Az NBI-es csapatoknál a korábbi években megszokhattuk már, hogy többször is a tulajdonosok jóindulata és pénztárcája mentette meg a klubokat a csődtől. A kisvárdai fociklub múltja ugyan nem vezethető vissza nagyon messzire - legalábbis a jelenlegi céges formában -, mégis 4 év alatt eljutottak oda, hogy a folyamatos veszteségek szépen felemésztették a klubot működtető gazdasági társaság saját tőkéjét. Éppen ezért a folyamatos működés biztosítása érdekében a tulajdonosok pótbefizetésére és tőkeemelésre volt szükség.
A friss beszámoló szerint összesen 127,2 millió forintot toltak a Várda Labdarúgó Kft.-be. Ebből 2,1 millió forint tőkeemelés volt, így a jegyzett tőke 5,1 millió lett, 125,1 millió pedig a pótbefizetés volt, ami a tőketartalékba került. Minderre pedig azért volt szükség, mert enélkül negatívba kúszott volna a cég saját tőkéje, ami miatt a folytatás biztosítása érdekében amúgy is pénzt kellett volna betolni. Lényegében tehát előrelátók voltak a tulajdonosok.
Bevételek szintjén egyébként nem lehet oka panaszra az egyre inkább fejlődő Kisvárdának, hiszen 254 millió folyt be a kasszába a korábbi 190 millió után. Ennek nagy része
- az MLSZ-től érkező központi bevétel volt, 162 millió forint.
- Belépőjegyekből és bérleteladásból alig 3 millió érkezett,
- a szponzori díjakból és reklámbevételből viszont 88,8 millióra tettek szert.
Utóbbi tétel azért is különösen érdekes, mert például az NBI-ben játszó Debrecen mindössze 79,7 milliót szedett össze. Igaz, a hajdúsági klubnál bevallottan elégedetlenek ezzel a tétellel is, a szponzorok felkutatásában pedig nem állnak túl jól az elmúlt időszakban. Például névadó szponzora sincs a csapatnak, ellentétben az NBII-es Kisvárdával.
A bevételek növekedésével párhuzamosan a költekezés is nagyobb fokozatra kapcsolt, anyagjellegű ráfordításként 64 milliót számoltak el a korábbi 30,7 után, személyi jellegűként pedig 239,5 milliót a 2015-ös 150 millió után.
A klubnál 28 volt az átlagos létszám (2015: 23 fő), akiknek 193,7 millió volt a bérköltsége. Az adatok alapján egy főre így 576 630 forintos átlagbér mutatkozik az egy évvel korábbi 440 797 után.
Ezek után már üzemi szinten is sikerült mínuszba csúszni, ami végül 60,7 milliós veszteségnél állt meg egy 500 ezer forintos adófizetési kötelezettség után.
Székely Sarolta
mfor.hu
