A magyar modell: jó lenne, de nem találtuk fel a spanyolviaszt



Zsiday Viktor Zsiday Viktor
alapkezelő

Orbán Viktor szerint nem az uniós pénzektől nő a magyar gazdaság, és a magyar modell egyértelműen sikeres.

Ezt vallják a hozzá közel álló közgazdászok is, akik úgy vélik sikerült létrehozni egy olyan unortodox gazdasági modellt, ami stabil, hosszantartó növekedést fog eredményezni. (Bárcsak így lenne!). Természetesen valóban nem lehet pontosan megmondani, hogy mi mekkora mértékben járul hozzá a növekedéshez, de azért meg lehet próbálni valamiféle számszerű, tényeken alapuló megállapításokat tenni a "magyar modell" sikerességét illetően. Ráadásul, ami nagyon fontos: egy kormányzat gazdasági eredményeinek megítélése soha nem lehet abszolút, mindig függ a környezettől. Egy válsághelyzetben már az is hatalmas teljesítmény, ha nem zsugorodik a hazai gazdaság, amikor pedig mindenki nő, akkor nem az az eredmény, ha nálunk is van növekedés, hanem az az érdekes ha nálunk sokkal magasabb, vagy alacsonyabb, mint máshol. Ezek fényében nézzük meg, hogy a régiós országok mekkorát nőttek 2010-2016 között, ennek mérésére az egy főre jutó PPP-alapú GDP a legjobb módszer:

Magyarország 24%

Szlovákia 22%
Csehország 25%
Bulgária 28%
Lengyelország 32%
Románia 38%

Megjegyzendő, hogy egy főre jutóan a legtöbb EU-támogatást mi kaptuk, ennek ellenére a növekedést tekintve a lista alján vagyunk, csak Szlovákia növekedése volt kicsit lassabb nálunk. Mivel még a legunortodoxabb nézőpont szerint is van VALAMEKKORA hatása az EU-támogatásoknak a növekedésre, azért egyértelműen kijelenthető, hogy EU-támogatástól tisztítva Magyarország növekedése a leggyengébb a régióban, versenytársaink között. Ez tény, nem vélemény!

A nálunk gazdagabb, de hozzánk közeli EU-országok:

Szlovénia 18%
Ausztria 19%

Ez azt jelenti, hogy sajnos csigatempóval közeledünk csak hozzájuk: a Lajta túl messze van. Ez is tény.

A magyar modell tehát egyrészt régiós összevetésben egyelőre csak igen gyengécske növekedést hozott, valamint a vágyott konvergenciát sem tudja belátható időn belül megteremteni, magyarán: semmiféle hozzáadott értéke nincs a standard, ortodox gazdasági modellekhez képest, sőt azok között a gyengébbek között van. Bár jó lenne, de nem találtuk fel a spanyolviaszt (ha feltaláltuk volna, akkor azt látnánk, hogy éves 2-3 százalékponttal gyorsabban növünk, mint régiós társaink, és gyorsan konvergálunk Európához, de nem ez történik).

Nagyon fontos, hogy igazi kegyelmi állapot van jelenleg a KEU-régió gazdaságaiban: Európa felszívta a fölös munkaerejüket a válságban, így nem omlottak össze az ellátórendszerek, mivel nem nőtt az egekbe a munkanélküliség, a munkanélkülieket (és a politikailag elégedetleneket) exportáltuk. Gazdasági migránsaik hazautalásai fenntartották a belső fogyasztást a nehéz években, most pedig az emiatt kialakult munkaerőhiány miatt létrejött egy nagyon erős bérkonvergencia, ami hatalmas lökést ad mindenhol a hazai béreknek, egyben belső fogyasztási boom-ot eredményez. Ilyen kedvező környezet nagyon régen nem volt a régióban, és hacsak nem jön valami váratlan, ennek hatása akár évekig kitarthat (növekvő fogyasztás---növekvő beruházás---magasabb adóbevételek--- jobb költségvetési helyzet --- alacsonyabb adók --- több elkölthető jövedelem --- növekvő fogyasztás, és vissza az elejére). Mindez kb. addig tarthat, amíg elérjük a portugál-görög átlagos bérköltségeket (lásd alább a link-ek között), amikorra elveszik az olcsó bérekből/árakból adódó versenyelőnyünk, s amikor ez megtörténik, akkorra kábé elfogy az EU-s pénz is, és kiderül, hogy mire képes a hazai gazdaság saját lábán állva (nagyjából 2020-22 között valamikor). Ez még igen távol van, 3-4 éven át tartó 10%-os bérnövekedés is belefér addig. A magyar gazdaság növekedése tehát várhatóan folytatódik, de nem a magyar modell miatt, hanem annak ellenére, amely láthatóan nem hozott többletteljesítményt versenytársainkhoz képest, sőt.

Összevethetjük persze a hazai 2010-17 közötti 24%-os növekedést a megelőző hét év gazdasági növekedésével is: 2003-10 között 39%-ot nőtt a magyar gazdaság, úgy hogy abban benne volt a 2008-9-es válság is. Akkor nem voltak EU-s pénzek, volt viszont helyette abnormális költségvetési költekezés/eladósodás és lakossági svájci frank hitel mánia (nagyjából hasonló nagyságrendben, mint az EU-s pénzek, ezzel egy korábbi írásomban foglalkoztam) tehát a két időszak összevethető, mindkettőt külső pénzek okozta hátszél segítette. Az elmúlt 7 év növekedése ezek fényében sem kiemelkedő, és igencsak megkérdőjelezhető, hogy az EU-támogatások nélkül mekkora növekedés lett volna. Én már korábban, több cikkben leírtam, hogy a hazai növekedési potenciál hátszél nélkül nem sokkal magasabb 0-nál (maximum 2%), de szerencsére most számos hátszelünk van: erősödő Európa, Eu-s támogatások, nagy KEU-bérkonvergencia, és ebből adódó fogyasztási boom. Sajnos amikor ezek kimerülnek, akkor viszont valószínűleg ismét jön a 7 szűk esztendő. Addig is élvezzük ki a fellendülés éveit, és örüljünk a magyar modell sikerének!

http://index.hu/gazdasag/2017/09/07/orban_viktor_kavosz/
http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Estimat...
https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=HU


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.