között a különbségek értelemszerűen még élesebbek: míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka állítja hogy részletesen ismeri az ügyet, a Tisza-szavazóknál 89 százalék ez az arány, az egyéb ellenzékiek körében 70 százalék, a pártnélküliek esetén pedig szintén 50 százalék alatt marad (48 százalék).
Amikor a birtok értékelésére kerül sor, a teljes lakosság csak 13 százaléka szerint nincs benne semmi kivetnivaló. Ugyanakkor 18 százalék tisztességtelenséget, közel 45 százalék pedig egyenesen törvénysértést lát a birtok mögött álló vagyonszerzésben. Minden ötödik magyarnak (21 százalék) nincs véleménye a kérdésben. Ha pedig a birtok szimbólumává váló zebrákról és antilopokról kérdeztük a válaszadókat (fotókkal illusztrálva), akkor a relatív többség (46 százalék) felhábórítónak nevezte ezeket, 25 százalék inkább csak viccesnek és nevetségesnek, 19 százalék érdektelennek, lényegtelennek és 11 százalék egyenesen tagadja ezeket a híreszteléseket és képeket („szerintem kamu” választ adott).
Demográfiai bontásban egy kisebb generációs különbség rajzolódik ki ez utóbbi kérdésben: míg a fiatalok (16-29 évesek) hajlamosabbak felháborítónak vagy viccesnek/nevetségesnek (46 és 31 százalék a 60 év felettiek 41 és 23 százalékához képest) tartani a történetnek ezt az elemét, az idősek jóval nagyobb arányban (17 százalék a 16-29 éves korcsoport 7 százalékához képest) tartja az egészet „kamunak”.
Természetesen Hatvanpuszta megítélésében is egyértelműen a politikai hovatartozás a perdöntő. Míg a Tisza-szavazók 84 százaléka illegális vagyonokat feltételez a háttérben és 76 százaléka felháborítónak tartja a zebrákról és antilopokról szóló híreket, a kormánypárti szavazók sokkal elnézőbbek: csak 11 százalékuk vél illegális vagyonszerzést és 12 százalékuk háborodik fel a részletek hallatán. Ezzel együtt kifejezetten elnézőnek sem lehet őket jellemezni: további 23 százalék tisztességtelennek írja le a birtok felépüléséhez vezető utat, 24 százalék elzárkózik a véleménnyilvánítástól és csak a kisebbség (42 százalék) véli úgy, hogy Hatvanpusztában ne lenne semmi kivetnivaló.
Fotó: Facebook
A kutatás arra is kitért, hogy általánosan hogyan értékelendő az ország vezetőjének és családjának látványos vagyonosodása (általánosságban, nem a magyar viszonyokra utalva a kérdéssel). Ebben a kérdésben meglehetős egyetértés uralkodik a társadalomban, ugyanis csak 7 százalék nem tartja ezt egyáltalán problematikusnak és további 14 százalék pedig inkább nem tartja annak (míg 23 százalék inkább, 56 százalék meg nagyon problematikusnak tartja). Az idősek valamivel elnézőbbek, de ebben a körben (60 év feletti válaszadók) is a megkérdezettek alig több mint negyede (27 százalék) jelölt meg elnéző (inkább, vagy egyáltalán nem problematikus válaszopciót). Ebben a kérdésben a pártpolitikai megosztottság is enyhébb a megszokottnál, ugyanis a kormánypárti szavazóknak is csak fele helyezkedik megengedő álláspontra. A Tisza-szavazók körében ezzel szemben szinte teljes a konszenzus (93 százalék), hogy mindez nagyon problematikus és statisztikai értelemben elhanyagolható azok köre (<1 százalék), akik szerint ez ne lenne problematikus.
Jóval megosztottabb a társadalom a Magyar Péter által többször pedzegetett vagyonvisszaszerzés kérdésében. Viszonylag szűk (16 százalék) azok köre, aki egyáltalán ne támogatná a javaslatot és még a kormánypárti szavazók körében is többségben vannak azok (59 százalék), akik szerint valamiféleképpen vissza kéne szerezni a „Fidesz-kormányok alatt tisztességtelen módon szerzett vagyonokat”. A visszaszerzés módjában azonban jelentős eltérések figyelhetőek meg a társadalomban. A fiatalok (16-29 évesek) például jóval nyitottabbak a radikálisabb megközelítésre („beleférnének különleges eljárások is, például „visszamenőleges törvénykezés”) (52 százalék), mint az idősek (41 százalék), illetve a megyei jogú városokban kiemelkedő még a radikális megoldások támogatottsága (56 százalék). A kormánypárt hívei a mérsékeltebb, a „jelenleg hatályos törvények” mentén történő visszaszerzés mellett teszik le a garast (45 százalék) a radikális megközelítéssel (13 százalék) szemben, a Tisza-szavazók esetében azonban fordítottak az arányok: a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak háromnegyede (74 százalék) nyitott a radikális megközelítés felé. Az egyéb ellenzéki szavazók és a pártnélküliek táborában is valamelyest a radikális megközelítés hívei kerekednek felül, de a Tisza-táborhoz képest itt jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok a kérdés megítélésében.
S hogy mit mondtak a lapcsoportunk, a Klasszis Média által megkérdezettek, azt itt megnézheti:
