Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alapítványánál, derül ki az ÁSZ által április 24-én publikált 44 oldalas jelentésből.
Az ellenőrzés során feltárt súlyos szabálytalanságok, törvénysértések és bűncselekmények gyanúja miatt – a központi költségvetésből származó támogatások céltól eltérő felhasználása, költségvetési csalás – az ÁSZ, törvényi kötelezettségének eleget téve, az illetékes hatósághoz fordult
- olvasható a dokumentumban.
A Tett és Védelem Alapítványról van szó, amely az ÁSZ szerint 2019-ben 525 millió forint, majd 2020-tól évente 500 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült. A támogató 2020-ig a Miniszterelnökség, míg a 2021-től az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt.
A számvevőszéki ellenőrzés hat, 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy 2 milliárd forint összegű központi költségvetési támogatás felhasználására, a támogatásokhoz kapcsolódó számviteli elszámolásokra, valamint az alapítvány beszámolási kötelezettségének teljesítésére terjedt ki.
Fotó: Facebook/Köves Slomó
A jelentés szerint az alapítvány bevétele az ellenőrzött időszakban majdnem teljes egészében az ellenőrzött központi költségvetési támogatásokból származott.
Az alapítvány a 2021-2023. években nyilvántartott, államháztartási forrásból kapott támogatásokat nem
szabályszerűen és nem a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglalt céloknak megfelelően használta fel. A támogatások támogatók felé történő elszámolása nem felelt meg a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglaltaknak
- hangzik az ÁSZ összegző megállapítása.
Az ellenőrzés arra jutott, hogy az EMIH 2021-ben előírta a Tett és Védelem Alapítványnak likviditási kölcsönök folyósítását az EMIH és az alapítvány közös cége, a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. részére. Az alapítvány pedig a likviditási kölcsönöket a támogatási szerződésben és támogatói okiratokban foglaltak ellenére a központi költségvetési támogatások terhére hajtotta végre.
Visszadátumozás?
A jelentés azt is rögzíti: a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. által 895 millió forint összegben kiállított számlák közül 775 millió forint kiegyenlítése nem tényleges pénzügyi teljesítéssel történt. A számlák rendezéséről a felek a közöttük keletkezett, kompenzálásról szóló megállapodásokban rendelkeztek, mely a támogatók által előírtaknak nem felelt meg.
Az ÁSZ részletesen ellenőrizte például egy szoftver elkészítéséhez kapcsolódó szerződéseket, és az a gyanú merült fel, hogy a 2022. február 1-i keltezéssel ellátott szolgáltatási szerződés visszadátumozva keletkezett annak érdekében, hogy az alapítvány a támogatások határidőben történő felhasználását igazolni tudja.
Arra is kitér a dokumentum, hogy a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft.-nél a szoftver elkészítése során 135,6 millió forint költség merült fel. Ezzel szemben a szoftvert az alapítvány tulajdonában álló és az alapítvány kuratóriumi elnöke vezetése alatt működő Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. az alapítvány részére 464,4 millió forinttal magasabb áron, 600 millió forintért értékesítette, mely a tényleges bekerülési érték több mint négyszerese.
Ezzel az alapítvány vezetése – a támogatási szerződésben és támogatói okiratokban foglaltak ellenére – a támogatásokat nem gazdaságosan, nem kellő gondossággal használta fel, a költségvetési támogatásokból saját gazdasági társaságának keletkeztetett profitot.
Az ÁSZ véleménye az ellenőrzés által beazonosított jelentős hiányosságok alapján az, hogy az alapítvány a részére biztosított közpénzt felelőtlenül kezelte, a támogatások felhasználása a támogatási célok elérését veszélyeztette. Az alapítványnál nem működtek olyan jogszabályban előírt kontrollok, amelyek a szabályszerű, átlátható gazdálkodást biztosíthatták volna. Ezen kontrollok hiánya, valamint a könyvvezetésben és számviteli beszámolókban észlelt hiányosságok együttesen eredményezték, hogy a beszámolók adatai nem voltak alkalmasak a megbízható és valós összkép bemutatására
- szerepel a jelentésben.
A Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja. Az alapítvány oldalán az olvasható, hogy az EMIH Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére, 2012 novemberében hívta életre az alapítványt, amely – mint írják – a romló minőségű közbeszéd, a kirekesztés, az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiány, valamint az atrocitások és törvényszegések elleni erélytelen jogi fellépéssel szemben kívánt új alternatívát nyújtani, a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén.
Köves Slomó vezető rabbi április végén beszélt arról, hogy nincs mit titkolniuk, mert teljesen átlátható az EMIH rendszere.
Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke 2018-ban mondott le az alapítvány kuratóriumában betöltött tagságáról. Döntését levelében azzal indokolta, hogy az alapítvány működésébe nem tudott belelátni, átláthatatlanná vált számára annak működése, semmilyen kérdésben nem kérték ki a véleményét, annak ellenére, hogy kurátorként a felelőssége lett volna a működés felügyelete és a főbb irányvonalak véleményezése.
A kuratórium társelnöke volt korábban Heisler András is, aki 2014-ben, miután a Mazsihisz elnökévé választották, lemondott az alapítvány kuratóriumában betöltött tisztségéről. Heisler akkor – Guba Gergelyhez hasonlóan – a túlzott EMIH-es befolyást, illetve az átláthatatlan működést jelölte meg lemondásának okaként.
A TEV-nek küldtünk arról kérdést, hogy mit szólnak az ÁSZ elmarasztaló jelentéséhez.
A sajtóban megjelent – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésre hivatkozó – állítások kapcsán mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a szervezet céljaival és küldetésével összhangban, valós és ténylegesen megvalósult tevékenységet végzett. A feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, amelyek orvosolásához szükséges intézkedéseket megtettük
- válaszolták.
Hozzátették: szerintük fontos kiemelni a könyvelési kérdéseket, amelyek a félreértések fő forrását jelentették. A belső vizsgálatuk megállapította, hogy a Brüsszel Intézetnél keletkező forráskülönbözet könyvelése nem megfelelő módon történt: a különbözetet a gyakorlatban jövőbeni alvállalkozói költségekre és jogi kockázatok (liability) fedezetére képzett elhatárolt jövőbeni költségekként, valamint céltartalékként helyes könyvelni, azonban ez egyes esetekben más jogcímen került szerepeltetésre a könyvekben. Ez a hiba a TEV szerint hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi konstrukció kívülről nehezen átláthatónak tűnhetett.
Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez a különbözet nem került elvonásra, nem jelentett nyereségképzést, illetve az eredeti céltól eltérő felhasználást, hanem a rendszer működéséhez szükséges hosszabb távú költségek fedezetére szolgált, az antiszemitizmus elleni kutatási tevékenység finanszírozását támogatta.
