„Megváltozott az ember biológiájának megértése, az orvosoknál is szemléletváltás zajlik” – mondta a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity konferencián Dr. Oczella Péter, a Mind Klinika pszichiátere. A régi szemlélet nem érti az ember és a betegségek kialakulásának működését, ezért egyre több a beteg; de egyre többen ismerik fel, hogy a mechanisztikus orvoslás nem működik.
Oczella szerint a rendszerbiológia tudományának nagyobb szerepet kellene kapnia:
szervek helyett inkább hálózatokat és sejteket érdemes nézni, hiszen az immunrendszer- és az anyagcsere-problémák miatt van egyre több betegség.
Dr. Varga Tímea endokrinológus, aki korábban az állami egészségügyben is dolgozott, arról beszélt: az ottani rendszerbe lehetetlen átvinni az új szemléletet.
Már mozogni sem kell az evéshez
A túlsúllyal kapcsolatban is szemléletváltásra lenne szükség, hiszen az nem esztétikai vagy akaratbeli, hanem rendszerszintű probléma. Ilyen esetben a betegnek a sejtek közötti kommunikációs zavar miatt változik az éhségérzete, teltségérzete és a jutalmazórendszere. A sejtek közötti működés optimalizálható Varga szerint, de extrém diétákat nem életszerű elvárni senkitől. A túlsúlyt az egyik legtöbb pénzt felemésztő területnek tartja az egészségügyben.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna a kanadai terápiás irányelvet említette egyik jó példaként, amely szerint nem csak a testtömeg csökkentése az elsődleges cél.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
„A holisztikus megközelítés lenne mindenhol kívánatos, amelynek része többek között az étellel való egészséges kapcsolat helyreállítása, az éhség- és teltségérzet újrafelfedezése” – mondta. Ma már egyértelműen az életminőség javítása, az egyéni étrendi megoldások kialakítása a cél a testtömeg-managementben, melyben a dietetikusok együttműködése kulcsfontosságú.
Lakatos Péter longevity coach szerint fontos változás, hogy a legtöbb embernek már nem kell mozognia ahhoz, hogy egyen, hiszen az ételt kiszállítják a futárok.
„Még mindig jellemző, hogy érettségi találkozó, esküvő miatt jönnek hozzánk, hiszen bele kellene férni a ruhába.
A fenti esetben viszont a futár marad vékony, hiszen az állóképességi edzést ő végzi” – mondta Lakatos.
Az egészséges étkezés szabályait foglalja össze például az „Okostányér®” táplálkozási ajánlás. Szűcs arról beszélt: lényeges, hogy a lakosság egészének szóló általános iránymutatás mellett praktikus segítséget is adjanak például konkrét receptek, menüjavaslatok formájában, amelyek megtalálhatók az Okostányér honlapján. Azt is elismerte, hogy nehéz navigálni a millió egészségügyi információ között, miközben a közösségi médiában burjánzanak a tévhitek.
Kék zónák, kedves emberek
Amikor baj van, sok ember nem veszi észre a szervezete jelzéseit, vagy nem ismeri fel a fizikai fáradtság korlátait – pedig az öngondoskodás útján ez az egyik első lépés. „A hosszú élet nem cél, hanem következmény. A cél az öngondoskodás” – mondta Varga Tímea.
A longevityvel kapcsolatban szóba kerültek az úgynevezett kék zónák is – tehát azok a földrajzi területek, ahol háromszor-tizenötször annyi száz év feletti ember él, mint a világ többi részén.
Lakatos szerint az itteni idős emberek titka, hogy saját maguk által készített ételeket esznek, táncolni járnak, eleget mozognak és alszanak, illetve kevesebbet stresszelnek.
A mozgás különösen fontos lenne, de Magyarországon egy átlagos ember 2300 lépést tesz meg naponta.
A kék zónák jellemzően dombságok, hegységek közelében találhatók, illetve vízközelben, ezek a természeti adottságok is több mozgásra ösztönözhetik az ott élőket.
A táplálkozás és a mozgás mellett a mentális egészség is hozzátehet a hosszú életévekhez. A beszélgetés moderátora, Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke arról beszélt: Costa Rica-i utazása során tapasztalta meg, mennyit számít, amikor az emberek kedvesen bánnak magukkal és egymással. (A világ öt kék zónája közül az egyik éppen Costa Ricán található.) Tehát ebből a szempontból is számít, milyen környezet vesz körül bennünket.
„Az is fontos, milyen plakátok vesznek körbe az utcán, vagy az, hogy mennyire becsüljük meg az időseket:
a mentális stressz biológiai stresszt is okoz” – tette hozzá Oczella. A depresszió mögött azonban anyagcsere-változás, az idegrendszer energetikai válsága is állhat, ezért a környezetváltozás önmagában nem jelent gyógyírt.
